Kövess minket!

Médiapiac

Klímaváltozás a médiapiacon

Három világrend ütközése, fragmentáció és cross-médiás verseny – ezek a Whitereport for Directors – Summer Edition 2019 jelentés kulcsszavai 2019 nyarán. Mik a friss számok és mi következik ebből a piac különböző szereplői számára? A top100 médiacég, top30 médiaügynökség és top25 sales house friss pénzügyi adatiból emeltünk ki pár újdonságot.

Míg egy évtizede a hagyományos, jellemzően nemzetközi médiavállalatok domináltak világszerte, addig 2019-re Nyugat-Európa médiapiacain a globális szereplők (Google, Facebook, Netflix, Amazon, Spotify stb.) jelentős teret nyertek mind a bevételek, mind a közönség és befolyásolás terén.

A Whitereport nagy-britanniai adatbázisának több mint 1000 brit médiavállalatot felölelő adatai szerint kéttucatnyi platformcég brit bevétele az ezer hagyományos médiacég összes árbevételének már a negyedénél tart a szigetországban; a a reklámbevételeiknek pedig nagyságrendileg a fele digitális a Warc/AA adatai szerint.

Magyarországon hasonló folyamatok zajlanak időbeli és aránybeli eltolódásokkal. A hazai hagyományos médiacégek kontra platformcégek versenyét azonban nálunk tovább árnyalja az állami-kormányközeli médiavállalati szegmens súlyának növekedése.

A top100 médiavállalati médiauniverzum megoszlása tulajdonosi jellegük szerint. A buborékméret a 2018-as belföldi árbevételt mutatja (tartalmazva a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételeket). Megjegyzés: az Alphabet és Facebook magyarországi bevétele becsült.

2018-ban továbbra is a piaci szegmensben működő tradicionális médiavállalatok összárbevétele dominált, a hazai bevételek közel felét reprezentálva. A második legnagyobb szegmensben az állami-kormányközeli médiaszolgáltatók csoportja koncentrálódik a bevételek több mint harmadával a top 100-on belül. A részesedésben harmadik, de leggyorsabban növekvő szegmensbe a globális platformok tartoznak (mindenekelőtt a Google, YouTube, Facebook és Instagram), amelyekhez a médiavállalatok belföldi bevételeinek hatoda, a reklámpiac több mint ötöde kerül Magyarországon a Whitereport, illetve az IAB/MRSZ adatai szerint.

Makrotrendek: stagnáló belföldi bevételek és koncentráció

2018-ban Magyarországon a top100 médiavállalat export nélküli (azaz belföldi) árbevétele 322 milliárd forint volt a Whitereport júniusi gyűjtése szerint, ebből 272 milliárd forint a Magyarországon letelepedett médiacégeké (reklám-, terjesztési és egyéb árbevételek együttesen). Iparági becslések szerint 50 milliárd forint került az Alphabethez és a Facebookhoz Magyarországról.

Whitereport-makromutatók a top100 médiavállalat reklám-, terjesztési és egyéb bevételeivel, 2018 (gyűjtés lezárva: 2019. júl. 3.; televíziós, rádiós médiaszolgáltatók, print és online lapkiadók, mozik és köztéri plakátcégek)

A Whitereport makroadatai (táblázat) a top100 magyarországi médiacég éves nettó árbevételének 1,8%-os növekedését mutatják, ebben azonban az exportárbevételek is benne vannak. A belföldi árbevételek terén a top100 médiacég stagnálást mutat (-0,5%, amely szintén a reklám-, terjesztési és egyéb árbevételek összességére vonatkozó változás).

A top100 médiavállalati médiauniverzum. A buborékméret a 2018-as éves nettó árbevétel alapján (tartalmazza a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételeket, belföldi és export egyaránt). Megjegyzés: a Viacom, AMC és HBO esetében a regionális központi státuszukból fakadó exportbevételek adják a bevételük jelentős részét; az Alphabet és Facebook magyarországi bevétele becsült.

A médiapiaci jéghegyolvadás, azaz fragmentáció

A Whitereport adatai alapján több mint 11 ezer médium közül válogathat a magyar lakosság. A médiakínálat növekedésének természetes következménye a közönség fragmentálódása mind az offline, mind a digitális platformokon – gyakorlatilag minden hagyományos médiatípusban csökken a korábban domináns, maintstream médiumok közönsége az elmúlt tíz évben. A közönség azonban nem tűnik el, csak szétaprózódik: a broadcast rádióknak ma már Magyarországon is versenytársa a Spotify és más globális zenei streamingszolgáltatók és jönnek a podcastok; a tévénézők fizetőképes része Netflixet és HBOGo-t is néz, a fiatalokat „beszippantotta” a YouTube a Tiktok. A fizetős mainstream printmagazinoknak régóta közvetlen versenytársai az ingyenes online magazinok és a szűkebb rétegeket célzó tematikus életmód-, hobbi printmagazinok is; nem beszélve a hírlappiaci átalakulásokról, ti. hogy az országos printlapok stafétáját gyakorlatilag teljes mértékben a tisztán online tartalomszolgáltatók vették át (szemben nyugat-európai társaikkal, ahol a digitális transzformáció a 2000-es évek elején elkezdődött és a vezető online tartalomszolgáltató márkák printverziójukkal együtt működnek).

A klímaváltozás a közönség szétaprózódásával együtt a hagyományos médiavállalati bevételeket is érinti: a Whitereport fenti makromutatóiból látható, hogy a top100 médiacég belföldi bevételeinek stagnálásával egyidőben a növekedést a platformok viszik el, illetve hajtják mind a hirdetésalapú platformok, mind az előfizetéses videó- és zenestreaming terén. A médiapiac reklámpiaci szegmensében a globális cégek árbevétel növekedése 18% volt 2018-ban az előző évhez képest az IAB/MRSZ becslése szerint, és szintén az MRSZ-adatok mutatják, hogy a reklámpiac 2018-ban a hazai szereplőknél is nőtt 5,5%-ot (DM nélkül). 2018-ban tovább erősödött a trend, hogy a közvetítők (sales houseok, illetve ügynökségek) forgalma nőtt – ellentétben a hazai médiaszolgáltatókkal. A képet tovább árnyalja, hogy nőtt a médiatulajdonosokhoz kötődő saleshouseok súlya (22%-kal, összesen 62 milliárd forintra), vagyis az értéklánc több pontján is profitálhatnak a keresztérdekeltségekkel bíró szereplők, nem csak médiavállalatként a reklámpiaci értéklánc végén.

2020-ra készülve: digitális transzformációval a médiapiaci klímaváltozás ellen

A hirdetők számára elsősorban azt jelenti a fragmentálódó közönség, hogy az offline médiumok kampányreach-csökkenését pótolni kell. Erre azonban nem a jelenlegi reklámbudgetkoncentráció, hanem éppen a minél szélesebb cross-média és cross-platform mix lenne a megoldás. Reach szempontból továbbra is a hagyományos televíziók vezetnek, de jó kampányelérést eredményeznek a rádiós és OOH-médiumok is, vásárlóképes célcsoportokban pedig az online és printkampányok – és mellettük a jól targetálható platformok. A kampánymixek összeállításánál érdemes a valóban fogyasztóképesek maximum 6 milliós táborára koncentrálni, mivel a 3 millió létminimum alatt élő lakost, akik a közép- és prémiumkategóriás márkák többségének nem célcsoportja.

A fragmentáció a hagyományos médiavállalatok számára egyrészt azt jelenti, hogy minden eddiginél tágabb értelemben kell a versenypiacukat monitorolni. Mivel a legdrasztikusabb változások technológiai oldalról jönnek, a digitális transzformáció és az új platformokba történő invesztíció létkérdés a közönségünk megtartása érdekében.

Ez egyrészt a fogyasztói élmény alakítását jelenti: gondoljunk bele, hogy még számos online médiumnak sincs mobilra optimalizálva a weboldala, miközben nemsokára itt az 5G, amelyet remekül ki lehetne használni a gyorsabb és minőségibb képek, mozgóképek, hangok közvetítésére es új kényelmi és egyéb funkciók bevezetésére – biztosak lehetünk abban, hogy globális tartalom- és platformszolgáltatók meg is fogják ezt tenni. A digitális transzformáció a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolatot is jelenti és az adataik felértékelődését, amely kiaknázása még gyerekcipőben jár. A reklámértékesítés modernizálása szintén előttünk áll még: óriási a különbség a globális szereplők egyszerű, alacsony belépési küszöbű, a fragmentált mikroközösségek elérésére is alkalmas reklámköltési platformjai és a hagyományos reklámértékesítés szofisztikált-elitista és kapcsolatvezérelt jellege közt.

A Whitereport for Director Summer Edition 2019-cel a médiapiaci klímaváltozásra való reagálás fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az előfizetéses riport végén található Whitereport Guideline 2020 gyakorlati check-listtel is igyekszik a jövő évre készülődést segíteni. Emellett adatszolgáltatással, valamint személyes konzultációval és tréning formájában is elérhető a hirdetői, ügynökségi és médiaoldali transzformációt támogató szolgáltatások. A Médiapiac olvasóinak kedvezményes rendelési feltételeket biztosítunk. (X)

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom