Médiapiac
Klubrádió: válaszcsapás
Alapjaiban vitatja a médiatanács által előző nap közölteket a Klubrádió. Szerintük sosem akartak ők két fővárosi frekvenciát, és csak azért szálltak versenybe az egykori Deejay hullámsávjáért, hogy biztosan túlélhessék mostani koncessziójuk két hónap múlva esedékes lejártát. Úgy tudjuk, a társaság perelni is hajlandó.
A Budapesten indult, de mostanra országos hálózatot működtető Klubrádió Zrt. meglepetésének ad hangot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnap esti közleményében állók kapcsán, és fontosnak tartja leszögezni: már tavaly ősszel meg kellett volna pályáztatni frekvenciájukat, hiszen az ő licencük 2011. február 11-én lejár. Miután ez nem történt meg, versenybe szálltak a 92,9 MHz-es sávért; a társaság „a tendert megnyerte, győztességét az ORT ivatalosan ki is hirdette. Ebben a stádiumban eredménytelennek nyilvánítani pályázatot nem lehet.”
Hozzáteszik: már a pályázatban is jelezte a társaság, hogy nem kívánnak egyszerre két frekvenciát birtokolni, majd az átállás – azaz a 95,3-ról a 92,9 MHz-re költözés – mikéntjére is javaslatot tettek – ezen felvetéseikre azonban eddig semmilyen választ nem kaptak. „A Klubrádió Zrt. euzúton is kijelenti, hogy vagy a jelenleg használt 95,3 MHz-es frekvencián, vagy a jogerősen elnyert 92,9 MHz-es hullámhosszon folyatni fogja a műsorszolgáltatást” – zárul közleményük.
Portálunk úgy tudja: a tulajdonos-vezérigazgató kész perre menni annak érdekében, hogy a bíróság semmisítse meg a tegnap bejelentett médiatanácsi határozatot, illetve kényszerítse ki a szerződés megkötését.
Nem dőlt el a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia sorsa – áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnapi közleményében, amely szerint a médiatanács csütörtöki ülésén eredménytelenné nyilvánította és lezárta a Budapest 92,9-es frekvenciára kiírt és lassan már két éve húzódó pályázati eljárást.
„A Médiatanács döntését az indokolta, hogy a pályázóval nem lehetett megkötni a szerződést, mert Klubrádió Zrt. a fővárosban már üzemeltet egy rádiót a Budapest 95,3 MHz frekvencián, de erről a jogosultságáról nem mondott le. A hatályos jogszabályok viszont kimondják, hogy ugyanaz a tulajdonos két rádiót nem üzemeltethet ugyanabban a vételkörzetben” – írják.
Mivel a hatékony frekvenciagazdálkodás közös társadalmi érdek, a Médiatanács úgy döntött, hogy mihamarabb új pályázatot ír ki a Budapest 92,9-es frekvencia hasznosítására. A Klubrádió a megszokott frekvenciáján, a Budapest 95,3 MHz-en tovább szolgáltatja műsorát – teszik hozzá. Csakhogy az erre kötött szerződés nemsokára lejár; épp ezzel indokolta korábban a Klubrádió tulajdonosa, hogy harcba szálltak egy másik fővárosi frekvenciáért.
Április 21-én osztotta ki a jogosultságot az utolsó munkanapjainak egyikét töltő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el a rádiófrekvenciát, amely már csak azért is értékes (volt), mert már akkoriban sem volt más üres budapesti hullámsáv. Hatan szálltak versenybe a lehetőségért február elején. A Klubrádió Zrt., a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Televagyok Kft., az Entercorp Kft. és a Médiacom-Invest Hungary Kft. és a Nature TV Kft.
Már akkor kiderült: egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvenciát. A szöveges műsorok és a közszolgálati programok arányára is a maximális (húsz) pontot kapta a Klubrádió és a – később második helyre szorult – Magyar Katolikus Rádió is, de a programterv sem dönthetett volna köztük: ebben a mezőnyben is 15-15 pontot kaptak. Hasonlóan holtverseny alakult ki az „egyéb” kategóriában, ahol mindkét adó bezsebelte a maximális két-két pontot. Végül a műsorszolgálati tapasztalat döntött: a Klubrádió a lehető legmagasabb eredménnyel, 15 ponttal zárt itt, míg a Magyar Katolikus Rádió ennél eggyel kevesebbet kapott.
A most kulmináló probléma abban állt, hogy a búcsúzó testület egyetlen tagja sem vállalta magára az új koncessziós szerződés aláírását a törvény által erre rendelt 45 napon belül, különösen, hogy pár héttel a döntés után (létszámhiány miatt) határozatképtelenné is vált a grémium. Az adó vezetése mindvégig azzal érvelt: győztessé nyilvánításuk az általuk tett ajánlat elfogadását jelenti, így maga az aláírás egy formális gesztus.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.