Kövess minket!

Médiapiac

Kiszivárgott felvételen beszél Trump tiltásáról a Twitter vezérigazgatója

Közben az is kiderült, hogy nem is a letiltott Parleren, hanem a techóriások platformjain szervezkedtek a rendbontók.

James OKeefe amerikai konzervatív oknyomozó újságíró és az általa alapított Project Veritas újabb leleplező felvételeket tett közzé, ezúttal a Twitter vezérigazgatójáról, Jack Dorseyról – írja a V4NA. Az egyik Twitter-alkalmazott által készített videóban Dorsey Donald Trump amerikai elnök letiltásáról beszél.

„Jelenleg egy felhasználófiókra koncentrálunk (@realDonaldTrump). De ez sokkal nagyobb lesz, mint egy fiók, és sokáig fog tartani. (…) Nem hiszem, hogy ennek vége lesz a közeljövőben”

– fogalmazott a vezérigazgató. Dorsey elmondta azt is, hogy az Egyesült Államok „nagyon megosztott”. „A mi platformunk ezt mindennap megmutatja, a mi szerepünk, hogy a vita integritását megőrizzük, és hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy senkit ne bántsanak” – mondta.

A Project Veritas nem először buktatja le a Twittert. 2018-ban egy rejtett kamerával készült felvételen

a Twitter egyik korábbi fejlesztője elmondta, hogy a cég egyik stratégiája az úgynevezett „shadow banning”.

„Ez lényegében azt jelenti, hogy letiltasz valakit, de az nem tudja, hogy le van tiltva, mert továbbra is közzétesz bejegyzéseket, de ezeket senki sem látja” – fogalmazott a felvételen Abhinav Vadrevu. A fejlesztő azt is elmondta, hogy le tudják kapcsolni a funkciókat is. Így továbbra is tudnak like-olni vagy retweetelni, de senki nem látja, hogy mit csinálsz. Vadrevu szerint ez kockázatos. „Az emberek rájönnek majd, hogy shadow banneled őket. Valamilyen szinten ez etikátlan” – mondta.

A Twitteren szervezkedtek a capitoliumi rendbontók

Közben az is kiderült, írja a V4NA, hogy bár a konzervatív Parlert hibáztatták a január 6-i capitoliumi zavargásokért és az erőszak szításáért, valójában a Twitteren szervezkedtek az emberek a szövetségi hatóságok beszámolója szerint. Minderről az Associated Press (AP) számolt be, ahol azt írták, hogy a védelmi tisztviselők és a Nemzeti Gárda tisztviselői is tudtak róla, hogy tüntetés készül Washingtonban. Ennek voltak jelei az interneten is, a Twitter oldalán, de arra nem számítottak, hogy a dolgok úgy elfajulnak, ahogyan az történt végül.

A hír azért is érdekes, mert mindeközben a konzervatív Parler közösségi oldalra próbálták meg rákenni a zavargásokat, ez a felület lett a bűnbak. A Parlert le is tiltották a nagy techcégek az áruházaikból, és az internetes felülete is eltűnt – a vezérigazgató szerint lehet, hogy többé már nem is tér vissza az online térbe a platform.

A Parler bűnbakká nyilvánításáról beszélt a Fox csatornán Glenn Greenwald is. Az újságíró és korábbi civiljogi ügyvéd szerint

a tüntetés tervezésének a nagy része nem a Parleren zajlott, hanem a techóriások oldalain.

Rámutatott arra is, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 13 embert tartóztatott le a capitoliumi eseményekkel kapcsolatban, akik közül senki sem volt a Parler felhasználója.

Greenwald szerint a szervezés és buzdítás nagy része a Facebookon, a Youtube-on és a Twitteren zajlott. Éppen ezért is tartja érdekesnek az újságíró, hogy a Google betiltotta a Parlert, miközben a hozzá tartozó Youtube-nak sokkal nagyobb szerepe volt a zavargásokban.

Óriási a társadalmi megosztottság

Az indulatok pedig nem hagynak alább az Egyesült Államokban. Bár Donald Trumpnak már csak pár napja van hátra az elnöki hivatalban, megindították ellene az alkotmányos felelősségre vonási (impeachment) eljárást. Az amerikai emberek is nagyon egymásnak feszülnek a különböző vélemények miatt, az ellentét nagyságát pedig két felmérés is bizonyítja.

A Blaze a közösségi oldalán indított szavazást arról, hogy vajon az amerikai emberek képesek-e még arra, hogy értelmes párbeszédet folytassanak a politikáról a Twitteren. Bár a szavazás még nem zárult le, az eredményeket közben is lehet látni. A szavazók elsöprő többsége szerint nem képesek erre az emberek.

A Just The News reprezentatív felmérése is megmutatja, mennyire megosztott az Egyesült Államok. Azt kérdezték meg az emberektől, hogy támogatnák-e azt, hogy az Egyesült Államok két külön országra szakadjon szét – egy piros és egy kék államok alkotta országra, azaz különválnának a demokraták és a republikánusok.

Az eredmény meglepő lett, a megkérdezettek mintegy negyede támogatná a szétszakadást. Közülük 11 százalék erősen támogatja, további 14 százalék pedig némileg. Bár az ellenzők többen vannak, rámutattak arra, hogy nem elhanyagolható az egynegyedes arány egy ilyen fontos kérdésnél.

Borítóképünk illusztráció

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom