Kövess minket!

Médiapiac

Komoly szakmai elismerést kapott a Dankó Rádió műsorvezetője

A táncházmozgalom keretén belül nyújtott kimagasló szakmai és közösségi “háttérmunkájának” elismeréseként Halmos Béla-emlékéremmel tüntették ki Vasváry Annamáriát.

MTVA

A harminc éve szívvel-lélekkel, tisztességgel végzett munka elismerése számomra ez a díj, egy nagyon pozitív visszajelzés

– mondta Vasváry Annamária, akinek legalább ekkora elismerés minden egyes alkalom, amikor riportalanya elégedett a vele készített portréműsorral. „Lovász Irén Kossuth-díjas magyar népdalénekes például elkérte a beszélgetést, hogy meg tudja mutatni unokáinak” – emelte ki a Dankó Rádió díjazottja, aki maga is a táncházmozgalom tagjaként nőtt fel.

Vasváry Annamária gyermekkorától muzsikált különböző zenekarokban, pályaválasztását is a népzene szeretete határozta meg, történelem-néprajz szakon végzett, de emellett mindvégig énekelt, tekerőlantozott, bőgőzött. 1983-ban a Népművészet Ifjú Mestere elismerésben részesült, 1991 óta pedig a Magyar Rádió népzenei műsorainak szerkesztő-riportere.

A nagy ugrást a Népzene Határok Nélkül sorozat jelentette, amelyet Éri Péterrel készítettünk. A műsor 2004-ben debütált a Kossuth Rádión és hatására olyanokat is rajongóvá tudtunk tenni, akik alapvetően nem kötődtek a népzenéhez. A Dankó Rádiónál 2017-től végzett munka a kiteljesedést jelenti számomra. Itt napi szinten tudok tenni a népművészet, a népzene népszerűsítéséért

– mesélte Vasváry Annamária, aki műsoraiban igyekszik sokoldalúan bemutatni a népművészetet, hiszen a néprajztudomány kiemelkedő alakjai mellett a táncház, a népzene és a világzene jeles képviselőivel, illetve kézművesekkel is készít interjúkat.

„Ez a díj jelzi, hogy a táncház és népzenei mozgalom érintettjei odafigyelnek a Dankó Rádió műsoraira. Ebben Vasváry Annamáriának meghatározó szerepe van, hiszen mindig figyel arra, hogy a legfrissebb eseményekről tudósítson méghozzá úgy, hogy ne csak a népzenéhez kötődő hallgatók körét érje el, hanem a Dankó Rádió valamennyi hallgatóját, legyen az a magyar nóta, az operett, vagy akár a világzene rajongója” – méltatta kollégája munkáját Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója. Hozzátette: az elismerés értékét tovább növeli, hogy őt és Annamáriát is személyes jó barátság fűzte Halmos Bélához.


A Dankó Rádión minden nap találkozhatnak népzenei műsorokkal a hallgatók. A Tudta-e című sorozat, amely néprajzkutatókkal, népzenészekkel foglalkozik, egész héten naponta kétszer is hallható. A Táncházban című műsor minden hétköznap este 20 órától jelentkezik, szombaton 10 órától A népzene világából című műsort, vasárnap pedig szintén 10 órától a Vasárnapi népzenét hallgathatják a Dankó Rádión.


A Halmos Béla-vándordíjat és -emlékérmet 2015 óta adják át. Az ünnepélyes díjátadó idén május 7-én zajlott online formában a Zeneakadémián. Az emlékéremmel a díjazott táncházmozgalom keretén belül nyújtott kimagasló szakmai és közösségi „háttérmunkáját” ismerik el. Az emlékérem mellett minden évben egy vándordíj is gazdára talál, amely nem más, mint Halmos Béla egykori hegedűje. Ezt olyan aktív, táncházakban muzsikáló, 40 év alatti, hagyományos népi hangszeres zenét játszó muzsikus kaphatja, aki határokon átívelő munkássága során élő kapcsolatot tart a határon túli magyar közösségekkel is. Ezt az elismerést idén ifj. Gelencsér János, a Dobroda zenekar prímása kapta.

Borítókép: Vasváry Annamária

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom