Kövess minket!

Médiapiac

Klubrádió: válaszcsapás

Alapjaiban vitatja a médiatanács által előző nap közölteket a Klubrádió. Szerintük sosem akartak ők két fővárosi frekvenciát, és csak azért szálltak versenybe az egykori Deejay hullámsávjáért, hogy biztosan túlélhessék mostani koncessziójuk két hónap múlva esedékes lejártát. Úgy tudjuk, a társaság perelni is hajlandó.

A Budapesten indult, de mostanra országos hálózatot működtető Klubrádió Zrt. meglepetésének ad hangot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnap esti közleményében állók kapcsán, és fontosnak tartja leszögezni: már tavaly ősszel meg kellett volna pályáztatni frekvenciájukat, hiszen az ő licencük 2011. február 11-én lejár. Miután ez nem történt meg, versenybe szálltak a 92,9 MHz-es sávért; a társaság „a tendert megnyerte, győztességét az ORT ivatalosan ki is hirdette. Ebben a stádiumban eredménytelennek nyilvánítani pályázatot nem lehet.”

Hozzáteszik: már a pályázatban is jelezte a társaság, hogy nem kívánnak egyszerre két frekvenciát birtokolni, majd az átállás – azaz a 95,3-ról a 92,9 MHz-re költözés – mikéntjére is javaslatot tettek – ezen felvetéseikre azonban eddig semmilyen választ nem kaptak. „A Klubrádió Zrt. euzúton is kijelenti, hogy vagy a jelenleg használt 95,3 MHz-es frekvencián, vagy a jogerősen elnyert 92,9 MHz-es hullámhosszon folyatni fogja a műsorszolgáltatást” – zárul közleményük.

Portálunk úgy tudja: a tulajdonos-vezérigazgató kész perre menni annak érdekében, hogy a bíróság semmisítse meg a tegnap bejelentett médiatanácsi határozatot, illetve kényszerítse ki a szerződés megkötését.

Nem dőlt el a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia sorsa – áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnapi közleményében, amely szerint a médiatanács csütörtöki ülésén eredménytelenné nyilvánította és lezárta a Budapest 92,9-es frekvenciára kiírt és lassan már két éve húzódó pályázati eljárást.

„A Médiatanács döntését az indokolta, hogy a pályázóval nem lehetett megkötni a szerződést, mert Klubrádió Zrt. a fővárosban már üzemeltet egy rádiót a Budapest 95,3 MHz frekvencián, de erről a jogosultságáról nem mondott le. A hatályos jogszabályok viszont kimondják, hogy ugyanaz a tulajdonos két rádiót nem üzemeltethet ugyanabban a vételkörzetben” – írják.

Mivel a hatékony frekvenciagazdálkodás közös társadalmi érdek, a Médiatanács úgy döntött, hogy mihamarabb új pályázatot ír ki a Budapest 92,9-es frekvencia hasznosítására. A Klubrádió a megszokott frekvenciáján, a Budapest 95,3 MHz-en tovább szolgáltatja műsorát – teszik hozzá. Csakhogy az erre kötött szerződés nemsokára lejár; épp ezzel indokolta korábban a Klubrádió tulajdonosa, hogy harcba szálltak egy másik fővárosi frekvenciáért.

Április 21-én osztotta ki a jogosultságot az utolsó munkanapjainak egyikét töltő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el a rádiófrekvenciát, amely már csak azért is értékes (volt), mert már akkoriban sem volt más üres budapesti hullámsáv. Hatan szálltak versenybe a lehetőségért február elején. A Klubrádió Zrt., a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Televagyok Kft., az Entercorp Kft. és a Médiacom-Invest Hungary Kft. és a Nature TV Kft.

Már akkor kiderült: egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvenciát. A szöveges műsorok és a közszolgálati programok arányára is a maximális (húsz) pontot kapta a Klubrádió és a – később második helyre szorult – Magyar Katolikus Rádió is, de a programterv sem dönthetett volna köztük: ebben a mezőnyben is 15-15 pontot kaptak. Hasonlóan holtverseny alakult ki az „egyéb” kategóriában, ahol mindkét adó bezsebelte a maximális két-két pontot. Végül a műsorszolgálati tapasztalat döntött: a Klubrádió a lehető legmagasabb eredménnyel, 15 ponttal zárt itt, míg a Magyar Katolikus Rádió ennél eggyel kevesebbet kapott.

A most kulmináló probléma abban állt, hogy a búcsúzó testület egyetlen tagja sem vállalta magára az új koncessziós szerződés aláírását a törvény által erre rendelt 45 napon belül, különösen, hogy pár héttel a döntés után (létszámhiány miatt) határozatképtelenné is vált a grémium. Az adó vezetése mindvégig azzal érvelt: győztessé nyilvánításuk az általuk tett ajánlat elfogadását jelenti, így maga az aláírás egy formális gesztus.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom