Kövess minket!

Médiapiac

Komoly vitát hozott az Alkotmánybíróságon a HVG címlapügye

Döntött az alkotmányvédő testület a HVG 2014-es, Nagy Harácsony címet viselő címlapja ügyében. A határozat messze nem egyhangú.

Döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) az úgynevezett címlapügyben, a határozat pénteken jelent meg a testület honlapján. Az eljárás a HVG 2014-es karácsonyi számának borítója miatt indult.

Jézus = pénzhalom

A hetilap az akkori, december 20-i számának címlapjára Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét helyezte el, kissé átalakított formában. Az újság ugyanis az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A megváltoztatott képen például Szűz Máriát Vida Ildikó aktuális adóhivatali elnökre cserélték ki, Szent József arcát Rogán Antalé váltotta fel, a pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása helyettesítette, a gyermek Jézust egy rakás aranypénzre cserélte a lap. A cím ez volt: Nagy Harácsony.

Gyülöletkeltés?

Az átalakított kép miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok – így a Kúria is – azonban nem találtak kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – a Kúria határozatát támadó alkotmányjogi panasz nyomán – az AB elé.

A taláros testületnek címzett beadvány szerint a HVG címlapja indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása, egyben gyűlöletkeltés volt. Az indítvány ezek miatt is azt kérte: az AB mondja ki, hogy a Kúria ítélete ellentétes az alaptörvénnyel.

Komoly viták

Az Alkotmánybíróság most úgy döntött, hogy a bíróságok helyesen jártak el, hiszen felismerték, hogy elsősorban a közlés célját kell vizsgálni, ennek van elsődleges jelentősége. Az AB felidézte, hogy korábban a Kúria is megvizsgálta a címlapot, s a legfőbb bírói fórum arra jutott: az átalakított kép nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak.

Az Alkotmánybíróság rögzítette: a Kúria ítélete – melyet az alkotmányjogi panasz megtámadott – az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, az AB így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A 14 tagú alkotmányvédő testület döntése azonban korántsem volt egyhangú: öt alkotmánybíró is különvéleményt fűzött a határozathoz. Így tett Handó Tünde, Szívós Mária, Juhász Imre, Horváth Attila és Salamon László is.

Az ember fontosabb a véleménynél

Különvéleményében Handó Tünde például leszögezte: a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni. Az alkotmánybíró szerint a Kúria döntése többszörösen is figyelmen kívül hagyta az alaptörvény rendelkezéseit, akárcsak a különféle alapjogok ütközésének feloldásával foglalkozó eddigi alkotmánybírósági döntéseket. Az ügyben ugyanis két alapjog ütközött egymással: a sajtó véleménynyilvánítási joga csapott össze a keresztény ember emberi méltósága.

Az alkotmánybíró szóba hozta hazánk közelmúltbeli történelmét. – A rendszerváltás előtt a vallásos érzületet, mint tudománytalan, kihalásra ítélt csökevényt szabad, sőt ajánlatos volt gúnyolni. A magyarországi egyházak, az egyházi személyiségek és az egyszerű hívők számos üldöztetést és megaláztatást szenvedtek el – idézte fel Handó Tünde, majd úgy folytatta: hazánk nem válhat olyan országgá, ahol a vallási közösségek, azok tagjai e közösséghez tartozásuk okán megaláztatást szenvedhetnek el, s nem számíthatnak hatékony jogorvoslatra.

Mindezek nyomán szerinte az AB-nek most ki kellett volna mondania, hogy az egyes vallási közösségek lényeges hitelvekeit megjelenítő jelképek, liturgiai cselekmények nem tehetők az emberi méltóságot megalázó közlés tárgyává és eszközévé.

– Kétségbevonhatatlan – zárja álláspontját –, hogy véleménynyilvánítás szabadsága védett alapjog, ez azonban nem korlátlan. Úgy véli, az emberi méltóság mindig nagyobb súllyal esik a latba, mint a véleményszabadság.

Tilos a provokáció

Horváth Attila alkotmánybíró szintén nem értett egyet a döntéssel. A jogtörténész egyetemi tanár úgy véli, hogy az alaptörvény értelmében vallási jelképeket nem szabad tudatosan és provokatív módon kigúnyolni. Ez sérti a vallásszabadságot, az adott vallásban hívők jogait. – A politikai véleménynyilvánításnak számtalan módja lehetséges, amelynek nem szükséges eszköze a blaszfémia – fogalmazott különvéleményében, majd hozzátette: megítélése szerint az ügyben a Kúria a vallásszabadságot, mint alapjogot nem védelmezte, a keresztény közösség tagjainak méltóságát figyelmen kívül hagyta.

– Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha a kereszténység egyik jelentős vallási szimbóluma, Jézus születése és Mária, valamint a kereszténységben megjelenő személyek alakját és az általuk képviselt értékeket valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos bírálat, gúny eszközeként használják fel – tette egyértelművé Horváth Attila.

Terror és vélemény

– Az Alkotmánybíróság az emberek egymás iránti tisztelete és nem a gúny támogatása mellett kéne, hogy letegye a voksát – ez már Juhász Imre különvéleményében szerepel. – Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha bármely vallás emblematikus személyiségét vagy a vallási közösség más jelentős szimbólumát valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos karikatúra, mém, gesztus, verbális közlés vagy írott szöveg útján ironikus bírálat eszközeként használják – áll a különvéleményében.

Juhász Imre hozzátette azt is: az Alkotmánybíróságnak mérlegelnie kellett volna, hogy a vallási közösségek tiszteletének hiánya nem csak a történelemkönyvekben olvasható konfliktusokhoz vezetett, hanem számos országban napjainkban is gyakori kiváltó oka a tágabb közösségen belüli erőszaknak.

– Rég nem látott feszültségekhez, sőt terrorcselekményekhez vezet(ett) Európa nyugati felén a véleménynyilvánítás szabadságának szinte korlátlan kultusza – jegyezte meg Juhász Imre, felidézve, hogy e cselekmények célpontja egyre többször a vallásos emberek közössége, a közösségi tere, és valamely egyházi épület.

Juhász Imre szerint a témáról emiatt is kategorikusan állást kell foglalnia az Alkotmánybíróságnak.

Borítókép: a HVG 2014 év végi címlapja

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom