Médiapiac
Komoly vitát hozott az Alkotmánybíróságon a HVG címlapügye
Döntött az alkotmányvédő testület a HVG 2014-es, Nagy Harácsony címet viselő címlapja ügyében. A határozat messze nem egyhangú.

Döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) az úgynevezett címlapügyben, a határozat pénteken jelent meg a testület honlapján. Az eljárás a HVG 2014-es karácsonyi számának borítója miatt indult.
Jézus = pénzhalom
A hetilap az akkori, december 20-i számának címlapjára Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét helyezte el, kissé átalakított formában. Az újság ugyanis az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A megváltoztatott képen például Szűz Máriát Vida Ildikó aktuális adóhivatali elnökre cserélték ki, Szent József arcát Rogán Antalé váltotta fel, a pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása helyettesítette, a gyermek Jézust egy rakás aranypénzre cserélte a lap. A cím ez volt: Nagy Harácsony.
Gyülöletkeltés?
Az átalakított kép miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok – így a Kúria is – azonban nem találtak kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – a Kúria határozatát támadó alkotmányjogi panasz nyomán – az AB elé.
A taláros testületnek címzett beadvány szerint a HVG címlapja indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása, egyben gyűlöletkeltés volt. Az indítvány ezek miatt is azt kérte: az AB mondja ki, hogy a Kúria ítélete ellentétes az alaptörvénnyel.
Komoly viták
Az Alkotmánybíróság most úgy döntött, hogy a bíróságok helyesen jártak el, hiszen felismerték, hogy elsősorban a közlés célját kell vizsgálni, ennek van elsődleges jelentősége. Az AB felidézte, hogy korábban a Kúria is megvizsgálta a címlapot, s a legfőbb bírói fórum arra jutott: az átalakított kép nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak.
Az Alkotmánybíróság rögzítette: a Kúria ítélete – melyet az alkotmányjogi panasz megtámadott – az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, az AB így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
A 14 tagú alkotmányvédő testület döntése azonban korántsem volt egyhangú: öt alkotmánybíró is különvéleményt fűzött a határozathoz. Így tett Handó Tünde, Szívós Mária, Juhász Imre, Horváth Attila és Salamon László is.
Az ember fontosabb a véleménynél
Különvéleményében Handó Tünde például leszögezte: a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni. Az alkotmánybíró szerint a Kúria döntése többszörösen is figyelmen kívül hagyta az alaptörvény rendelkezéseit, akárcsak a különféle alapjogok ütközésének feloldásával foglalkozó eddigi alkotmánybírósági döntéseket. Az ügyben ugyanis két alapjog ütközött egymással: a sajtó véleménynyilvánítási joga csapott össze a keresztény ember emberi méltósága.
Az alkotmánybíró szóba hozta hazánk közelmúltbeli történelmét. – A rendszerváltás előtt a vallásos érzületet, mint tudománytalan, kihalásra ítélt csökevényt szabad, sőt ajánlatos volt gúnyolni. A magyarországi egyházak, az egyházi személyiségek és az egyszerű hívők számos üldöztetést és megaláztatást szenvedtek el – idézte fel Handó Tünde, majd úgy folytatta: hazánk nem válhat olyan országgá, ahol a vallási közösségek, azok tagjai e közösséghez tartozásuk okán megaláztatást szenvedhetnek el, s nem számíthatnak hatékony jogorvoslatra.
Mindezek nyomán szerinte az AB-nek most ki kellett volna mondania, hogy az egyes vallási közösségek lényeges hitelvekeit megjelenítő jelképek, liturgiai cselekmények nem tehetők az emberi méltóságot megalázó közlés tárgyává és eszközévé.
– Kétségbevonhatatlan – zárja álláspontját –, hogy véleménynyilvánítás szabadsága védett alapjog, ez azonban nem korlátlan. Úgy véli, az emberi méltóság mindig nagyobb súllyal esik a latba, mint a véleményszabadság.
Tilos a provokáció
Horváth Attila alkotmánybíró szintén nem értett egyet a döntéssel. A jogtörténész egyetemi tanár úgy véli, hogy az alaptörvény értelmében vallási jelképeket nem szabad tudatosan és provokatív módon kigúnyolni. Ez sérti a vallásszabadságot, az adott vallásban hívők jogait. – A politikai véleménynyilvánításnak számtalan módja lehetséges, amelynek nem szükséges eszköze a blaszfémia – fogalmazott különvéleményében, majd hozzátette: megítélése szerint az ügyben a Kúria a vallásszabadságot, mint alapjogot nem védelmezte, a keresztény közösség tagjainak méltóságát figyelmen kívül hagyta.
– Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha a kereszténység egyik jelentős vallási szimbóluma, Jézus születése és Mária, valamint a kereszténységben megjelenő személyek alakját és az általuk képviselt értékeket valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos bírálat, gúny eszközeként használják fel – tette egyértelművé Horváth Attila.
Terror és vélemény
– Az Alkotmánybíróság az emberek egymás iránti tisztelete és nem a gúny támogatása mellett kéne, hogy letegye a voksát – ez már Juhász Imre különvéleményében szerepel. – Nem áll a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt, ha bármely vallás emblematikus személyiségét vagy a vallási közösség más jelentős szimbólumát valamilyen közéleti, társadalmi jelenséggel kapcsolatos karikatúra, mém, gesztus, verbális közlés vagy írott szöveg útján ironikus bírálat eszközeként használják – áll a különvéleményében.
Juhász Imre hozzátette azt is: az Alkotmánybíróságnak mérlegelnie kellett volna, hogy a vallási közösségek tiszteletének hiánya nem csak a történelemkönyvekben olvasható konfliktusokhoz vezetett, hanem számos országban napjainkban is gyakori kiváltó oka a tágabb közösségen belüli erőszaknak.
– Rég nem látott feszültségekhez, sőt terrorcselekményekhez vezet(ett) Európa nyugati felén a véleménynyilvánítás szabadságának szinte korlátlan kultusza – jegyezte meg Juhász Imre, felidézve, hogy e cselekmények célpontja egyre többször a vallásos emberek közössége, a közösségi tere, és valamely egyházi épület.
Juhász Imre szerint a témáról emiatt is kategorikusan állást kell foglalnia az Alkotmánybíróságnak.
Borítókép: a HVG 2014 év végi címlapja
Médiapiac
Tüntetést szervez a Pesti Srácok a Google budapesti székháza elé
A Pesti Srácok március 31-ére, a Google székháza elé szervez tüntetést, miután a tech cég törölte a portál népszerű Youtube-csatornáját.

– Nem hittük volna, hogy ismét eljön ez a nap. Nem hittük, hogy valaha szükségünk lesz még a ma már csak rossz emlékként porosodó tábláinkra. A táblákra, amelyekkel annak idején a Google székháza elé vonultunk és követeltük, ami jár nekünk: a szabad véleménynyilvánítás jogát. Most azonban ismét itt tartunk – áll a Facebookon meghirdetett esemény leírásában.
Mint ismert, néhány nappal ezelőtt törölték a Pesti Srácok 2022 szeptemberében elindított csatornáját, a PsTV-t a YouTube-ról. A csatornának több mint 54 ezer feliratkozója volt a Social Blade adatai szerint, megtekintéseik pedig napi hetvenezer körül mozogtak, de volt olyan nap az elmúlt két hétben, amikor 240 ezer megtekintést produkált a csatorna. A történtek kapcsán a Google a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében indokolta meg a Pesti Srácok YouTube-csatornájának megszüntetését. „A PsTV csatornát azért szüntettük meg, mert annak létrehozásával megkerülték a Pesti Srácok csatorna megszüntetésére irányuló intézkedésünket, amelyet a gyermekek biztonságára vonatkozó feltételek megsértése miatt távolítottunk el 2020 februárjában” – írták.
Huth Gergely, a a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzetnek megcáfolta a Google állítását.
Hazug érvelésről van szó, hiszen a Pesti Srácok soha nem töltött fel gyermekek biztonságát sértő videót az internetre. Aki ismeri a munkásságunkat, az tudja, hogy a magyar sajtóban talán a legkeményebb oknyomozó cikksorozatokat, a pedofil bűncselekményekről szóló cikkeket éppen a Pesti Srácok írta
– mondta. Hozzátette: háttér-információkból, magyarázatokból nyilvánvalóvá vált számukra, hogy valójában az LMBTQ-témákat érintő videóikat kifogásolták a Google-nél.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Tömeg a demonstráción (Forrás: képernyő fotó/Hír TV)
Médiapiac
Mobilra és tévére még költünk, vezetékes telefonra már kevésbé
A háztartások távközlési kiadásainak jelentős részét a mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. Ez jellemzően két előfizetés költsége. Tízből kilenc család biztos, hogy előfizet a televízióra, melynek átlagosan 4 200 Ft az előfizetői díja. Ezt követi a helyhez kötött internet, mely a háztartások háromnegyedében érhető el, átlagos díja pedig 4 500 Ft. Az otthoni telefon átlagosan 2 000 Ft-os költsége sem elhanyagolható, de ez a szám évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.

2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.
Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.
A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.

Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.
A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.
Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.
A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A hét lemeze – Kulisszarovat a legsikeresebb zenei albumokról
Az elmúlt évtizedek legsikeresebb albumait szemlézi szombat esténként az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának A hét lemeze rovata. A rovat műsorvezetője, Lola az MTVA Archívumát hívja segítségül a múltidézéshez.

A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.
„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk” – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.
A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.