Döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) az úgynevezett címlapügyben, a határozat pénteken jelent meg a testület honlapján. Az eljárás a HVG 2014-es karácsonyi számának borítója miatt indult.

Jézus = pénzhalom

A hetilap az akkori, december 20-i számának címlapjára Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét helyezte el, kissé átalakított formában. Az újság ugyanis az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A megváltoztatott képen például Szűz Máriát Vida Ildikó aktuális adóhivatali elnökre cserélték ki, Szent József arcát Rogán Antalé váltotta fel, a pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása helyettesítette, a gyermek Jézust egy rakás aranypénzre cserélte a lap. A cím ez volt: Nagy Harácsony.

Gyülöletkeltés?

Az átalakított kép miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok – így a Kúria is – azonban nem találtak kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – a Kúria határozatát támadó alkotmányjogi panasz nyomán – az AB elé.

A taláros testületnek címzett beadvány szerint a HVG címlapja indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása, egyben gyűlöletkeltés volt. Az indítvány ezek miatt is azt kérte: az AB mondja ki, hogy a Kúria ítélete ellentétes az alaptörvénnyel.

Komoly viták

Az Alkotmánybíróság most úgy döntött, hogy a bíróságok helyesen jártak el, hiszen felismerték, hogy elsősorban a közlés célját kell vizsgálni, ennek van elsődleges jelentősége. Az AB felidézte, hogy korábban a Kúria is megvizsgálta a címlapot, s a legfőbb bírói fórum arra jutott: az átalakított kép nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak.

Az Alkotmánybíróság rögzítette: a Kúria ítélete – melyet az alkotmányjogi panasz megtámadott – az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, az AB így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A 14 tagú alkotmányvédő testület döntése azonban korántsem volt egyhangú: öt alkotmánybíró is különvéleményt fűzött a határozathoz. Így tett Handó Tünde, Szívós Mária, Juhász Imre, Horváth Attila és Salamon László is.

Az ember fontosabb a véleménynél

Különvéleményében Handó Tünde például leszögezte: a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni. Az alkotmánybíró szerint a Kúria döntése többszörösen is figyelmen kívül hagyta az alaptörvény rendelkezéseit, akárcsak a különféle alapjogok ütközésének feloldásával foglalkozó eddigi alkotmánybírósági döntéseket. Az ügyben ugyanis két alapjog ütközött egymással: a sajtó véleménynyilvánítási joga csapott össze a keresztény ember emberi méltósága.

Az alkotmánybíró szóba hozta hazánk közelmúltbeli történelmét. – A rendszerváltás előtt a vallásos érzületet, mint tudománytalan, kihalásra ítélt csökevényt szabad, sőt ajánlatos volt gúnyolni. A magyarországi egyházak, az egyházi személyiségek és az egyszerű hívők számos üldöztetést és megaláztatást szenvedtek el – idézte fel Handó Tünde, majd úgy folytatta: hazánk nem válhat olyan országgá, ahol a vallási közösségek, azok tagjai e közösséghez tartozásuk okán megaláztatást szenvedhetnek el, s nem számíthatnak hatékony jogorvoslatra.

Mindezek nyomán szerinte az AB-nek most ki kellett volna mondania, hogy az egyes vallási közösségek lényeges hitelvekeit megjelenítő jelképek, liturgiai cselekmények nem tehetők az emberi méltóságot megalázó közlés tárgyává és eszközévé.

– Kétségbevonhatatlan – zárja álláspontját –, hogy véleménynyilvánítás szabadsága védett alapjog, ez azonban nem korlátlan. Úgy véli, az emberi méltóság mindig nagyobb súllyal esik a latba, mint a véleményszabadság.

Tilos a provokáció

Horváth Attila alkotmánybíró szintén nem értett egyet a döntéssel. A jogtörténész egyetemi tanár úgy véli, hogy az alaptörvény értelmében vallási jelképeket nem szabad tudatosan és provokatív módon kigúnyolni. Ez sérti a vallásszabadságot, az adott vallásban hívők jogait. – A politikai véleménynyilvánításnak számtalan módja lehetséges, amelynek nem szükséges eszköze a blaszfémia – fogalmazott különvéleményében, majd hozzátette: megítélése szerint az ügyben a Kúria a vallásszabadságot, mint alapjogot nem védelmezte, a keresztény közösség tagjainak méltóságát figyelmen kívül hagyta.

– Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha a kereszténység egyik jelentős vallási szimbóluma, Jézus születése és Mária, valamint a kereszténységben megjelenő személyek alakját és az általuk képviselt értékeket valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos bírálat, gúny eszközeként használják fel – tette egyértelművé Horváth Attila.

Terror és vélemény

– Az Alkotmánybíróság az emberek egymás iránti tisztelete és nem a gúny támogatása mellett kéne, hogy letegye a voksát – ez már Juhász Imre különvéleményében szerepel. – Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha bármely vallás emblematikus személyiségét vagy a vallási közösség más jelentős szimbólumát valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos karikatúra, mém, gesztus, verbális közlés vagy írott szöveg útján ironikus bírálat eszközeként használják – áll a különvéleményében.

Juhász Imre hozzátette azt is: az Alkotmánybíróságnak mérlegelnie kellett volna, hogy a vallási közösségek tiszteletének hiánya nem csak a történelemkönyvekben olvasható konfliktusokhoz vezetett, hanem számos országban napjainkban is gyakori kiváltó oka a tágabb közösségen belüli erőszaknak.

– Rég nem látott feszültségekhez, sőt terrorcselekményekhez vezet(ett) Európa nyugati felén a véleménynyilvánítás szabadságának szinte korlátlan kultusza – jegyezte meg Juhász Imre, felidézve, hogy e cselekmények célpontja egyre többször a vallásos emberek közössége, a közösségi tere, és valamely egyházi épület.

Juhász Imre szerint a témáról emiatt is kategorikusan állást kell foglalnia az Alkotmánybíróságnak.

Borítókép: a HVG 2014 év végi címlapja