Kövess minket!

Médiapiac

Kiugró nézettséget hozott a HírTV-nek a II. Erzsébet előtt tisztelgő tematikus nap

A magas iskolai végzettségűeknél nem volt másik csatorna, amelyik jobb teljesítményt tudott volna elérni, mint a hírcsatorna.

Borítókép: Koronázási ékszerek és a kétezer gyémánttal ékesített birodalmi állami korona II. Erzsébet ágyútalpra helyezett koporsóján, fotó: MTI/AP/Pool Getty/Tristan Fewings

Kiugró nézettségi adatokat és piaci részesedést hozott a HírTV-nek az az egész napos műsorfolyam, amellyel a televízió II. Erzsébet emléke előtt tisztelgett, illetve közvetítette az elhunyt uralkodó temetését. A királynőről szóló, Magyarországon egyedül a HírTV-n sugárzott exkluzív dokumentumfilmre szintén tömegek kapcsoltak.

2022. szeptember 19-én teljes napon (02:00-23:59) a HírTV az AGB mérés bevezetése óta az eddigi legmagasabb mért átlagos piaci részesedését érte el mind a felnőtt lakosság (5,96% shr), mind pedig a 18-59 éves lakosság (3,92% shr) körében. Mindkét célcsoportban ez a kiugró érték a 3. legjobb nézettségű csatornává emelte a hírcsatornát. A HírTV-re 1 285 098 felnőtt kapcsolt, és egy átlagos elért néző 103 percet töltött a csatorna nézésével.

A II. Erzsébet (1926-2022) – Végső búcsú II. Erzsébet királynőtől című egész napos műsorfolyam 821 756 főt tudott elérni, és a tévét nézők 10,31%-a választotta (felnőtt lakosság). A műsor adásideje alatt (10:36-18:18) a HírTV a 3. legsikeresebb csatorna volt mind a 18+, mind a 18-59 évesek (7,79% shr) körében.

A magas iskolai végzettségűeknél (18+) viszont nem volt másik csatorna, amelyik jobb teljesítményt tudott volna elérni, mint a HírTV a közvetítés alatt (16,81% shr).

Az esti Tisztelet Őfelségének a Királynőnek című angol dokumentumfilm szintén kiugró nézettséget jelentett a csatornának. A BBC által készített és Magyarországon kizárólag a HírTV-n sugárzott exkluzív dokumentumfilm több mint fél millió nézőt vonzott (510 182 RCH) és 5,73%-os közönségarányt ért el (felnőtt lakosság). A közel 6%-os piaci részesedéssel az esti órákban a műsor adásideje alatt a 3. legnézettebb csatorna volt a HírTV (csak a TV2 és az RTL Klub tudott nagyobb értéket elérni). A budapesti felnőtt lakosság körében pedig még ennél is jobb eredményt ért el a HírTV, hiszen a 2. legnagyobb nézettségű televíziós adó volt.

(Forrás: Nielsen közönségmérés)

Médiapiac

A Twitter felveszi a harcot a pedofíliával

A tulajdonosváltás óta kétszeresére nőtt a gyermekpornográfiával kapcsolatos fiókok letiltása a közösségi platformon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Egy kiberbiztonsági szakember és adatelemző, aki a Twitter gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaélési anyagok felkutatásával foglalkozik, azt állítja hogy a platform csaknem megduplázta azoknak a felfüggesztett fiókoknak a számát, amelyek gyermekpornográfiát tartalmazó, kizsákmányoló tartalmakat osztanak meg.

Andrea Stroppa, a Ghost Data kiberbiztonsági csoport alapítója az év elején személyesen finanszírozta a probléma kutatását, miután egy tippet kapott a probléma súlyosságáról. Az akkor írt jelentés szerint több mint ötszáz olyan, gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató anyagot kínáló fiókot találtak, amelyek a nagyobb hirdetéseket vásárló Twitter-fiókok mellett vagy azok profiloldalain jelentek meg.

“Nincs kegyelem azok számára, akik részt vesznek ezekben az illegális tevékenységekben” – mondta Stroppa, hozzátéve, hogy a Twitter megtalálja az ilyen tiltott tartalmakat, és ennek megfelelően fog cselekedni, függetlenül attól, hogy mikor tették közzé azokat.

Stroppa elmondta, hogy miután Elon Musk átvette a Twitter vezetését, 24 órán belül a platform fokozta erőfeszítéseit a gyanús fiókok leküzdésére, aminek eredményeképpen 44 000 nem megfelelőnek ítélt felhasználónevet, és 1300 olyan profilt távolítottak el, amelyek különböző módszereket használtak a visszaéléseket felismerő szoftverek megkerülésére, kódszavak és képekben lévő szövegek használatával.

Összehasonlításképpen, egy korábbi jelentés szerint Musk felvásárlása előtt egy hónap alatt mintegy ötvenhétezer problémás felhasználónevet távolított el a platform, szemben az egy nap alatt eltávolított 44 ezerrel – emlékeztetett a V4NA hírügynökség.

Stroppa elmondta, hogy a Twitter továbbra is szenvedélyes szakértőkből álló csapatokat fog kialakítani, amelyek napi szinten vizsgálják az ilyen típusú jogsértéseket, és lépéseket tesznek ezekkel kapcsolatban a felhasználók számára egyszerűsített folyamatokkal.

“A Twitter most már biztonságosabb hely Elon vezetése alatt. És ez még csak a kezdet”

– mondta Stroppa.

Tovább olvasom

Médiapiac

Félremagyarázta a pápa „kegyetlenségről” mondott szavait a sajtó

Egy orosz egyházi vezető szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit. Úgy véli, a fegyverlobbinak vannak ügynökei, a médiában is.

Közzétéve:

Ferenc pápa audienciáján a vatikáni Szent Péter téren 2022. október 26-án, fotó: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci

Ferenc pápa legutóbbi interjújában azt próbálta érzékeltetni, hogy a kegyetlenség nem az orosz lélekből fakad, és hogy Oroszországnak küldetése van, de a média a maga módján értelmezte ezt – mondta Leonyid Szevasztyjanov, az orosz Óhitűek Világszövetségének elnöke szerdán a RIA Novosztyinak, a pápával folytatott levelezéséből idézve.

Oroszországban felháborodást keltett, hogy a katolikus egyházfő az America című jezsuita magazinban a múlt héten megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.

Szevasztjanov – elmondása szerint – megkérte Ferenc pápát, hogy tisztázza a nagy visszhangot kiváltó álláspontját.

„Amikor Oroszországról beszéltem, az orosz humanizmus hagyományáról beszéltem, Dosztojevszkijt idézve. Világossá akartam tenni, hogy a háború kegyetlenségei nem az orosz lélekből fakadnak. Mindig is az orosz nép megmentésére törekedtem, mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy küldetése van. De a média a saját értelmezését kínálja”

– idézte Ferenc pápát Szevasztjanov.

Az óhitű tisztségviselő szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit.

„A pápa mindig bírálja a fegyvergyártást és a fegyverszállítást. Úgy véljük, hogy a pápa szavait a globális fegyverlobbi torzítja el, amelynek nem érdeke az ukrajnai háború befejezése. Ennek a lobbinak vannak ügynökei, a médiában is. Mindent meg fognak tenni, hogy megzavarják a pápa minden béketeremtő kezdeményezését, lejáratva őt és elferdítve szavait”

– zárta szavait Szevasztyjanov.

A vallási vezetőt megszólaltató hírügynökség anyagában nincs szó arról, hogy vajon a csecsenekről és a burjátokról pontosan mit is mondott a pápa.

De kik is azok az óhitűek?

Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” korábban bejelentette, hogy a Szentszék kész helyszínt biztosítani az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásoknak. Október végén egy jól értesült vatikáni forrás azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a Szentszék hajlandó mindent megtenni az ukrajnai béke érdekében és kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél felkérné erre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszország nyitott a kapcsolatfelvételre, de Ukrajna volt az, amely törvényben tiltotta meg a tárgyalások folytatását.

Az oroszországi ortodox egyházon belül az óhitűek és az újhitűek között a 17. században következett be szakadás, mivel Nyikon moszkvai pátriárka – Alekszej Mihajlovics cár segítségével – a vallást megreformálva visszatért az eredeti bizánci keresztény dogmákhoz. Az óhitűeket, akik ellenálltak az orosz egyház liturgikus rendjének a göröggel, elsősorban a konstantinápolyival való egyesítésének, és bírálták, hogy a reform a szekularizáció feltételeit teremtette meg, a 20. század hetvenes éveiig kiközösítette az orosz ortodox egyház.

Kornyilij metropolita, aki 2005 óta az óhitűek vallási vezetője, 2017 márciusában a Kremlben járva meghívta Vlagyimir Putyin elnököt a közösségbe, aki ennek eleget is tett. Személyében orosz államfő először járt az óhitűek templomában, a moszkvai Rogozsszkaja szlobodában.

Tovább olvasom

Médiapiac

A legnagyobb amerikai napilap dolgozóinak többsége lép sztrájkba éjféltől

A New York Times a szakszervezet által kért béremelésnek mindössze a felét hajlandó megadni.

Közzétéve:

Borítókép: A The New York Times épületének bejárata a 8. sugárút és a W 41. utca sarkán, fotó: MTVA/MTI/Lehotka László

Még a New York Times bojkottálására is felszólították az olvasókat az amerikai lap sztrájkba lépő dolgozói. Csütörtök éjféltől a szerkesztőség többsége áll le a munkával, aminek a legfőbb oka, hogy a médiavállalat nem tudott megegyezni a szakszervezettel a béremelések mértékében, miközben jelentősebb leépítés is zajlik. Több egyéb kérdésben már hónapokkal ezelőtt érzékelhető volt a feszültség a felek között.

A New York Times több mint ezeregyszáz dolgozója, vagyis az 1800 fős szerkesztőség nagyobbik része lép sztrájkba csütörtök éjféltől – számolt be róla a CNN. Az egynaposra tervezett munkabeszüntetés oka, hogy zátonyra futottak a médiacég és a szakszervezet közti tárgyalások a bérezéssel, a nyugdíjjal, valamint az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyekben a felek közötti új szerződés aláírásához kellett volna közös nevezőre jutniuk. Ráadásul mindeközben egy jelentősebb, számos elbocsátással járó leépítés is zajlik.

Egyes dolgozók a New York Times bojkottálására is felszólították az olvasókat, akiktől azt kérték, hogy a sztrájk napján semmilyen közösségimédia-platformon ne nyissák meg a lap felületeit, és más formában se fogyasszák a híreit.

– Olvassanak inkább helyi híreket, vagy hallgassanak közszolgálati rádiót. Készítsenek el egy jó ételreceptet – ajánlotta egy felháborodott munkatárs.

Az elmérgesedő helyzetet már az is jelezte, hogy a The New York Times Guild nevű szakszervezet szerdai közleményében azzal vádolta az amerikai napilapot, hogy az rosszhiszeműen állt a tárgyalásokhoz. – A béremeléssel kapcsolatos javaslatuk messze elmarad az infláció és az Egyesült Államok más cégeinél eszközölt korrekciók mögött – írta a szakszervezet a sztrájkot bejelentő kommünikéjében.

Valóban nem közeledtek egymáshoz az álláspontok, hiszen míg a New York Times 5,5 százalékos emelésre lett volna hajlandó, a Guild 10 százalékot követelt.

Emellett olyan egyéb ügyekben sem sikerült megállapodniuk, mint a teljesítményarányos díjazási rendszer, vagy a huzamosabb távollét utáni munkába állás feltételeinek az átalakítása. Ezeken a területeken a szakszervezet korábban diszkriminatívnak nevezte a lap gyakorlatát, azt hangoztatva, hogy a fehér munkatársak könnyebben kapnak magasabb értékelést.

A New York Times történetében ritkán került sor sztrájkra, utoljára 1981-ben volt egy egynaposnál rövidebb munkabeszüntetés, 2017-ben pedig a dolgozók mindössze egy rövid kivonulással tiltakoztak egy részleg tervezett megszüntetése ellen. Az pedig utoljára 1978-ban fordult elő, hogy sztrájk miatt nem jelent meg az újság, ám ez az időszak akkor 88 napig tartott.

Kárpáti András

Tovább olvasom