Kövess minket!

Médiapiac

Klímaváltozás a médiapiacon

Három világrend ütközése, fragmentáció és cross-médiás verseny – ezek a Whitereport for Directors – Summer Edition 2019 jelentés kulcsszavai 2019 nyarán. Mik a friss számok és mi következik ebből a piac különböző szereplői számára? A top100 médiacég, top30 médiaügynökség és top25 sales house friss pénzügyi adatiból emeltünk ki pár újdonságot.

Míg egy évtizede a hagyományos, jellemzően nemzetközi médiavállalatok domináltak világszerte, addig 2019-re Nyugat-Európa médiapiacain a globális szereplők (Google, Facebook, Netflix, Amazon, Spotify stb.) jelentős teret nyertek mind a bevételek, mind a közönség és befolyásolás terén.

A Whitereport nagy-britanniai adatbázisának több mint 1000 brit médiavállalatot felölelő adatai szerint kéttucatnyi platformcég brit bevétele az ezer hagyományos médiacég összes árbevételének már a negyedénél tart a szigetországban; a a reklámbevételeiknek pedig nagyságrendileg a fele digitális a Warc/AA adatai szerint.

Magyarországon hasonló folyamatok zajlanak időbeli és aránybeli eltolódásokkal. A hazai hagyományos médiacégek kontra platformcégek versenyét azonban nálunk tovább árnyalja az állami-kormányközeli médiavállalati szegmens súlyának növekedése.

A top100 médiavállalati médiauniverzum megoszlása tulajdonosi jellegük szerint. A buborékméret a 2018-as belföldi árbevételt mutatja (tartalmazva a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételeket). Megjegyzés: az Alphabet és Facebook magyarországi bevétele becsült.

2018-ban továbbra is a piaci szegmensben működő tradicionális médiavállalatok összárbevétele dominált, a hazai bevételek közel felét reprezentálva. A második legnagyobb szegmensben az állami-kormányközeli médiaszolgáltatók csoportja koncentrálódik a bevételek több mint harmadával a top 100-on belül. A részesedésben harmadik, de leggyorsabban növekvő szegmensbe a globális platformok tartoznak (mindenekelőtt a Google, YouTube, Facebook és Instagram), amelyekhez a médiavállalatok belföldi bevételeinek hatoda, a reklámpiac több mint ötöde kerül Magyarországon a Whitereport, illetve az IAB/MRSZ adatai szerint.

Makrotrendek: stagnáló belföldi bevételek és koncentráció

2018-ban Magyarországon a top100 médiavállalat export nélküli (azaz belföldi) árbevétele 322 milliárd forint volt a Whitereport júniusi gyűjtése szerint, ebből 272 milliárd forint a Magyarországon letelepedett médiacégeké (reklám-, terjesztési és egyéb árbevételek együttesen). Iparági becslések szerint 50 milliárd forint került az Alphabethez és a Facebookhoz Magyarországról.

Whitereport-makromutatók a top100 médiavállalat reklám-, terjesztési és egyéb bevételeivel, 2018 (gyűjtés lezárva: 2019. júl. 3.; televíziós, rádiós médiaszolgáltatók, print és online lapkiadók, mozik és köztéri plakátcégek)

A Whitereport makroadatai (táblázat) a top100 magyarországi médiacég éves nettó árbevételének 1,8%-os növekedését mutatják, ebben azonban az exportárbevételek is benne vannak. A belföldi árbevételek terén a top100 médiacég stagnálást mutat (-0,5%, amely szintén a reklám-, terjesztési és egyéb árbevételek összességére vonatkozó változás).

A top100 médiavállalati médiauniverzum. A buborékméret a 2018-as éves nettó árbevétel alapján (tartalmazza a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételeket, belföldi és export egyaránt). Megjegyzés: a Viacom, AMC és HBO esetében a regionális központi státuszukból fakadó exportbevételek adják a bevételük jelentős részét; az Alphabet és Facebook magyarországi bevétele becsült.

A médiapiaci jéghegyolvadás, azaz fragmentáció

A Whitereport adatai alapján több mint 11 ezer médium közül válogathat a magyar lakosság. A médiakínálat növekedésének természetes következménye a közönség fragmentálódása mind az offline, mind a digitális platformokon – gyakorlatilag minden hagyományos médiatípusban csökken a korábban domináns, maintstream médiumok közönsége az elmúlt tíz évben. A közönség azonban nem tűnik el, csak szétaprózódik: a broadcast rádióknak ma már Magyarországon is versenytársa a Spotify és más globális zenei streamingszolgáltatók és jönnek a podcastok; a tévénézők fizetőképes része Netflixet és HBOGo-t is néz, a fiatalokat „beszippantotta” a YouTube a Tiktok. A fizetős mainstream printmagazinoknak régóta közvetlen versenytársai az ingyenes online magazinok és a szűkebb rétegeket célzó tematikus életmód-, hobbi printmagazinok is; nem beszélve a hírlappiaci átalakulásokról, ti. hogy az országos printlapok stafétáját gyakorlatilag teljes mértékben a tisztán online tartalomszolgáltatók vették át (szemben nyugat-európai társaikkal, ahol a digitális transzformáció a 2000-es évek elején elkezdődött és a vezető online tartalomszolgáltató márkák printverziójukkal együtt működnek).

A klímaváltozás a közönség szétaprózódásával együtt a hagyományos médiavállalati bevételeket is érinti: a Whitereport fenti makromutatóiból látható, hogy a top100 médiacég belföldi bevételeinek stagnálásával egyidőben a növekedést a platformok viszik el, illetve hajtják mind a hirdetésalapú platformok, mind az előfizetéses videó- és zenestreaming terén. A médiapiac reklámpiaci szegmensében a globális cégek árbevétel növekedése 18% volt 2018-ban az előző évhez képest az IAB/MRSZ becslése szerint, és szintén az MRSZ-adatok mutatják, hogy a reklámpiac 2018-ban a hazai szereplőknél is nőtt 5,5%-ot (DM nélkül). 2018-ban tovább erősödött a trend, hogy a közvetítők (sales houseok, illetve ügynökségek) forgalma nőtt – ellentétben a hazai médiaszolgáltatókkal. A képet tovább árnyalja, hogy nőtt a médiatulajdonosokhoz kötődő saleshouseok súlya (22%-kal, összesen 62 milliárd forintra), vagyis az értéklánc több pontján is profitálhatnak a keresztérdekeltségekkel bíró szereplők, nem csak médiavállalatként a reklámpiaci értéklánc végén.

2020-ra készülve: digitális transzformációval a médiapiaci klímaváltozás ellen

A hirdetők számára elsősorban azt jelenti a fragmentálódó közönség, hogy az offline médiumok kampányreach-csökkenését pótolni kell. Erre azonban nem a jelenlegi reklámbudgetkoncentráció, hanem éppen a minél szélesebb cross-média és cross-platform mix lenne a megoldás. Reach szempontból továbbra is a hagyományos televíziók vezetnek, de jó kampányelérést eredményeznek a rádiós és OOH-médiumok is, vásárlóképes célcsoportokban pedig az online és printkampányok – és mellettük a jól targetálható platformok. A kampánymixek összeállításánál érdemes a valóban fogyasztóképesek maximum 6 milliós táborára koncentrálni, mivel a 3 millió létminimum alatt élő lakost, akik a közép- és prémiumkategóriás márkák többségének nem célcsoportja.

A fragmentáció a hagyományos médiavállalatok számára egyrészt azt jelenti, hogy minden eddiginél tágabb értelemben kell a versenypiacukat monitorolni. Mivel a legdrasztikusabb változások technológiai oldalról jönnek, a digitális transzformáció és az új platformokba történő invesztíció létkérdés a közönségünk megtartása érdekében.

Ez egyrészt a fogyasztói élmény alakítását jelenti: gondoljunk bele, hogy még számos online médiumnak sincs mobilra optimalizálva a weboldala, miközben nemsokára itt az 5G, amelyet remekül ki lehetne használni a gyorsabb és minőségibb képek, mozgóképek, hangok közvetítésére es új kényelmi és egyéb funkciók bevezetésére – biztosak lehetünk abban, hogy globális tartalom- és platformszolgáltatók meg is fogják ezt tenni. A digitális transzformáció a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolatot is jelenti és az adataik felértékelődését, amely kiaknázása még gyerekcipőben jár. A reklámértékesítés modernizálása szintén előttünk áll még: óriási a különbség a globális szereplők egyszerű, alacsony belépési küszöbű, a fragmentált mikroközösségek elérésére is alkalmas reklámköltési platformjai és a hagyományos reklámértékesítés szofisztikált-elitista és kapcsolatvezérelt jellege közt.

A Whitereport for Director Summer Edition 2019-cel a médiapiaci klímaváltozásra való reagálás fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az előfizetéses riport végén található Whitereport Guideline 2020 gyakorlati check-listtel is igyekszik a jövő évre készülődést segíteni. Emellett adatszolgáltatással, valamint személyes konzultációval és tréning formájában is elérhető a hirdetői, ügynökségi és médiaoldali transzformációt támogató szolgáltatások. A Médiapiac olvasóinak kedvezményes rendelési feltételeket biztosítunk. (X)

Médiapiac

Ezek a közösségi tévék, rádiók kapnak támogatást

A médiatanács döntése nyomán tizenkilenc közösségi televízió, rádió és kisközösségi rádió majdnem 70 millió forintot kap műszaki fejlesztésekre – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

A közösségi médiaszolgáltatók támogatására kiírt műszaki pályázat idei első fordulójában a nyertesek 69,78 millió forintot fordíthatnak stúdió-, hang-, fénytechnikai berendezések és műsorjelátviteli, illetve a médiaszolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök vásárlására.

A televíziók közül támogatást kapott a Körzeti Televízió Tata, a Tatai Televízió, a Szentes Televízió, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a csabacsűdi Körös Televízió, a Kiskőrös Televízió, a szegedi TiszapART televízió, a Bajai Televízió, a TV Szentendre, a Túrkeve Televízió, a tahitótfalui Danubia Televízió, valamint a budapesti EWTN BONUM és az Apostol TV. A közösségi rádiók közül a veszprémi Mária Rádió Nefelejcs és a fővárosi Klasszik Rádió 92.1, valamint a Magyar Katolikus Rádió 92,7 MHz és a 91,6 MHz jogosultságai pályáztak sikerrel. A kisközösségi rádióknál a Rádió Szentendre és a Rádió Szarvas kap segítséget – tették hozzá.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, nem indít eljárást a testület egy júliusban a Duna televízión 21 óra után, 12-es karikával sugárzott reklámblokk miatt, mert a kifogásolt szpotok – melyekben rágógumit, hüvelytablettát és probiotikumot népszerűsítettek – nem tartalmaztak olyan elemet, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a védett korosztály szellemi, pszichológiai és erkölcsi fejlődését.

Szintén bejelentést vizsgálva, nem indít eljárást a tanács az RTL Klub szolgáltatója ellen sem, ugyanis a tévécsatorna a 0 óra 30 perctől sugárzott Haláli csajok című sorozatot 18-as korhatár-besorolással, az előírásoknak megfelelően tette közzé, a műsorszám kezdetekor és a reklámok után megjelenítve a korhatári minősítésre vonatkozó jelzést – jelezték.

A grémium az ÉPI-TECH Magazin adásai kapcsán újabb két eljárást indít a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, ezúttal a Kölcsey TV és a Somogy TV – különböző – szolgáltatói ellen. Augusztus elején ugyanis a közreadott műsor egy-egy adásában, illetve azok egy-egy ismétlésében építészeti cégek szolgáltatásairól, termékeiről reklámszerű többlet információk hangzottak el, ami jogszabályellenes. A műsorral kapcsolatban ezekkel együtt már kilenc eljárás van folyamatban a Médiatanácsnál – írták.

A testület hatósági ellenőrzést indított a hatoscsatorna szolgáltatója ellen, mert egy júliusi adásnapon az Ahogy nő a NŐ – nőgyógyászat és szexológia című műsort ugyan megfelelő, 18-as korhatárbesorolással és időpontban adta 22 és 5 óra között, a korhatári minősítésre vonatkozó, a műsort megelőző figyelemfelhívó, és a médiatörvény alapján kötelező jelzés azonban elmaradt – áll az NMHH közleményében.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt írták, a testület nyertest hirdetett a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázatokon: mindkét esetben az egyedül jelentkező Katolikus Rádió Zrt. nyert.

A Budapest 96,4 MHz körzeti frekvencia eljárásában egyedül az LBK Base Kft., a Budapest 105,9 MHz körzeti frekvencia esetében az LBK Sport Kft. indult, míg a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia pályázatán kizárólag a Katolikus Rádió Zrt. nyújtott be ajánlatot. A testület az alaki vizsgálatok után mindegyik esetben nyilvántartásba vette a pályázó vállalkozást – tették hozzá.

A grémium elfogadta a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatát célzó és egy Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségre szóló pályázat felhívásainak tervezeteit.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Döbbenetes stílusban gyalázza a családokat a liberális portál

Gyalázatos stílusban ír a budapesti demográfiai konferenciáról és a családokról a 444. Szerintük csupán szaporulatról van szó.

Közzétéve:

Borítókép: Panelbeszélgetés a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Döbbenetes stílusban ír a Soros György blogjának számító, a 444 a csütörtökön kezdődött IV. budapesti demográfiai csúcsról. Az alábbi két képernyőmentésen jól látszik, hogy számukra a kérdés egyszerű “szaporodás” csupán, a gyerekeket pedig “szaporulatnak” nevezik. Vagyis úgy, ahogy azt csak az állatoknál szokás használni.

A blogoldalnak nyilván az fáj, hogy a konferencián egyértelmű tényekkel mutatnak rá arra, hogy az illegális migráció káros, valamint hogy az LMBTQ-lobbi célja a hagyományos családok szétverése. Mint ismert, Soros propagandistái 2015-ben azon búsongtak, hogy miért nem maradnak Magyarországon az illegális migránsok – emlékeztetett az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bizarr eszközökkel a testén tartóztatták le a magyar jogszabályt bíráló CNN-riportert

Autója átkutatása során kábítószert és szexuális segédeszközöket is találtak a rendőrök.

Közzétéve:

Borítóképünkön a CNN riportere, Richard Quest, fotó: Youtube / Quest Means Business

Richard Questet, az ismert CNN-riportert, aki minap a nemrég elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényt kritizálta, 2008-ban kábítószer birtoklása miatt tartóztatták le. Őrizetbe vételének pillanatában a nyakában egy kötél volt, amely a nemi szervéhez volt rögzítve – emlékeztet az Origo, hozzátéve: az autójának átkutatása után a hatóságok szexuális segédeszközöket is találtak a furcsa stílusáról ismert tévés csomagtartójában. Quest igyekszik minden fórumon kiemelni a homoszexualitását, és ahol lehetősége van, ott ezt minden lehetséges módon népszerűsíti is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az ENSZ közgyűlésén vett részt New Yorkban, ahol találkozói mellett interjút adott a CNN-nek is. Richard Quest Quest Means Business című műsorának volt a vendége, ahol a miniszter ismét lesöpörte a balliberális propagandagyár hamis vádjait.

Az interjú során Richard Quest hevesen kritizálta a magyar gyerekvédelmi törvényt és számtalanszor azt hangoztatta, hogy ő bizony homoszexuális, jóllehet a törvénynek ehhez semmi köze sincs, hiszen az a gyerekek érdekeit védi, és a szülőknek adja vissza a gyerek nevelésének a kizárólagos jogát

– hangsúlyozza az eset kapcsán az Origo cikke, amely felidézi, hogy a magyar gyerekvédelmi törvényt élesen kritizáló Richard Quest-et 2008. április 18-án, pénteken hajnali 3 óra 40 perckor a New York-i Central Parkban, amikor a parkban kijárási tilalom volt, a rendőrök letartoztatták, mert úgy tartózkodott ott, hogy az már három órája zárva volt.

Letartóztatásának pillanatában a rendőrök a riportert a nyakában egy kötéllel kapták el, amely a nemi szervéhez volt rögzítve.

Ekkor még kijárási tilalom megszegése miatt indult eljárás ellene, azonban amikor átkutatták a műsorvezetőt, a kabátja bal zsebében egy zacskó kristályos metanfetamint és az autójának a csomagtartójában szexuális játékokat találtak a rendőrök.

A vádak ejtéséért cserébe a riporter beleegyezett abba, hogy egy hat hónapos drogterápián vesz részt. Azonban nem tisztázta, hogy a furcsa kialakítású kötél milyen célt szolgált is valójában.

Tovább olvasom