Kövess minket!

Médiapiac

Kiút lehet a szegénységből az internet globális elterjedése

Egy a Facebook számára készült tanulmány azt mutatja be, hogy miként számolhatók fel az internet-hozzáférés akadályai, illetve a fejlődő piacokon az internethasználók számának növekedése hogyan befolyásolja az internet fejlődését.

Az internet globális elterjedése a világ népességének hét százalékát, azaz félmilliárd embert emelhet ki az abszolút szegénységből, és 6,7 billió dollárral növelheti a világgazdaság teljesítményét – áll a Strategy&, a PwC hálózatához tartozó stratégiai tanácsadó cég új tanulmányában.

A digitális forradalom ellenére az új internet-előfizetők számának növekedése – ami leginkább a fejlődő országokra jellemző – az elmúlt években lelassult: 2013 óta a növekedés mértéke egyszámjegyű. Világszerte 4,1 milliárd ember nem kapcsolódik be a modern gazdaságba, holott az ő részvételük több mint 6 ezer milliárd dollár többletet jelentene.

A „Connecting the World” című tanulmány szerint az internethasználat globális kiterjesztése azt jelentené, hogy minden fejlett országbeli internethasználóra öt fejlődő országbeli internethasználó jutna. Ez az arány jelenleg kettő az egyhez.

Az internethasználat teljes globális elterjedése hatalmas előnyökkel járna a fejlődő országok és a vállalkozások számára a következő öt évben, például:

• társadalmi és gazdasági felemelkedést jelentene több mint 4 milliárd embernek;

• 6,7 billió dollárral növelné a globális gazdasági teljesítményt;

• 400 milliárd dolláros növekedési lehetőség a távközlési szolgáltatóknak;

• 200 milliárd dolláros lehetőség a tartalomszolgáltatóknak.

„Az egyetemes internet-hozzáférés megvalósítása korunk egyik alapvető fejlesztési kihívása” – mondta Bahjat El-Darwiche, a Strategy& tanulmányának társszerzője és a PwC közel-keleti régiójának cégtársa.

Ahhoz, hogy a fejlődő országok lakossága is teljes mértékben részesülhessen a modern technológia előnyeiből és élvezhesse az internet átalakító hatását, az internet-hozzáférést könnyebbé és olcsóbbá kell tennünk, meg kell ismertetnünk az emberekkel azokat a nyomós okokat, amelyekért érdemes a világhálóra csatlakozniuk, továbbá támogatnunk kell őket az internet felfedezésében.

Az előrehaladás üteme azonban lassú, a megfelelő lefedettség elérése ugyanis költséges, a meglévő infrastruktúra sebessége és kapacitása korlátozott, és adott esetben teljesen új infrastruktúrát kell létrehozni. A tanulmány szerint a lakossági internetszolgáltatás árát közel 70 százalékkal kellene csökkenteni annak érdekében, hogy az internet a világ lakosságának 80 százaléka számára megfizethető legyen. Továbbá a kapcsolódás, a tartalom és a lakossági szolgáltatások területén is tenni kell annak érdekében, hogy minél több ember kapcsolódhasson be a világháló vérkeringésébe.

• A jelenlegi 2G helyett 3G vagy 4GLTE hálózatokat kell kiépíteni, aminek köszönhetően a fejlődő piacokon az adatforgalmazás árából 60-70%-os megtakarítás lenne elérhető. A mobilhálózatok üzemeltetői számára így nyereségessé válna a mobilinternet-szolgáltatás nyújtása, és több mint két milliárd ember juthatna internet-hozzáféréshez.

• A helyi nagy sebességű hálózatokon keresztül történő tartalomszolgáltatás további 300 millió ember számára jelentene megfizethető alternatívát.

• Az offline tartalomterjesztés – ideértve az országos és regionális adatcserét – újabb 170 millió ember számára javítaná a hozzáférést és a megfizethetőséget.

• A kormányzat által biztosított, oktatásra, szociális szolgáltatásokra vagy üzleti lehetőségekre fókuszáló tartalmak további 200 millió embert ösztönöznének a világhálóhoz való kapcsolódásra.

• A támogatott előfizetői hozzáférés (pl. tanulási központok) világszerte újabb 500 millió internethasználót eredményezne.

„A jövő világhálója integratív jellegű lesz, és sokban különbözik majd a maitól” – mondta Mathias Herzog, a Strategy& tanulmányának társszerzője és a PwC US szakértője. „Nyelvileg, kulturálisan és gazdaságilag jobban alkalmazkodik majd a korábban internet-hozzáféréssel nem rendelkezők igényeihez, és ez lesz az elsődleges csatorna, amelyen keresztül a ma leginkább perifériára szorult csoportok kulcsfontosságú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az internethez való csatlakozás legfőbb oka a produktivitás, a mikrovállalkozások működtetése és az oktatás lesz, de az e-commerce is növekedni fog, aminek a forrása és vásárlói is a legszegényebb fogyasztók lesznek.”

A világ legtávolabbi szegleteiben élő és legszegényebb lakosainak elérése innovatív és diszruptív technológiák alkalmazását követeli meg.

Új piaci módszereket kell találnunk a kapcsolódás, a tartalmak és a lakossági szolgáltatások terén, mivel az internet ereje csak így állítható a fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába

– mondta Andrew Bocking, a Facebook Internet.org termékmenedzsere.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom