Kövess minket!

Médiapiac

″Kitűnni az óriási reklámzajból″ – Dudás Gergely, az RTL kereskedelmi igazgatója

Kilenc évvel a gazdasági válságot követően sem tért még magához a hazai televíziós reklámpiac, pedig a tévétársaságok és a sales house-ok ölre menő küzdelmet folytatnak a nézők és a hirdetők kegyeiért. Az okokról, az idei és a jövő évi kilátásokról, a piacot érő újabb kihívásokról Dudás Gergelyt, az RTL Klub kereskedelmi igazgatóját, az R-Time vezetőjét kérdeztük.

A Médiapiac 2017/9-10-es számában megjelent interjút eddig csak a magazin előfizetői olvashatták, online most közöljük először teljes terjedelmében. Lapunkra ezen a linken fizethet elő.

Az utóbbi időben pesszimistán nyilatkozik, ha a tévés reklámpiac jövőjéről kérdezik. Legutóbb azt mondta, idén sem számít növekedésre. Most hogyan látja a piac jövőjét, van esély a növekedésre?

A hirdetők teljes televíziós büdzséjében nem érzékelünk komolyabb növekedést; természetesen most a kereskedelmi piaci hirdetőkről beszélek, mert az állami költés ebből a szempontból irreleváns. Az ügynökségi piac is visszaigazolja ezt a tendenciát. Ha megnézzük a Nielsen adatait, hogy hányan hirdettek idén január és augusztus között televízióban, akkor csökkenést láthatunk a tavalyi év hasonló időszakához képest. A hirdetett márkák nál is visszaesést tapasztalunk. Tudjuk, hogy ez szöges ellentétben áll azzal, amit a versenytársunk állít, de mi már tavaly is ezt mondtuk. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) számai alapján a piacunk net net növekedése csak 1,5 százalékot tett ki, ami a mi számításaink szerint az ügynökségi bónuszokkal tisztított net net net számot figyelembe véve már csökkenést jelentett.

Mi az oka ennek a tendenciának, hiszen a GDP nő, és a tévék között hosszú évek óta nem volt ilyen verseny, bármit megtesznek a nézettség növelésért?

A GRP-túlkínálat miatt a kereskedelmi piacon az GRP-árak évek óta csökkenek,ám ez mégsem ösztönzi a kereskedelmi hirdetőket, hogy több reklámidőt vásároljanak. Az ügyfelek nem GRP-tömeg alapján tervezik kampányaikat, hanem egy meghatározott büdzséből szeretnének kampánycélokat megvalósítani. Ne feledjük, hogy a kampányok tervezése során a televízió erősen versenyez a digitális büdzsékkel, illetve új hatás a piacon, hogy a kereskedelmi ügyfelek egy része már klaszterekben, régiókban gondolkodik, nem országokban, hiszen a profitelvárásaikat régiós szinten kell teljesíteniük. Hiába olcsó tehát továbbra is Magyarországon televízióban hirdetni – mi, magyarok sokat is tévézünk –, ha az ügyfélnek máshova kell éppen allokálnia a pénzt. Ha egy cég azt látja, hogy egy másik országban ugyanakkora médiaköltéssel jobb eredményeket ér el, mint nálunk, akkor át fogja csoportosítani az erőforrásait.

Ezek szerint a tévés reklámpiac további zsugorodására számít jövőre?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy számottevő bővüléssel mi nem számolunk a kereskedelmi piacon.

A MEME növekedést mért 2016-ban, az R-Time vetélytársa, az Atmedia pedig jelentős bővülésre számít.

A MEME-adat net net szám, mint ahogy mindig is az volt, amiről le kell fejteni az ügynökségi bónuszokat. Így számolva viszont eltűnik az a 1,5 százaléknyi többlet, és csökkenésről beszélhetünk a kereskedelmi piacon. Az úgynevezett bónusztörvény ugyanis végső soron nem törölte el a bónuszokat, csak transzparensé tette őket, ily módon beépülnek az árba.

Az állami költések 8,5 százalékos növekedése milyen hatással van a tévés piacra?

Az állam nem úgy vásárol médiafelületet, mint a kereskedelmi reklámozók. Mi tíz évre visszamenőleg kiadtuk az erre vonatkozó adatokat: míg korábban átlagosan 40 százalék körüli arányban költött az állam az RTL Magyarország csatornáin, 2016-ra ez 4 százalékra esett vissza. Miközben továbbra is az RTL Magyarország maradt a piacvezető csatornacsalád.

Hogyan hat az üzletmenetükre, hogy az Atmedia időközben piacvezetővé vált, és a Discoveryt is átcsábította?

Más versenyhelyzetet teremtett, hogy az Atmedia 2015 végén ekkorára nőtt. A korábbi öt sales house-ból, illetve értékesítési pontból ugyanis hirtelen kettő maradt, ez masszív árversenyt hozott a kereskedelmi piacon. Eközben a csatornák száma tovább növekszik, a fragmentáció folytatódik. Ennek is köszönhető, hogy a nullás szpotok aránya a 18–49 évesek célcsoportját tekintve lassan eléri a 40 százalékot.

Magyarán ezekért a reklámszpotokért nem fizetnek a hirdetők?

Ezek nem termelnek bevételt, és ez az R-Time-ot és az Atmediát egyaránt érinti. A fragmentáció következtében mind több olyan tévéadó lép be a képbe, ahol a reklámszpotok alig érnek el valakit a célcsoport tagjai közül, azaz nem sok ratinget eredményeznek, holott a reklámzaj növekszik. Vannak olyan csatornák, ahol a szpotok 60–70 százaléka nullás.

Fotó: Szabó Barnabás

Látszik-e már ennek a folyamatnak a vége? A tévétársaságok ugyanis nem állnak le, most ősszel is több új csatorna indul.

Igen, mert a piac eltolódott abba az irányba, hogy csomagokban értékesítjük a csatornáinkat. Azt hiszem, ennek a folyamatnak csakis a hirdetői oldal vethet véget. Kérdés, mikor jön el az a pont, amikor egyre többen kimondják: nem szeretnének ilyen tévéadókon hirdetni, mert túl sok nullás ratinget jelent, rengeteg vele az adminisztráció, miközben csak növeli a reklámzajt, égeti az ügyfél kreatívját. Nálunk már most is nagyon sok olyan ügyfél van, aki maga állítja össze a csatornamixét, tudatosan választ. Ezt nagyon jó jelnek tartjuk.

Emellett fontos elmondani, hogy mi szándékosan külön prémium termékként értékesítjük a főműsoridőben 1999 óta piacvezető RTL Klubot, hiszen ez az a csatorna – most már ez az egyetlen olyan csatorna a piacon –, ahol a jóval hatékonyabb főműsoridős elérés még mindig kiszámíthatóan és tervezhetően nagy mennyiségben áll a hirdetőink rendelkezésére. Az RTL Klubon a 18–49-es ratingeket hozó szpotok több mint 60 százaléka főműsoridőben kerül adásba. Pozitívum továbbra is, hogy a commodity mellett a minőség még mindig fontos, hiszen az RTL Klubért még mindig hajlandóak a hirdetők prémiumot fizetni.

Időnként hallani olyan kritikákat a piacon, hogy az RTL túl nagy jelentőséget tulajdonít az esti főműsoridőnek, pedig a tematikus csatornák burjánzása révén egyes célcsoportokat – például a gyeden lévő nőket – könnyebb délelőtt-délután elérni.

Okkal kerül adásba a legértékesebb tartalom este 7 és 11 óra között: akkor ülnek a legtöbben a tévékészülékek előtt. Ráadásul aki nappal televíziózik, az általában este is elérhető tévével – míg fordítva ez már kevésbé igaz. A hirdetők számára viszont nemcsak az eltérő nézői öszszetétel, de a nagyobb elérésből fakadó gyorsabb reach-épülés is mindig fontos szempont volt, amikor a főműsoridő került szóba.

Számos kutatást végeztünk egyébként ez elmúlt húsz évben, amelyek több ponton alátámasztják és kiegészítik a főműsoridő fontosságát: ilyenkor más a figyelmi szint – a bevonódás – és ezáltal a reklám-visszaidézési képesség is. A napközbeni idősávban ugyanis sokszor inkább csak háttértévézésről beszélhetünk: ekkor a nézők 76 százalékban más tevékenységet is végeznek a televíziózás mellett, míg főműsoridőben ez az arány jóval alacsonyabb (46 százalék). Ehhez jön még a programkörnyezet, a programválasztás módja, a program tetszése, a reklámblokk elhelyezkedése, a néző lelki-izgalmi állapota és így tovább. Ezek a korábban már egyenként mind-mind feltérképezett tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy a legutóbbi, 2016-os kutatásunk alapján közel kétszeres a főműsoridős kontaktusok hatékonysága az azon kívüliekéhez képest. Hasonló eredményekre egyébként nem csak mi jutottunk: ez nemzetközileg elfogadott állítás. Ha a számok mögé nézünk tehát, akkor azt találjuk, a főműsoridős elérés erős hozzáadott értékkel rendelkezik, felesleges ezt megkérdőjelezni.

Szintén vitát váltott ki a két nagy tévétársaság között a kereskedelmi célcsoport meghatározása. A TV2 a tulajdonosváltás után is ragaszkodik a 18–59 évesekhez arra hivatkozva, hogy a társadalom öregszik, és miért ne lenne a 49–59 év közötti korosztály is jó fogyasztó?

Tizenhét éve dolgozom az RTL-nél, itt mindig tizennyolc célcsoportra értékesítettünk. Közülük a hirdetők választják ki a nekik megfelelőt, a többségük pedig olyan célcsoport mellett dönt évek óta, amely a 18–49-be esik. Piacról élő kereskedelmi tévéként nekünk mindaddig ez lesz a kereskedelmi célcsoport, amíg a hirdetők ezt választják. Ha az ügyfelek igényei lekövetik a demográfiai változásokat, mi is változtatni fogunk. A dolog ennyire egyszerű.

Miért változtatta meg idén az R-Time a korábbi értékesítési stratégiáját?

Tizenhárom évig volt mozgó átlagáras rendszerünk, de ezzel végül egyedül maradtunk. Ez a fajta transzparencia a vetélytárs nagy és olcsó csomagjával szemben már nem jelentett versenyelőnyt. Igazodtunk a piaci igényekhez.

Fotó: Szabó Barnabás

Összefügg-e ez azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-ban vizsgálta az értékesítési rendszerüket?

Nem, mert ez a vizsgálat azzal zárult, hogy a GVH megállapította: az M-RTL és az R-Time nem tud visszaélni az erőfölényével, mert nincs erőfölénye egyiknek sem.

Az utóbbi két évben drasztikusan visszaesett a nonszpot hirdetésekre, termékelhelyezésekre fordított összeg nagysága. Önök mit tapasztalnak, mi ennek az oka?

Mi pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. Pont most értékelődik fel a kereskedelmi piacon ez a fajta hirdetési mód, hiszen ezekkel a megoldásokkal lehet kitűnni az óriási reklámzajból. Mivel márkaépítésről és ismertségnövelésről van szó, a nonszpotba fektetett többleterőforrás meghozza a gyümölcsét. Azért alakítottuk ki az egykapus rendszerünket, hogy a lehető legjobban szolgálhassuk ki az ügyfeleket. Ha a megbízó nem csak szpototokat akar venni, fel tudunk ajánlani nonszpotmegoldásokat is, össze is lehet csomagolni a kettőt, és mindehhez csupán egy emberrel kell beszélni. Így nálunk nem csökkentek a nonszpotbevételek tavaly, idén pedig növekedtek. Bár a tartalmakat kizárólag streamelésen keresztül kínáló szolgáltatok idehaza még nem futottak fel, a lineáris tévézést nálunk is éri kihívás digitális oldalról.

Ez hogyan hat a piacra és az RTL üzletpolitikájára?

Nálunk a nonszpot mellett az online videó területe is növekedést mutat. Hozzá kell tennem, hogy az IAB-számok alapján is még csak most kezd kibontakozni a magyar online videós piac, amelyen nekünk mint a magyar prémium videós tartalmak legnagyobb előállítójának jó pozíciónk van. Éppen ezért újítottuk meg a híroldalunkat, és alakítottuk át végtelenített video feeddé. Hamarosan érkezik az új RTL24 applikációnk, amely szintén hasonló koncepciót követ majd, természetesen a szavazásfunkció megtartása mellett. Ugyancsak most frissítettünk a catch-up szolgáltatásunkhoz tartozó RTL Most alkalmazáson. Emellett a programmatic-videóspiacon is jelen vagyunk már, és még jön egy nagy fejlesztésünk, ami legyen egyelőre meglepetés.

(Pár héttel később az RTL bejelentette, hogy 2018 januárjától már nem egy képernyőre gyártanak és a különféle platformokon megjelenő tartalmaikat egyenrangúnak tekintik – a szerk.)

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Európai ügyek bizottsága: sérti a szubszidiaritás elvét az uniós tervezet

Az Európai Unió belső piaci médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelettervezetének, valamint az annak bírálatát tartalmazó bizottsági határozati javaslat együttes tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása

– ismertette az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke.

Az Országgyűlés a rendelettervezetet előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.

Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának.

Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.

Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.

A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai – emelte ki.

Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza – mondta.
A politikus kijelentette azt is, hogy a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. “Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak” – fogalmazott, mondván: a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges.

Kijelentette:

a média sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek sokszínű hagyományait.

Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.

Kijelentette: kifogásolhatók a tagállami hatóságok döntéshozatalára vonatkozó előírások is.

A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.

A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség – értékelt a bizottsági alelnök.

A kormány egyetért az állásfoglalással

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a határozati javaslatban foglalt kritikával és támogatja annak elfogadását.

Fidesz: formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve

Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő.

Szerinte Brüsszel a háború és az elhibázott szankciók miatti energiakrízis megoldása helyett újabb lépést kíván tenni a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakítása felé.

Úgy fogalmazott: már az sem számít, ha a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák vannak. Az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát – hívta fel a figyelmet.
Közölte, a Fidesz nem támogatja a lopakodó hatáskörelvonást.

Leszögezte: a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.

Szerinte a rendelettervezet olyan tárgyat érint, amelyet az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami hatáskörbe sorol, így a hatáskörtúllépés egyértelműen megállapítható.

Rámutatott:

a médiapiac gyakran lokális vagy regionális, köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek, így nem egységes.

Illés Boglárka az új uniós testület létrehozása szempontjából is aggályosnak ítélte a tervezetet, és hangot adott azon véleményének is, hogy a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő ajánlás megfelelőbb forma lenne. Sorolta azon parlamenteket, amelyek várhatóan szintén aggályokat fogalmaznak majd meg.

Végül kijelentette: a szubszidiaritás védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek.

Borítókép: Tessely Zoltán, a Fidesz képviselője, az Európai ügyek bizottságának előadója a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 6-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk újabb médiacsatát vív, ezúttal egy liberális lappal

Nem kezdődhet új hét a Twitter-vezér Elon Musk ellen indított újabb médiacsata nélkül. Legújabb Musk-ellenes cikkében a The New York Times azzal vádolja a milliárdost, hogy drasztikusan emelkedett a platformon a gyűlöletbeszéd, miután Musk megvásárolta azt. Az online gyűlöletbeszéd és kirekesztés ellen küzdő szervezetek a Twitter tulajdonosváltását követő két hét gyűlöletkeltő bejegyzéseit számolták meg, azonban Musk a közösségi platform belső szűrőprogramjának eredményeire hivatkozva cáfolta a vádakat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/DPA-Zentralbild/Patrick Pleul

„Teljesen hamis” – ezzel a két szóval „fegyverezte le” Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a liberális The New York Timest és laptársait, miután azzal vádolták, hogy sokat romlott a politikai korrektség a platformon Musk tulajdonossá válása óta – számolt be a The Epoch Times amerikai portál. Mint írták, megnőtt a fekete amerikaiak, a homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok elleni kirekesztő beszéd gyakorisága a Twitteren. A The New York Times által közölt adatsorok azt mutatják, hogy „a fekete amerikaiakkal szembeni szidalmak napi 1282-ről 3,87-szeresére nőttek. A meleg férfiak és a zsidók elleni posztok száma pedig 2506-ról 3964-re emelkedett, ami 61 százalékos növekedést jelent két héttel az után, hogy Musk megvásárolta a Twittert”.

A liberálisok állítását azonban maga Elon Musk is látta, aki csupán két szóval reagált: „teljesen hamis”. A két oldal álláspontjának támogatottságáról sokat elárul, hogy amíg a The New York Times posztját 44 ezren kedvelték, addig Musk válaszára 346 ezer lájk és 21 ezer megosztás érkezett.

Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ vezérigazgatója szerint azonban Musk mindenféle rasszista, nőgyűlölő és homofób előtt megnyitotta a Twittert. Ahmed szerint ők csupán ennek megfelelően reagáltak. A portál szerint az Iszlám Állam terrorszervezettel összeköthető fiókok is újra megjelentek a Twitteren, valamint a QAnon amerikai szélsőjobboldali szervezet is jelen van.

Ugyanakkor a baloldali liberális véleményekkel szemben foglalt állást a Manhattan Institute kritikus fajelméleti tanok irányát vezető Christofer Rufo, aki úgy fogalmazott: ez a jelentés hulladék. Rufo szerint ugyanis a Twitter-élmény ugyanaz, mint korábban volt.

Egyetlen különbség, hogy néhány provokatív fiókot is visszaállítottak. Mint mondta: „a baloldali újságírók hamis narratívát alkotnak, hogy igazolják a további cenzúrát. Ez azonban átlátszó és szánalmas.”

Musk sem támogatja a gyűlöletbeszédet

A cikk felidézte, hogy Musk már többször megerősítette, hogy az általa elképzelt szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki számára ingyenes gyűlöletbeszéd-platformot hoz létre. Musk hangsúlyozta, hogy a gyűlöletbeszéd nem tolerálható. Ugyanakkor feloldotta több olyan konzervatív közszereplő korábban letiltott Twitter-fiókját, mint például Donald Trum korábbi amerikai elnök, a Project Veritas oknyomozó portál vagy éppen a Babylon Bee szatírikus blogoldal.

„A szólásszabadság alatt egyszerűen azt értem, ami megfelel a törvénynek. Ellenzem a cenzúrát, amely messze túlmutat a törvényeken. Ha az emberek kevesebb szólásszabadságot akarnak, akkor fel fogják kérni a kormányt, hogy fogadjon el erre vonatkozó törvényeket. Ezért a törvényen túllépés ellentétes a nép akaratával”

– mondta Musk az év elején.

A lap felidézte Musk december 2-i tweetjét is, amelyben azt írta: „A gyűlöletbeszéd száma továbbra is csökken, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a felhasználók száma! A @TwitterSafety hetente teszi közzé az adatokat. A szólásszabadság nem jelenti a hozzáférés szabadságát. A negativitásnak kevesebbet kell elérnie, mint a pozitivitásnak. Naponta körülbelül 500 millió tweet érkezik, és több milliárd megjelenítés érkezik, tehát a gyűlöletbeszéd kevesebb mint 0,1 százaléka a Twitteren látottaknak!”

Az Európai Unió és a hirdetők is fenyegetőztek

A lap felidézte, hogy az Európai Unió egyik magas rangú tisztviselője múlt héten figyelmeztette Muskot, hogy blokkolhatják a Twitter elérését Európában, ha az nem felel meg a digitális előírásoknak.

„Még mindig hatalmas munka áll előttünk, mivel a Twitternek átlátható felhasználói irányelveket kell bevezetnie, jelentősen meg kell erősítenie a tartalom moderálását, meg kell védenie a szólásszabadságot, határozottan meg kell küzdenie a dezinformációkkal, és korlátoznia kell a célzott hirdetéseket”

– mondta Musknak Thierry Breton uniós biztos.

Az Epoch Times arra is emlékeztetett, hogy a Twittert érő médiaháború óta számos hirdető visszavonta a hirdetéseit a felületről – számolt be minderről a Híradó.hu.

Tovább olvasom