Kövess minket!

Médiapiac

Kovács Gábor: „Jó dolog sikerfilmet csinálni”

Üvegtigris, Fehér tenyér, Delta, Bibliothéque Pascal – csak néhány film, amely Kovács Gábor közreműködésével készült. A Filmpartners producere nagyon szeretne amerikai lenni, ám mivel nem az, élvezi a magyar filmiparban bekövetkezett pozitív változásokat. De mitől sikeres a magyar film? Milyen kampány hozhat Oscart? És miért vígjátékra kíváncsi a magyar néző?

A produceri munkát többnyire a produkciók anyagi feltételeinek megteremtésével azonosítjuk. Ez-e a producer legfőbb szerepe a filmkészítésben?

Producertől függ, mennyire megy mélyre. Ő teremti meg a forgatás feltételeit, felel a produkció összeállításáért, intézi a költségvetést, a kifizetéseket, de feladata az utómunka, majd a kampány és a bemutató megszervezése is.

Milyen képességekkel rendelkezik egy jó producer?

Emberfelettiekkel. (Nevet.) Kvalitásérzék kell ahhoz, hogy kiválassza a projekteket, és szükséges üzleti érzék és kapcsolatrendszer.

Magyarországon a játékfilmek az esetek 98 százalékában a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülnek. Ha valaki ebben a közegben dolgozik, nagyon sok mindent nem kell tennie, csak elkölti azt, amit megítélnek neki. Vannak viszont a valós produceri munkát végző, ügyesebb típusok, akik a támogatáson felül is próbálnak pénzt akvirálni. Ez sokkal összetettebb, bonyolultabb, szélesebb skálán mozgó történet, nem beszélve a külföldi koprodukciókról.

Minek köszönhetőek az utóbbi évek egyértelmű magyar filmes sikerei?

A magyar filmgyártásban húsz éve elindult egy nagyon pozitív változás, de a maga átlátható rendszerével nagyságrendi változást hozott a filmalap is. Azáltal, hogy a valós költségeknek megfelelő támogatást lehet igényelni, annyi pénz áll a filmesek rendelkezésre, amennyi korábban soha. Biztonsággal lehet filmeket készíteni, ki lehet fizetni a stábot szívességek kérése nélkül.

Filmes kampányok esetében mi alapján lehet promóciós eszközt választani?

Attól függ, az alkotók, a producer milyen filmet csinál. Más eszközöket használunk, ha egy szűkebb rétegnek készült alkotói filmről beszélünk. Sokkal kreatívabbnak, ügyesebbnek és óvatosabbnak kell lenni ekkor, mint egy olyan film esetében, mint a Valami Amerika, az Üvegtigris vagy A Viszkis. Más a kampány, ha van egy fesztiválmeghívásod, egy díjad, olyan hátszéllel rendelkezel tehát, mint a Saul fia, a Testről és lélekről, a Delta vagy a Fehér isten. A nagy fesztiváloknak feltétele, hogy a film világpremierje ott legyen, ezért itthon nem is lehet addig elindítani a kampányt.

A közösségi média korában rengeteg eszköz áll rendelkezésre, mindenre lehet példát mondani. 2016-ban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje két díjat nyert Karlovy Varyban, ettől függetlenül egy úgynevezett alternatív bemutatórendszert használtak, lakásvetítéseket tartottak, amivel nagyszerű eredményeket értek el.

A díjak mennyiben járulnak hozzá egy-egy alkotás sikeréhez?

A külföldi fesztiváldíj alapvetően határozza meg a sikert. Ha a Saul fiát Berlinben, egy kis szekcióban mutatják be, valószínűleg nem lesz Oscar-díjas. Ha nem nyert volna Cannes-ban, sokkal kevesebben nézték volna meg, és még kevesebben, ha nem kapott volna Oscart. A Testről és lélekről sem lett volna ennyire sikeres, ha nem ítélték volna neki oda az Arany Medvét.

Egy fesztivált megjárt díj nélküli film nehezen kommunikálható, kevesebb a kampány költségkerete is, de még nehezebb a helyzet, amikor egy minőségi film egyáltalán nincs jelen fesztiválokon, így díjakat sem nyer. Ebben az esetben van nagy szükség a kreativitásra. (Nevet.)

A nyugati filmek dömpingjében egy magyar alkotás számára ezek a díjak jelentik a kijutást a nemzetközi közönséghez?

Közel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen irányban gondolkodjunk. A Saul fia csinált ugyan pénzt, sokan látták, de még így sem produkálta azt a számot, amit egy átlagos amerikai vagy nyugat-európai film.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Filmes szakemberek szerint az Oscar-kampány egyre jobban hasonlít a politikai kampányokhoz.

A politikai kampány teljes mértékben nélkülözi a valóságot, és tisztességtelen eszközöket használ.

A filmes kampányok mindig tisztességesek?

Abszolút. Mi okom lenne hazudni egy filmmel kapcsolatban, amelyet a néző megnéz, majd véleményt alkot róla? Nem mondhatom egy művészfilmre, hogy vígjáték, amin betegre fogják röhögni magukat. Egy vígjátékról pedig nem mondhatom azt, hogy Cannes-ban Arany Pálmát kapott, mert egy populáris film ritkán lesz díjnyertes.

2018 februárjában az IndieWire oldalán jelent meg egy cikk, amely egy névtelen forrást idéz: „Nem hiszem, hogy a Testről és lélekről-nek lenne esélye. Annyira csalódást keltő, szinte nem is létező reklámkampánya volt. Pedig egy megkapó, költői, egyedi film.” Ennyire meghatározó a promóció az Oscar-kampányban?

Enyedi Ildikó filmjét a Netflix vette meg, amelyről tudni kell, hogy nem a hagyományos bemutatókat preferálja, így az általuk forgalmazott filmek jelentős részét nem mutatják be mozikban. A szakma jelentős része ezért is Netflix ellenes. Cannes-ban például kifütyülték az egyetlen általuk gyártott filmet. Úgy érzik, a streaming tönkreteszi a moziba járást. Összehasonlításképpen, a Saul fiát a patinás Sony Classics forgalmazta, amely egy klasszikus, a filmeket mozis premiereken bemutató forgalmazó. A Testről és lélekről számára a Netflix semmiképpen nem előny, de bízom a sikerében. A film magyar kampánya teljesen rendben volt.

Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy film művészi értéke kevesebbet nyom a latba, mint egy hatásos reklámkampány.

Nagyszerű filmek tűnhetnek el kampány nélkül, a nem túl jól sikerültek pedig felszínre kerülhetnek egy jó kampánnyal. Ez mindig így volt.

A hollywoodi zaklatási botrányok korát éljük, amelyek kihatnak az egész iparág megítélésére. Mit gondolsz, a magyar filmes piacon elképzelhető, hogy hasonló atrocitások értek embereket?

Biztos, hogy voltak ilyenek, ahogy lesznek is. A #metoo-kampány arra volt jó, hogy ezentúl, aki bármilyen szakmában molesztálni, zaklatni akarna valakit, meggondolja, aki pedig elszenvedője a történetnek, bátrabb lesz. Markáns véleményem van erről, amely egyre csak erősödik. Iszonyatosan vékony a jég. Például Brando és Bertolucci valóban megerőszakolták Maria Schneidert Az utolsó tangó Párizsban című film egyik jelenetében? Björköt tényleg zaklatta Lars von Trier? (Az énekesnő a Táncos a sötétben című filmben dolgozott a dán rendezővel – a szerk.) Azt gondolom, például Marton László tönkretétele nincs arányban a valós bűneivel.

Ha a rendszerváltás utáni filmes statisztikákat nézzük, azt látjuk, hogy A miniszter félrelép után a közelmúltban bemutatott Valami Amerika 3.-ra váltottak legtöbben jegyet a nyitó hétvégén, miközben a filmet szétszedték a kritikusok.

Azért csalóka ez az adat, mert A miniszter félrelép és a Valami Amerika 3. is öt nappal számol. Az indulásnál klasszikus esetben viszont négy nap adatait mérik, a csütörtök reggeltől vasárnap estig tartó időszakét.

A közönségfilmek sikerének fokmérője a nézőszám. Az, hogy egy filmre 400-450 ezer néző vált jegyet jellemzően az erős szájhagyománynak köszönhető. Akkor derül ki, mennyire szeretik a nézők, ha átlépi ezt a számot. Fontos a kritikai fogadtatás is, de a szubjektív vélemények nem nyilvánulnak meg a nézők moziba járási kedvében. Az Üvegtigrist is lehúzták, mégis sokan megnézték, négy nap alatt csinált egy premierrel 62 ezer nézőt, azóta kultfilm lett.

A Valami Amerika 3. rossz kritika visszhangja egyrészt nem befolyásolja az első két rész rajongótáborát, másrészt nagyon erős volt a harmadik rész kampánya. Meglepő lenne, ha mindez ne tolná be a nézőket az első két hétvégén. A film negatív nézői véleménye a második-harmadik hét után érkezhet meg. Szerintem a Valami Amerika 3. csukott szemmel meg fogja csinálni a 250-300 ezres nézettséget.

Milyen műfajú filmre megy be a néző a moziba?

Vígjátékra. Nagyon kevés olyan filmünk van, amely elmondhatja magáról, hogy átlag feletti nézőszámot produkált annak ellenére, hogy nem vígjáték.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Azáltal, hogy jó és sikeres filmek készülnek, van egy jó hulláma a magyar filmnek is, ezáltal többen járnak moziba, nagyobb a bizalom a magyar film felé. Ez nagyon fontos kérdés, mert sokáig a tércsapkodós vígjátékokon kívül nem néztek mást. Valami megmozdult a magyar moziba járók agyában, érzékenyebben reagálna egy magyar filmre.

A generációk filmfogyasztása között milyen különbségek vannak?

Mint főállású moziba járó, csak fiatalokat látok magam körül, általában messze én vagyok a legidősebb a teremben, pedig a Csillagok háborújától a Fekete Párducig mindent megnézek. A művészmozikban, ahol igyekszem a mélyebb mondanivalóval bíró úgynevezett alkotói filmeket megtekinteni, vannak idősebbek is.

Egy nagy sikerű film milyen súllyal nehezedik a válladra?

Kellemes súllyal. (Nevet.)

Jó dolog sikerfilmet csinálni. Főleg akkor, ha nem tudjuk előre, hogy sikeres lesz. A teher inkább az alkotókon, a szereplőkön van. Az Üvegtigris harmadik részénél is unták, hogy hiába kiváló színészek, csak Csokinak meg Rókának hívják őket az utcán. Nekem talán annyi gondot okoz, hogy a szakma azt várta tőlem, hogy ilyen típusú filmeket csináljak, de mindössze egy-két vígjátékot forgattunk, a többi 15-20 művészfilm.

Biztos vagyok benne, hogy az Üvegtigris 4.-et sokan megnéznék, mert hatalmas rajongótábora van, de ennek lehetősége fel sem merült, mert elfáradt.

Mitől lett kultfilm?

Úgy szól a magyarokhoz, ahogy film előtte még nem. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti magyar valóság máig érvényes interpretációja, filmes eszközökkel, szerethető figurákkal.

Ha nem Üvegtigris 4, akkor milyen filmes terveid vannak?

Most fejeztük be Szilágyi Zsófi Egy nap című filmjét, amely egy elsőfilmes, szép és nagyon érzékeny alkotás. Készítünk egy nagyjátékfilmet Gothár Péterrel, egy másikat remélhetőleg Kenyeres Bálinttal. Emellett csinálunk dokumentum- és reklámfilmet. Folyamatosan élvezzük a filmszakma minden előnyét és hátrányát. (Nevet.)

Nem dolgoznál szívesebben Amerikában?

Sokkal szívesebben dolgoznék menő Los Angeles-i producerként, és sokkal szívesebben lennék amerikai, mint magyar. Ott nincs olyan hideg, jobb a politikai miliő, azt meg észre sem venném, hogy Trump emlékeztet Magyarországra, normálisabban tudsz dolgozni, jó sok a minőségi migráns, diverzebb a szakma, több tehetség vesz körül, de ha már így alakult, nagyon jól érzem magam Magyarországon is.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/3-4. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom