Kövess minket!

Médiapiac

Komoly vitát hozott az Alkotmánybíróságon a HVG címlapügye

Döntött az alkotmányvédő testület a HVG 2014-es, Nagy Harácsony címet viselő címlapja ügyében. A határozat messze nem egyhangú.

Döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) az úgynevezett címlapügyben, a határozat pénteken jelent meg a testület honlapján. Az eljárás a HVG 2014-es karácsonyi számának borítója miatt indult.

Jézus = pénzhalom

A hetilap az akkori, december 20-i számának címlapjára Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét helyezte el, kissé átalakított formában. Az újság ugyanis az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A megváltoztatott képen például Szűz Máriát Vida Ildikó aktuális adóhivatali elnökre cserélték ki, Szent József arcát Rogán Antalé váltotta fel, a pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása helyettesítette, a gyermek Jézust egy rakás aranypénzre cserélte a lap. A cím ez volt: Nagy Harácsony.

Gyülöletkeltés?

Az átalakított kép miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok – így a Kúria is – azonban nem találtak kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – a Kúria határozatát támadó alkotmányjogi panasz nyomán – az AB elé.

A taláros testületnek címzett beadvány szerint a HVG címlapja indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása, egyben gyűlöletkeltés volt. Az indítvány ezek miatt is azt kérte: az AB mondja ki, hogy a Kúria ítélete ellentétes az alaptörvénnyel.

Komoly viták

Az Alkotmánybíróság most úgy döntött, hogy a bíróságok helyesen jártak el, hiszen felismerték, hogy elsősorban a közlés célját kell vizsgálni, ennek van elsődleges jelentősége. Az AB felidézte, hogy korábban a Kúria is megvizsgálta a címlapot, s a legfőbb bírói fórum arra jutott: az átalakított kép nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak.

Az Alkotmánybíróság rögzítette: a Kúria ítélete – melyet az alkotmányjogi panasz megtámadott – az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, az AB így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A 14 tagú alkotmányvédő testület döntése azonban korántsem volt egyhangú: öt alkotmánybíró is különvéleményt fűzött a határozathoz. Így tett Handó Tünde, Szívós Mária, Juhász Imre, Horváth Attila és Salamon László is.

Az ember fontosabb a véleménynél

Különvéleményében Handó Tünde például leszögezte: a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni. Az alkotmánybíró szerint a Kúria döntése többszörösen is figyelmen kívül hagyta az alaptörvény rendelkezéseit, akárcsak a különféle alapjogok ütközésének feloldásával foglalkozó eddigi alkotmánybírósági döntéseket. Az ügyben ugyanis két alapjog ütközött egymással: a sajtó véleménynyilvánítási joga csapott össze a keresztény ember emberi méltósága.

Az alkotmánybíró szóba hozta hazánk közelmúltbeli történelmét. – A rendszerváltás előtt a vallásos érzületet, mint tudománytalan, kihalásra ítélt csökevényt szabad, sőt ajánlatos volt gúnyolni. A magyarországi egyházak, az egyházi személyiségek és az egyszerű hívők számos üldöztetést és megaláztatást szenvedtek el – idézte fel Handó Tünde, majd úgy folytatta: hazánk nem válhat olyan országgá, ahol a vallási közösségek, azok tagjai e közösséghez tartozásuk okán megaláztatást szenvedhetnek el, s nem számíthatnak hatékony jogorvoslatra.

Mindezek nyomán szerinte az AB-nek most ki kellett volna mondania, hogy az egyes vallási közösségek lényeges hitelvekeit megjelenítő jelképek, liturgiai cselekmények nem tehetők az emberi méltóságot megalázó közlés tárgyává és eszközévé.

– Kétségbevonhatatlan – zárja álláspontját –, hogy véleménynyilvánítás szabadsága védett alapjog, ez azonban nem korlátlan. Úgy véli, az emberi méltóság mindig nagyobb súllyal esik a latba, mint a véleményszabadság.

Tilos a provokáció

Horváth Attila alkotmánybíró szintén nem értett egyet a döntéssel. A jogtörténész egyetemi tanár úgy véli, hogy az alaptörvény értelmében vallási jelképeket nem szabad tudatosan és provokatív módon kigúnyolni. Ez sérti a vallásszabadságot, az adott vallásban hívők jogait. – A politikai véleménynyilvánításnak számtalan módja lehetséges, amelynek nem szükséges eszköze a blaszfémia – fogalmazott különvéleményében, majd hozzátette: megítélése szerint az ügyben a Kúria a vallásszabadságot, mint alapjogot nem védelmezte, a keresztény közösség tagjainak méltóságát figyelmen kívül hagyta.

– Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha a kereszténység egyik jelentős vallási szimbóluma, Jézus születése és Mária, valamint a kereszténységben megjelenő személyek alakját és az általuk képviselt értékeket valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos bírálat, gúny eszközeként használják fel – tette egyértelművé Horváth Attila.

Terror és vélemény

– Az Alkotmánybíróság az emberek egymás iránti tisztelete és nem a gúny támogatása mellett kéne, hogy letegye a voksát – ez már Juhász Imre különvéleményében szerepel. – Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha bármely vallás emblematikus személyiségét vagy a vallási közösség más jelentős szimbólumát valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos karikatúra, mém, gesztus, verbális közlés vagy írott szöveg útján ironikus bírálat eszközeként használják – áll a különvéleményében.

Juhász Imre hozzátette azt is: az Alkotmánybíróságnak mérlegelnie kellett volna, hogy a vallási közösségek tiszteletének hiánya nem csak a történelemkönyvekben olvasható konfliktusokhoz vezetett, hanem számos országban napjainkban is gyakori kiváltó oka a tágabb közösségen belüli erőszaknak.

– Rég nem látott feszültségekhez, sőt terrorcselekményekhez vezet(ett) Európa nyugati felén a véleménynyilvánítás szabadságának szinte korlátlan kultusza – jegyezte meg Juhász Imre, felidézve, hogy e cselekmények célpontja egyre többször a vallásos emberek közössége, a közösségi tere, és valamely egyházi épület.

Juhász Imre szerint a témáról emiatt is kategorikusan állást kell foglalnia az Alkotmánybíróságnak.

Borítókép: a HVG 2014 év végi címlapja

Médiapiac

Tovább szólhat az Első Pesti Egyetemi Rádió

Két adóval is ideiglenes hatósági szerződést kötött a Médiatanács.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Hatvannapos ideiglenes hatósági szerződést köt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Media Universalis Alapítvánnyal, így az Első Pesti Egyetemi Rádió augusztus 1. és szeptember 29. között továbbra is hallható lesz a kisközösségi Budapest 97,0 MHz-es frekvencián – tájékoztatta az NMHH Kommunikációs Igazgatósága az MTI-t.

A Budapest – Astoria telephelyre vonatkozó eljárásban pályázott a Media Universalis Alapítvány, erre tekintettel született a hatvannapos ideiglenes hatósági szerződés.

Szolgáltatói kérelem alapján szintén ideiglenes, 180 napra szóló hatósági szerződés megkötéséről döntött a grémium a Golden Talk Hungary Kft.-vel, amely így szeptember 1. és 2022. február 27. között a Marcali 88,0 MHz-es helyi frekvencián működhet kereskedelmi jelleggel, Rádió Plusz néven.

A szolgáltató kérelmére a Médiatanács engedélyezte, hogy a Karc FM Média Kft. szolnoki, veszprémi, békéscsabai, egri, szekszárdi, salgótarjáni, szentesi és keszthelyi jogosultságai hálózatba kapcsolódjanak a Nyíregyháza 102,6 MHz-es jogosultsággal.

Szintén a szolgáltatók kérelmére engedélyezte a tanács, hogy a Best Radio Kft. Budapest 99,5 MHz – BEST FM és a P1 Rádió Kft. Pécs 101,7 MHz – 101,7 Pécs FM jogosultságai hálózatba kapcsolódjanak, így utóbbi augusztustól már 101,7 Best FM néven sugároz.

A testület elvégezte a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és mindkét esetben hiánypótlásra szólította fel az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t.

Véglegesítette a tanács a körzeti Budapest 105,9 MHz és a helyi Veszprém 94,6 MHz rádiós frekvencia közösségi használatát célzó, valamint egy gyöngyösi telephely kisközösségi célú pályázati felhívását.

Elfogadta a Médiatanács a Budapest 102,1 MHz körzeti, valamint a Sopron 104,6 MHz és a Komló 91,4 MHz helyi vételkörzetre szóló pályázati felhívások tervezetét közösségi jellegű használatra.

A grémium figyelmeztette a FIX televízió szolgáltatóját, miután március közepén a Bóta café egyik adásában a műsort támogató, kávét forgalmazó cég termékeinek megvásárlására ösztönözte a nézőket, ami jogszabályellenes, emellett a műsorszám végén nem tüntette fel a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást sem.

A cseh társhatóság, az RRTV a Médiatanács által továbbított bejelentés alapján indított eljárásában megállapította a kiskorúakat védő cseh jogszabályok megsértését az AMC csatorna szolgáltatójánál. A cseh joghatóság alá tartozó, de Magyarországon sugárzó televízió júniusban A szem című filmet 19 órakor adta le a 22 óra és 6 óra közötti idősáv helyett, így veszélyeztette a gyermekek szellemi fejlődését, nyugtalanságot, félelmet, tartós szorongást okozhattak a film egyes részei.

Tovább olvasom

Médiapiac

Halló, itt Tokió! – Olimpiai műsorfolyam a Kossuth Rádióban

Élő tokiói helyszíni kapcsolás és sportos témák minden nap az ötkarikás játékok ideje alatt a Kossuth Rádióban, július 24-től két héten keresztül, hajnaltól délutánig.

Közzétéve:

Pixabay

Július 24-től az ötkarikás játékok ideje alatt minden nap hajnal 3 és 6 óra, valamint reggel 9 és délután 16 óra között jelentkezik a Kossuth Rádió Halló, itt Tokió! című műsora, amely egy több órás műsorfolyam lesz az olimpia ideje alatt.

„Ez idő alatt a Kossuth Rádió helyszínen tartózkodó négy kommentátora közvetíti majd a hallgatóknak az olimpiai eseményeket, főként a magyar vonatkozásúakat. Rugalmasan kezeljük a műsoridőt, hiszen változó hosszúságú lehet egy-egy kapcsolás, nem mindegy ugyanis, hogy egy hosszabb kézilabdamérkőzés, vagy egy rövidebb úszószám zajlik majd a helyszínen. Számítani lehet körkapcsolásokra is, kommentátoraink ugyanis más-más sportprogramra várják a Kossuth Rádió hallgatóit” – mondta Siklósi Beatrix csatornaigazgató.

A rádió magazinműsorai is igazodnak e jelentős eseményhez, tematikájukban a sport, az egészséges életmód, az olimpiák története, magyar vonatkozású sikerek is szerepelnek, de a rendező ország kultúrájához tartozó érdekességekről, történelméről, gasztronómiájáról is hallhatnak a Kossuth Rádióban.

A játék sem marad el, minden nap valamilyen olimpiai témájú kérdés hangzik el a műsorfolyamban, a leggyorsabb helyest választ adó hallgató pedig ajándékot kap.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A nyár legizgalmasabb fesztiváljairól tudósít a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV

Villáminterjúk, kulisszatitkok és élő pillanatok várják az M2 Petőfi TV és Petőfi Rádió közönségét az elkövetkezendő hetekben.

Közzétéve:

Pixabay

A csatornák a megszokott napi műsorterv mellett élőben jelentkeznek be a legszínesebb hazai fesztiválokról. A főpróba már megvolt: július 8. és 10. között a Bánkitó Fesztiválról adtak hangulatjelentést a nézőknek, a folytatás pedig még több izgalmas pillanatot ígér. A héten a Campus Fesztiválon, július 23. és 31. között a Művészetek Völgyében, július 29-én a Paloznaki Jazzpikniken, augusztus 25. és 28. között a Szegedi Ifjúsági Napokon, augusztus 18. és 21., valamint augusztus 25. és 28. között a 10 Nap Strandon lesz jelen az M2 Petőfi TV csapata.

A Petőfi Rádió ezek közül két helyszínen, a kapolcsi Művészetek Völgyében, valamint a balatonvilágosi 10 Nap Strand rendezvényen vesz részt – mondta el a Duna Televízió NYÁR 21 című műsorának vendégeként Béli Ádám, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV csatornaigazgatója. Hozzátette, hogy együttműködnek a Hangfoglaló Programmal, amely felhívja a figyelmüket a fiatal tehetségekre.

A fesztiválokon egyfelől keressük a jövő előadóit és kapcsolódási pontot építünk ki velük a közmédiához. Szerettünk volna minél több helyre eljutni, miközben a tartalomszolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt. A másik fontos célunk, hogy a közönség megismerje a saját arcainkat is, kiváltképp fontos ez a rádiós részről, hiszen ők a legtöbbször csak a hangjukkal szerepelnek. Majoros Rita és Bekker Dávid műsorvezetőinkkel találkozhatnak majd személyesen a fesztiválok látogatói

– tette hozzá Béli Ádám.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom