Médiapiac
Kovács Gábor: „Jó dolog sikerfilmet csinálni”
Üvegtigris, Fehér tenyér, Delta, Bibliothéque Pascal – csak néhány film, amely Kovács Gábor közreműködésével készült. A Filmpartners producere nagyon szeretne amerikai lenni, ám mivel nem az, élvezi a magyar filmiparban bekövetkezett pozitív változásokat. De mitől sikeres a magyar film? Milyen kampány hozhat Oscart? És miért vígjátékra kíváncsi a magyar néző?
A produceri munkát többnyire a produkciók anyagi feltételeinek megteremtésével azonosítjuk. Ez-e a producer legfőbb szerepe a filmkészítésben?
Producertől függ, mennyire megy mélyre. Ő teremti meg a forgatás feltételeit, felel a produkció összeállításáért, intézi a költségvetést, a kifizetéseket, de feladata az utómunka, majd a kampány és a bemutató megszervezése is.
Milyen képességekkel rendelkezik egy jó producer?
Emberfelettiekkel. (Nevet.) Kvalitásérzék kell ahhoz, hogy kiválassza a projekteket, és szükséges üzleti érzék és kapcsolatrendszer.
Minek köszönhetőek az utóbbi évek egyértelmű magyar filmes sikerei?
A magyar filmgyártásban húsz éve elindult egy nagyon pozitív változás, de a maga átlátható rendszerével nagyságrendi változást hozott a filmalap is. Azáltal, hogy a valós költségeknek megfelelő támogatást lehet igényelni, annyi pénz áll a filmesek rendelkezésre, amennyi korábban soha. Biztonsággal lehet filmeket készíteni, ki lehet fizetni a stábot szívességek kérése nélkül.
Filmes kampányok esetében mi alapján lehet promóciós eszközt választani?
Attól függ, az alkotók, a producer milyen filmet csinál. Más eszközöket használunk, ha egy szűkebb rétegnek készült alkotói filmről beszélünk. Sokkal kreatívabbnak, ügyesebbnek és óvatosabbnak kell lenni ekkor, mint egy olyan film esetében, mint a Valami Amerika, az Üvegtigris vagy A Viszkis. Más a kampány, ha van egy fesztiválmeghívásod, egy díjad, olyan hátszéllel rendelkezel tehát, mint a Saul fia, a Testről és lélekről, a Delta vagy a Fehér isten. A nagy fesztiváloknak feltétele, hogy a film világpremierje ott legyen, ezért itthon nem is lehet addig elindítani a kampányt.
A közösségi média korában rengeteg eszköz áll rendelkezésre, mindenre lehet példát mondani. 2016-ban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje két díjat nyert Karlovy Varyban, ettől függetlenül egy úgynevezett alternatív bemutatórendszert használtak, lakásvetítéseket tartottak, amivel nagyszerű eredményeket értek el.
A díjak mennyiben járulnak hozzá egy-egy alkotás sikeréhez?
Egy fesztivált megjárt díj nélküli film nehezen kommunikálható, kevesebb a kampány költségkerete is, de még nehezebb a helyzet, amikor egy minőségi film egyáltalán nincs jelen fesztiválokon, így díjakat sem nyer. Ebben az esetben van nagy szükség a kreativitásra. (Nevet.)
A nyugati filmek dömpingjében egy magyar alkotás számára ezek a díjak jelentik a kijutást a nemzetközi közönséghez?
Közel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen irányban gondolkodjunk. A Saul fia csinált ugyan pénzt, sokan látták, de még így sem produkálta azt a számot, amit egy átlagos amerikai vagy nyugat-európai film.
 |
| Kovács Gábor |
Filmes szakemberek szerint az Oscar-kampány egyre jobban hasonlít a politikai kampányokhoz.
A politikai kampány teljes mértékben nélkülözi a valóságot, és tisztességtelen eszközöket használ.
A filmes kampányok mindig tisztességesek?
Abszolút. Mi okom lenne hazudni egy filmmel kapcsolatban, amelyet a néző megnéz, majd véleményt alkot róla? Nem mondhatom egy művészfilmre, hogy vígjáték, amin betegre fogják röhögni magukat. Egy vígjátékról pedig nem mondhatom azt, hogy Cannes-ban Arany Pálmát kapott, mert egy populáris film ritkán lesz díjnyertes.
2018 februárjában az IndieWire oldalán jelent meg egy cikk, amely egy névtelen forrást idéz: „Nem hiszem, hogy a Testről és lélekről-nek lenne esélye. Annyira csalódást keltő, szinte nem is létező reklámkampánya volt. Pedig egy megkapó, költői, egyedi film.” Ennyire meghatározó a promóció az Oscar-kampányban?
Enyedi Ildikó filmjét a Netflix vette meg, amelyről tudni kell, hogy nem a hagyományos bemutatókat preferálja, így az általuk forgalmazott filmek jelentős részét nem mutatják be mozikban. A szakma jelentős része ezért is Netflix ellenes. Cannes-ban például kifütyülték az egyetlen általuk gyártott filmet. Úgy érzik, a streaming tönkreteszi a moziba járást. Összehasonlításképpen, a Saul fiát a patinás Sony Classics forgalmazta, amely egy klasszikus, a filmeket mozis premiereken bemutató forgalmazó. A Testről és lélekről számára a Netflix semmiképpen nem előny, de bízom a sikerében. A film magyar kampánya teljesen rendben volt.
Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy film művészi értéke kevesebbet nyom a latba, mint egy hatásos reklámkampány.
A hollywoodi zaklatási botrányok korát éljük, amelyek kihatnak az egész iparág megítélésére. Mit gondolsz, a magyar filmes piacon elképzelhető, hogy hasonló atrocitások értek embereket?
Biztos, hogy voltak ilyenek, ahogy lesznek is. A #metoo-kampány arra volt jó, hogy ezentúl, aki bármilyen szakmában molesztálni, zaklatni akarna valakit, meggondolja, aki pedig elszenvedője a történetnek, bátrabb lesz. Markáns véleményem van erről, amely egyre csak erősödik. Iszonyatosan vékony a jég. Például Brando és Bertolucci valóban megerőszakolták Maria Schneidert Az utolsó tangó Párizsban című film egyik jelenetében? Björköt tényleg zaklatta Lars von Trier? (Az énekesnő a Táncos a sötétben című filmben dolgozott a dán rendezővel – a szerk.) Azt gondolom, például Marton László tönkretétele nincs arányban a valós bűneivel.
Ha a rendszerváltás utáni filmes statisztikákat nézzük, azt látjuk, hogy A miniszter félrelép után a közelmúltban bemutatott Valami Amerika 3.-ra váltottak legtöbben jegyet a nyitó hétvégén, miközben a filmet szétszedték a kritikusok.
Azért csalóka ez az adat, mert A miniszter félrelép és a Valami Amerika 3. is öt nappal számol. Az indulásnál klasszikus esetben viszont négy nap adatait mérik, a csütörtök reggeltől vasárnap estig tartó időszakét.
A Valami Amerika 3. rossz kritika visszhangja egyrészt nem befolyásolja az első két rész rajongótáborát, másrészt nagyon erős volt a harmadik rész kampánya. Meglepő lenne, ha mindez ne tolná be a nézőket az első két hétvégén. A film negatív nézői véleménye a második-harmadik hét után érkezhet meg. Szerintem a Valami Amerika 3. csukott szemmel meg fogja csinálni a 250-300 ezres nézettséget.
Milyen műfajú filmre megy be a néző a moziba?
Vígjátékra. Nagyon kevés olyan filmünk van, amely elmondhatja magáról, hogy átlag feletti nézőszámot produkált annak ellenére, hogy nem vígjáték.
 |
| Kovács Gábor |
A generációk filmfogyasztása között milyen különbségek vannak?
Mint főállású moziba járó, csak fiatalokat látok magam körül, általában messze én vagyok a legidősebb a teremben, pedig a Csillagok háborújától a Fekete Párducig mindent megnézek. A művészmozikban, ahol igyekszem a mélyebb mondanivalóval bíró úgynevezett alkotói filmeket megtekinteni, vannak idősebbek is.
Egy nagy sikerű film milyen súllyal nehezedik a válladra?
Kellemes súllyal. (Nevet.)
Biztos vagyok benne, hogy az Üvegtigris 4.-et sokan megnéznék, mert hatalmas rajongótábora van, de ennek lehetősége fel sem merült, mert elfáradt.
Mitől lett kultfilm?
Úgy szól a magyarokhoz, ahogy film előtte még nem. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti magyar valóság máig érvényes interpretációja, filmes eszközökkel, szerethető figurákkal.
Ha nem Üvegtigris 4, akkor milyen filmes terveid vannak?
Most fejeztük be Szilágyi Zsófi Egy nap című filmjét, amely egy elsőfilmes, szép és nagyon érzékeny alkotás. Készítünk egy nagyjátékfilmet Gothár Péterrel, egy másikat remélhetőleg Kenyeres Bálinttal. Emellett csinálunk dokumentum- és reklámfilmet. Folyamatosan élvezzük a filmszakma minden előnyét és hátrányát. (Nevet.)
Nem dolgoznál szívesebben Amerikában?
Sokkal szívesebben dolgoznék menő Los Angeles-i producerként, és sokkal szívesebben lennék amerikai, mint magyar. Ott nincs olyan hideg, jobb a politikai miliő, azt meg észre sem venném, hogy Trump emlékeztet Magyarországra, normálisabban tudsz dolgozni, jó sok a minőségi migráns, diverzebb a szakma, több tehetség vesz körül, de ha már így alakult, nagyon jól érzem magam Magyarországon is.
Médiapiac
Csúcsot döntött a telefonálás és az internetezés a járvány második hulláma alatt
A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabyte-ot (GB), miközben egy évvel korábban még a 100 millió gigabyte-ot sem érte el – derül ki az NMHH mobilpiaci jelentéséből.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott felmérési eredménye kapcsán emlékeztettek: az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2017 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti időszakra vonatkozik.
Azt írták: kiugró érték a jelentésben, hogy 2019 végéhez képest 2020 végére a lakossági előfizetők egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalma 42,8 százalékkal – a nem lakossági előfizetőké pedig 12,4 százalékkal – emelkedett.
Mindez a 126 millió GB-os összes belföldi mobilinternet-forgalmat nézve egy év alatt 35,3 százalékos növekedést jelent
– írták.
Hozzátették: a telefonhívások forgalma is csaknem ötödével, 7,1 milliárd percre nőtt, ugyanakkor itt nem volt lényegi eltérés a lakossági és a nem lakossági előfizetők szegmense között. A roamingszolgáltatás növekvő tendenciája viszont 2020-ban, különösen a második negyedévtől látványosan megtört: 2020 negyedik negyedévében mindössze harmadannyi SIM-kártyáról indítottak külföldről hívást és négytizednyiről interneteztek külföldről, mint egy évvel korábban.
Az egy barangoló SIM-kártyára eső havi átlagos roaminghívás- és adatforgalom ugyanakkor drasztikusan megugrott: előbbi csaknem háromszorosára, 40,9 percről 114,7 percre, utóbbi mintegy 3,5-szörösére nőtt 0,8 Gbyte-ról 2,7 Gbyte-ra.
A vizsgált négy év alatt a SIM-kártyák száma érdemben nem változott,
bár a mobilpiacon a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 2020 első felében átmenetileg enyhén visszaesett. 2020 végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,5 millió, míg a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 10,6 millió körül alakult. Az előfizetéses (úgynevezett post paid) kártyák aránya a 2017 első negyedévi 60,2 százalékról a vizsgált időszak végére 69,5 százalékra emelkedett a feltöltőkártyás (úgynevezett pre paid) SIM-kártyák rovására.
A mobilpiacon belül a mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma a 2020 végi 9,75 millióval érdemben nem változott a bemutatott időszakban. A teljes hívásforgalom 96 százaléka számlás előfizetésről indul.
Az aktivált M2M – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi tízszázalékos növekedéssel 1,3 millió fölé emelkedett 2020 második felében.
Médiapiac
A legtöbb hanghívás és az adatforgalom zöme is 4G-n zajlik
A növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.
A negyedik generációs mobilszolgáltatás, azaz a 4G szerepe folyamatosan nő a hangforgalomban, 2020 végére már a hívásforgalom közel fele – 47 százaléka – zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 végén ez az arány csak 25 százalék volt – derül ki a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások (Machine-to-Machine) főbb mutatóinak alakulását tartalmazó legfrissebb mobilpiaci jelentésből, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tett közzé (NMHH).
Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint
a növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.
2020 végére így a 4G-s hívásforgalom meghaladta a 3G-s forgalmat, amely közel 46 százalékos volt. A 2G-hálózatok részesedése a hanghívásokból épp csak meghaladja a hét százalékot, egy százalékponttal csökkenve 2019 végéhez képest – írták.
Hozzátették: a belföldi mobiltelefonálás hívásforgalma is nőtt az elmúlt egy évben:
a számlás előfizetők havonta átlagosan több mint öt és fél órát (339 percet), a feltöltőkártyások több mint fél órát beszéltek készülékeiken
a 2020 negyedik negyedéves adatok szerint. 2019 utolsó negyedévéhez képest 2020 végére az összes küldött SMS 18,8 százalékkal csökkent.
A teljes belföldi mobilinternet-forgalom 95 százalékát 4G-hálózaton továbbították 2020 végére; a 3G 3,6 százalékot, a 2G 1,5 százalékot tett ki. Az elmúlt négy évben az éves mobilinternet-forgalom több mint megháromszorozódott, 2020 végén túllépte az éves 474,4 millió GByte-ot. Ezen belül az összes forgalom kétharmadát kitevő okostelefonos szegmens adatforgalma 2020 utolsó negyedévére 87,2 millió Gbyte-ra bővült, ami az előző év azonos időszakához viszonyítottan 39,5 százalékos növekedést jelent. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2020 végén havonta átlagosan 4,9 Gbyte adatforgalmat generált, míg egy feltöltőkártyás (pre paid) 1,5-öt – írták.
Közölték azt is, a mobiltelefon-szolgáltatás piacán 2017 eleje és 2020 vége között folyamatosan a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján, részesedése 45 százalék körül alakult. A második Telenor Magyarország Zrt. részesedése ez idő alatt 2,4 százalékponttal csökkent, míg a harmadik Vodafone Magyarország Zrt.-é 0,9 százalékponttal nőtt.
A mobilinternet-piacon szintén a Magyar Telekom volt a piacvezető, részesedése 41 százalék körül alakult az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján. Mögötte a Vodafone és a Telenor többször helyet cserélt, hasonló, 28 százalék körüli piaci részesedéssel, míg az év végére a DIGI negyedikként elérte a piac közel 2,5 százalékát.
Médiapiac
A baloldali sajtó hazudik a portói nyilatkozatról
Ahogy azt a Magyar Nemzet korábban megírta, a hazai sajtó balliberális oldalán végigsöpört az álhír, miszerint a portói politikai nyilatkozatból „Orbánnak nem sikerült kifúrnia a nemek közötti egyenlőségre utaló kifejezést” azaz a gender equality-t.
A hamis állítás a Hvg.hu-tól származott péntek este, de a hasonszőrű hírportálok még a szociális EU-csúcs vége után is szajkózták a tartalmat: a Mérce.hu szerint is megmaradt a gender equality a zárónyilatkozatban, a PestiBulvár.hu pedig „váratlan zakóról” ír a miniszterelnök portói szereplésével kapcsolatosan. A pontot az i-re viszont ismét a Hvg.hu tette fel már szombat délután, amikor újfent azt írta: „Hiába támadta Orbán, még egy EU-s nyilatkozatba került be a nemek közötti egyenlőtlenség.”
Pénteken írtak egy szombaton elfogadott szövegről
A portói szociális csúcstalálkozón – erre a Hvg.hu is rájött szombatra – négy nyilatkozatot fogadtak el. Péntek este a szociális partnerszervezetek és az EU-intézmények az úgynevezett portói szociális kötelezettségvállalás nevű dokumentumra ütöttek pecsétet, amit a hazai balliberális sajtó hamisan portói nyilatkozat néven hivatkozott le. Míg előbbi dokumentumban szerepel az átideologizált gender equality kifejezés, a portói politikai nyilatkozatban – amely kimondatlanul a csúcsértekezlet legfontosabb dokumentuma – nyoma sincs.
Hogyan is írhatott hírt a Hvg.hu a zárónyilatkozatról péntek este, ha azt szombaton, az EU-csúcs zárónapján fogadták el az országvezetők?
A dokumentum szövegében a magyar és a lengyel kormányok által kifogásolt gender equality, azaz nemek közötti egyenlőség helyett „a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség” kifejezés szerepel. Ez a Budapest és Varsó által támogatott verzió. Egyébként egy helyen megtalálható az átideologizált gender szó a szövegben, mégpedig a „gender pay gap”, azaz a nemek közötti bérkülönbségek leküzdéséről szóló résznél. Egy kormányzati forrás a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban rámutatott:
hazánk ezt nem is kifogásolta, hiszen erre az angol nyelvben nincs más megfelelő kifejezés.
Úgy, ahogy azzal sem volt lényegi probléma, hogy az Indiával közösen aláírt EU-nyilatkozatokban szerepel a gender equality.
A magyar delegáció Portóban sosem küzdött az ellen, hogy szerepeljen az uniós dokumentumokban a nemek közötti egyenlőtlenség kérdése,
az Európai Unió hivatalos nyilatkozatai viszont sokszor az ideológiailag átitatott gender equality kifejezést propagálnák.
Mi a baja a kormánynak a gender szóval?
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Portóban maga is arról beszélt: Magyarország számára alapvető, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg. Keresztényként azonban a problémát a gender mint ideológiailag motivált kifejezés használata jelenti.
– A kifejezés jelentése tisztázatlan, valahol a nő és a férfi megjelölés között mozog
– fogalmazott.