Kövess minket!

Médiapiac

Közel 42 millió forint támogatás közösségi rádiók és televíziók működésére

De bírságokat is kirótt és figyelmeztetett is a Médiatanács.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Nyolc közösségi televízió és rádió működési és üzemeltetési költségéhez járul hozzá mintegy 42 millió forinttal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – közölték az MTI-vel.

A televíziók közül sikeresen pályázott a Pomáz Televízió, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a sátoraljaújhelyi Zemplén TV, a sárvári Trió-TV-Dunántúl és a budapesti EWTN Bonum.

A rádiók közül vissza nem térítendő forráshoz jut a nyíregyházi Mustár Rádió, az érdi Sola Rádió, valamint a kisvárdai Friss FM – tették hozzá.

Közölték azt is, a grémium felkérte a hatóságot a Budapest 105,9 MHz médiaszolgáltatási lehetőség pályáztatásának előkészítésére, és elvégezte vidéki közösségi frekvenciákra benyújtott pályázati ajánlatok alaki vizsgálatait.

A grémium elvégezte a Szentes 104,3 MHz, a Keszthely 92,2 MHz, a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára kiírt pályázati felhívásaira beérkezett ajánlatok alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél hiánypótlásra szólította fel, míg utóbbi kettőnél pályázati nyilvántartásba vette az egyedüli pályázó Karc FM Média Kft.-t.

Kitértek arra is, hogy bejelentés alapján vizsgálta a testület a Pesti TV szolgáltatóját és 100 ezer forintos bírságot rótt ki rá, amiért a Pesti galerie című műsor egy februári adását és annak ismétlését 16-os besorolás helyett csupán 12 éven aluliaknak nem ajánlottként tette közzé, és az este 21 és hajnali 5 óra közötti idősáv helyett este 20 órától és kora délután sugározta.

Bár az adás szerkesztői kísérletet tettek a műsorban elhangzó trágár beszéd elnémítására, azok a nézők számára mégis érthetőek, kivehetőek maradtak, ez pedig ellenkezik a kiskorúak védelmét előíró szabályokkal – jelezték.

A veszprémi 90,6 Rádió 1 szolgáltatójára tízezer forint bírságot rótt ki a grémium, amiért szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb magyar zenét játszott januárban.

Az Oxygen TV szolgáltatóját burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a tanács, amiért az Oxygen Media Gazdasági Magazin egyik márciusi adásában egy cukrászda részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

A testület elfogadott egy tájékoztató dokumentumot a látássérültek médiabefogadását segítő audionarráció ellenőrzéséről is, amiből kiderül, hogy az akadálymentesítési kötelezettség alá tartozó szolgáltatások – az RTL Klub, a TV2 és a Duna Televízió – mind megkezdték a szükséges folyamatokat. Jellemzően egy-egy saját gyártású sorozat aktuális epizódját látták el audionarrációval – áll a közleményben.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom