Kövess minket!

Médiapiac

Komoly kockázatot jelenthetnek a felhő szolgáltatások

A felhő alapú szolgáltatások gyors terjedésének, valamint a pontosan meghatározott biztonsági stratégiák hiányának egyik következménye, hogy a szervezetek nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani adataikat.

A felhő alapú szolgáltatások előnyei vitathatatlanok, segítenek a cégeknek a mindennapi működésükben anélkül, hogy olyan kiadásokkal kellene foglalkozniuk, mint tárhely szervízelés, vagy karbantartás. Nem meglepő, hogy a vállalkozások 78 száaléka használ már legalább egy SaaS – olyan szoftverszolgáltatási módszer, amelynél a szoftver és a kapcsolódó adatok központilag vannak tárolva, ugyanakkor a felhasználói hozzáférések egy vékony kliensen keresztül zajlanak, amely leggyakrabban valamilyen internetes felület – rendszert. A cégek 75 százaléka tervezi, hogy hamarosan a SaaS rendszerről átvált egy felhő alapú szolgáltatásra. Az IaaS – infrastruktúra szolgáltatás – esetében a nagyvállalatok 49 százaléka, míg a KKV-k 45 százaléka von be alvállalkozót IT infrastruktúrájuk és folyamataik kezelésére.

Mindazonáltal sok cég a működési megtakarítások és a költségek csökkenése ellenére sem fordít kellő figyelmet és pénzt a biztonságra, és átgondolt stratégia nélkül használják a felhő alapú szolgáltatásokat. Emiatt sokszor bizonytalan, hogy ki a felelős a felhőben lévő adatok biztonságáért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások 70 százalékának nincs terve a biztonsági események kezelésére, amelyek érinthetik akár partnereiket, ügyfeleiket, munkavállalóikat is. Továbbá a cégek negyede azt is elismeri, hogy még csak nem is ellenőrizték a szolgáltatót, azt feltételezve, hogy baj esetén, bizonyára megteszik a szolgáltatók a megfelelő lépéseket.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vállalatok 42 szézaléka nem érzi kellően védve magukat a kiberbiztonsági incidensek ellen és 24 százaléka tapasztalt külső partner miatt biztonsági incidenst az elmúlt 12 hónap alatt. Megállapítható, hogy a kizárólag felhő alapú szolgáltatásokra való hagyatkozás kifejezetten kockázatos stratégiának számít.

A tudatosság hiánya adataink biztonságát illetően a felhő alapú szolgáltatók részéről jelentős hatással lehet a vállalatok költségvetésére: egy informatikai incidens átlagosan körülbelül 320 millió forint (1,2 millió dollár) pénzügyi veszteséggel járhat nagyvállalatok esetén, míg KKV-k esetében ez kb. 27 millió forint (100 000 dollár). Amikor a digitális adatok veszélybe kerülnek egy harmadik fél által okozott esemény következtében, a legfontosabb érintett adatok típusa a következőképp alakult: szenzitív ügyfél adatok (nagyvállalatok 40 százaléka, KKV-k 49 sz ázaléktapasztalta), alapvető munkavállalói adatok (a cégek 35 szézalékát érintette), e-mailek és a belső kommunikációs csatornák (nagyvállalatok 35 szézaléka, KKV-k 31 százaléka).

Ezért a vállalkozásoknak meg kell találni a módot, hogy a felhőben tárolt adataikat és azok biztonságát kontrollálni tudják. Minden adatnak védettnek kell lenni függetlenül tárolási helyüktől. Ehhez a vállalatoknak észlelniük kell az anomáliákat a felhő infrastruktúráján belül, amely olyan különböző technológiák kombinációjával érhető el, mint a gépi tanulás és a viselkedés-analitika. Az a képesség, hogy azonosítani, majd blokkolni lehessen az ismeretlen fenyegetéseket, alapvető minden felhő alapú szolgáltatás biztonsága szempontjából. Emellett a felhő ökoszisztéma és a kiberbiztonsági rétegek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy tudják az adatok pontos helyét, amennyiben a jelenlegi védelmi státusz megfelel a vállalat biztonsági irányelveinek.

„A Kaspersky Lab bizonyított tapasztalattal rendelkezik a felhő-infrastruktúrák védelmében. A kiberbiztonsági portfóliónk eredményesen védi a felhő alapú szolgáltatásokat és ügyfeleink már élvezhetik ezt a védelmet a magán- és nyilvános felhőben tárolt adataik esetében, amelyeket több típusú biztonsági megoldások kombinációjával biztosítunk. Ezek mindegyike centralizált irányítás alatt áll. A digitális változások gyors üteme nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kíván, és egyúttal új biztonsági kihívásokat is jelent. Célunk, hogy a felhő-infrastruktúra védelmét új szintre emeljük és minden ügyfelünknek garantáljuk adataik biztonságát függetlenül azok nagyságától, valamint helyétől. Ez magában foglalja az Amazon web-szolgáltatásait, a Microsoft Azure felhő-számítástechnikai platformját, és a Microsoft Office 365 felhő alkalmazását miközben biztosítja a teljes felhő láthatóságát.” – magyarázta Alessio Aceti, a Kaspersky Lab nagyvállalati üzletágának vezetője.

Médiapiac

A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik

Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.

Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.

Előnyben a humorista

A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.

A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.

A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait

A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.

A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.

Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.

Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.

Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.

A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.

Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.

A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.

A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én

Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.

Közzétéve:

TV2

Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).

A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.

A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.

A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.

Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.

A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.

Tovább olvasom