Médiapiac
Komoly vitát hozott az Alkotmánybíróságon a HVG címlapügye
Döntött az alkotmányvédő testület a HVG 2014-es, Nagy Harácsony címet viselő címlapja ügyében. A határozat messze nem egyhangú.
Döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) az úgynevezett címlapügyben, a határozat pénteken jelent meg a testület honlapján. Az eljárás a HVG 2014-es karácsonyi számának borítója miatt indult.
Jézus = pénzhalom
A hetilap az akkori, december 20-i számának címlapjára Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét helyezte el, kissé átalakított formában. Az újság ugyanis az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A megváltoztatott képen például Szűz Máriát Vida Ildikó aktuális adóhivatali elnökre cserélték ki, Szent József arcát Rogán Antalé váltotta fel, a pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása helyettesítette, a gyermek Jézust egy rakás aranypénzre cserélte a lap. A cím ez volt: Nagy Harácsony.
Gyülöletkeltés?
Az átalakított kép miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok – így a Kúria is – azonban nem találtak kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – a Kúria határozatát támadó alkotmányjogi panasz nyomán – az AB elé.
A taláros testületnek címzett beadvány szerint a HVG címlapja indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása, egyben gyűlöletkeltés volt. Az indítvány ezek miatt is azt kérte: az AB mondja ki, hogy a Kúria ítélete ellentétes az alaptörvénnyel.
Komoly viták
Az Alkotmánybíróság most úgy döntött, hogy a bíróságok helyesen jártak el, hiszen felismerték, hogy elsősorban a közlés célját kell vizsgálni, ennek van elsődleges jelentősége. Az AB felidézte, hogy korábban a Kúria is megvizsgálta a címlapot, s a legfőbb bírói fórum arra jutott: az átalakított kép nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak.
Az Alkotmánybíróság rögzítette: a Kúria ítélete – melyet az alkotmányjogi panasz megtámadott – az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, az AB így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
A 14 tagú alkotmányvédő testület döntése azonban korántsem volt egyhangú: öt alkotmánybíró is különvéleményt fűzött a határozathoz. Így tett Handó Tünde, Szívós Mária, Juhász Imre, Horváth Attila és Salamon László is.
Az ember fontosabb a véleménynél
Különvéleményében Handó Tünde például leszögezte: a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni. Az alkotmánybíró szerint a Kúria döntése többszörösen is figyelmen kívül hagyta az alaptörvény rendelkezéseit, akárcsak a különféle alapjogok ütközésének feloldásával foglalkozó eddigi alkotmánybírósági döntéseket. Az ügyben ugyanis két alapjog ütközött egymással: a sajtó véleménynyilvánítási joga csapott össze a keresztény ember emberi méltósága.
Az alkotmánybíró szóba hozta hazánk közelmúltbeli történelmét. – A rendszerváltás előtt a vallásos érzületet, mint tudománytalan, kihalásra ítélt csökevényt szabad, sőt ajánlatos volt gúnyolni. A magyarországi egyházak, az egyházi személyiségek és az egyszerű hívők számos üldöztetést és megaláztatást szenvedtek el – idézte fel Handó Tünde, majd úgy folytatta: hazánk nem válhat olyan országgá, ahol a vallási közösségek, azok tagjai e közösséghez tartozásuk okán megaláztatást szenvedhetnek el, s nem számíthatnak hatékony jogorvoslatra.
Mindezek nyomán szerinte az AB-nek most ki kellett volna mondania, hogy az egyes vallási közösségek lényeges hitelvekeit megjelenítő jelképek, liturgiai cselekmények nem tehetők az emberi méltóságot megalázó közlés tárgyává és eszközévé.
– Kétségbevonhatatlan – zárja álláspontját –, hogy véleménynyilvánítás szabadsága védett alapjog, ez azonban nem korlátlan. Úgy véli, az emberi méltóság mindig nagyobb súllyal esik a latba, mint a véleményszabadság.
Tilos a provokáció
Horváth Attila alkotmánybíró szintén nem értett egyet a döntéssel. A jogtörténész egyetemi tanár úgy véli, hogy az alaptörvény értelmében vallási jelképeket nem szabad tudatosan és provokatív módon kigúnyolni. Ez sérti a vallásszabadságot, az adott vallásban hívők jogait. – A politikai véleménynyilvánításnak számtalan módja lehetséges, amelynek nem szükséges eszköze a blaszfémia – fogalmazott különvéleményében, majd hozzátette: megítélése szerint az ügyben a Kúria a vallásszabadságot, mint alapjogot nem védelmezte, a keresztény közösség tagjainak méltóságát figyelmen kívül hagyta.
– Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha a kereszténység egyik jelentős vallási szimbóluma, Jézus születése és Mária, valamint a kereszténységben megjelenő személyek alakját és az általuk képviselt értékeket valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos bírálat, gúny eszközeként használják fel – tette egyértelművé Horváth Attila.
Terror és vélemény
– Az Alkotmánybíróság az emberek egymás iránti tisztelete és nem a gúny támogatása mellett kéne, hogy letegye a voksát – ez már Juhász Imre különvéleményében szerepel. – Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha bármely vallás emblematikus személyiségét vagy a vallási közösség más jelentős szimbólumát valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos karikatúra, mém, gesztus, verbális közlés vagy írott szöveg útján ironikus bírálat eszközeként használják – áll a különvéleményében.
Juhász Imre hozzátette azt is: az Alkotmánybíróságnak mérlegelnie kellett volna, hogy a vallási közösségek tiszteletének hiánya nem csak a történelemkönyvekben olvasható konfliktusokhoz vezetett, hanem számos országban napjainkban is gyakori kiváltó oka a tágabb közösségen belüli erőszaknak.
– Rég nem látott feszültségekhez, sőt terrorcselekményekhez vezet(ett) Európa nyugati felén a véleménynyilvánítás szabadságának szinte korlátlan kultusza – jegyezte meg Juhász Imre, felidézve, hogy e cselekmények célpontja egyre többször a vallásos emberek közössége, a közösségi tere, és valamely egyházi épület.
Juhász Imre szerint a témáról emiatt is kategorikusan állást kell foglalnia az Alkotmánybíróságnak.
Borítókép: a HVG 2014 év végi címlapja
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció