Kövess minket!

Médiapiac

Kis lengyel médiakörkép

Vajon mennyiben hasonlít vagy különbözik a magyar és a lengyel média világa, ha a fogyasztást vagy a piacszerkezetet vizsgáljuk? Az Erasmus+ program keretében az Observer/Médiapiac irodában vendégeskedő négy lengyel diák – Aleksandra, Kinga, Patrycja és Sylwia – jóvoltából betekintést nyerhetünk ebbe. Bónusz: hogyan látnak minket, magyarokat a lengyelek?

A Nielsen Közönségmérés adatai szerint az átlagos lengyel polgár naponta 4 órát és 29 percet töltött tévézéssel 2015-ben. Az egyes korcsoportok között – Magyarországhoz hasonlóan – jelentős különbség mutatkozik, viszont velünk ellentétben náluk minden korosztályban növekedett a televízió előtt töltött idő.

A Nielsen és a Havas Media adatai szerint jelenleg a közszolgálati TVP1 a legnézettebb adó, de 2016-ban az 1992-ben alapított Polsat vezette a listát. A TVN kereskedelmi csatorna 1997-ben lépett a piacra.

A Nemzeti Könyvtár felmérése szerint a megkérdezett lengyelek 48 százaléka nem olvas nyomtatott sajtót, legfeljebb tévéújságokat, vagy egy-egy cikket a bulvárlapokból. Ez elsősorban az 50 év feletti korosztályra és az alacsonyabb képzettségűekre igaz. A jelentősebb lapok olvasottsága a PBC (Lengyel Olvasottság-kutatás) alapján a következőképpen alakult:

A hírportálok versenyében az 1996-ban az Optimus cég által alapított, jelenleg a Grupa Onet.pl S.A. tulajdonában álló Onet.pl vezet. Második helyezett az ország elsőként alapított portálja, a wp.pl (Wirtualna Polska). Ők a híreken túl email-szolgáltatást, hostingot, keresőt, csevegőprogramokat is kínálnak, valamint jelentős a lengyel zeneszámokból összeállított ingyenes (és legális) könyvtáruk is. A 2000-ben alapított Interia szintén mintegy 130 szolgáltatást kínál.

A 2016 december-2017 január közötti időszakban a rádióadók hallgatottsága az alábbiak szerint alakult:

Az RMF FM az ország első kereskedelmi rádióadója, amely 1990 óta sugároz Krakkóból, és a német Bauer Verlagsgruppe tulajdonában áll. A Radio ZET az RMF FM után fél évvel kezdte meg a sugárzást, az első varsói kereskedelmi rádióként. A Jedynka közszolgálati csatorna 1926-ban indult.

Magyarok a lengyel médiában

A lengyel média az elmúlt időszakban leginkább a Magyar Nemzet és a Népszabadság körüli ügyeket közvetítette a magyar média szerkezetének átalakulása kapcsán. A kialakult kép szerint a magyar miniszterelnök és három üzlettársa megszerezte a független magyar sajtót. Ez a lengyel média egyes részeiben azért is keltett aggodalmakat, mert Jaroslaw Kaczynski előszeretettel követi Orbán Viktor lépéseit.

A lengyelek közül sokan néznek magyar televízióadókat nyelvtanulási céllal. Érdekesség, hogy az 1978-as Abigél minisorozat a lengyelek kedves emléke, 2012-ben a Facebookon kérték a TVP1 adót, hogy újra tűzze műsorra. Szintén népszerű volt a Jánosik című lengyel-szlovák-cseh-magyar koprodukcióban készült történelmi film, melyet Agnieszka Holland és Kasia Adamik rendezett.

Mindazonáltal a lengyelek úgy érzik, nem tudnak sokkal többet a magyarokról, mint a britekről vagy az amerikaiakról, annak ellenére, hogy viszonylag sokan felkeresik Budapestet, Egert vagy a Balatont. Meggyőződésük továbbá, hogy a történelmi barátság – és az 1920-ban Teleki Pál által a bolsevikek ellen nyújtott katonai segítség – ellenére a két nép nem érdeklődik aktívan egymás iránt, örömeinkkel és gondjainkkal magunkra vagyunk hagyva. Ezért is érdemes lenne több magyarnak felkeresnie Lengyelországot.

Médiapiac

A professzor és a vezető szerkesztő ellen is hadjárat indult

Véleménye miatt az egyetemen petíció indult az oktató kirúgására.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A januári Capitoliumi tüntetésen részt vevő, de békés tüntetők motivációjáról írt egy esszében Joshua Hochschild a The American Mind oldalára. A Mount St. Mary’s Egyetemen tanító professzor szerint a Trumpot támogató emberek tudták, hogy a megmozdulás nem sokat segít a republikánus elnökön politikailag. Mégis úgy gondolták, hogy a tüntetés által fel tudják hívni a figyelmet a választási rendszer problémáira, és arra, hogy milyen fontosak a békés, demokratikus megmozdulások.

Hochschild arról is írt, hogy a média aztán teljesen kiforgatta a történetet, és azokat az embereket vette előtérbe, akik erőszakosak voltak a tüntetés során. Ezt a viselkedést és jellemzést akarták aztán ráhúzni minden állampolgárra, azokra is, akik csak a problémákra akartak rávilágítani, és kérdéseket tettek fel.

A professzor szerint azok a tüntetők, akik a Capitoliumnál végül erőszakhoz folyamodtak és részt vettek a lázadásban, buta dolgot követtek el, és ezt törvénytelennek és szégyenteljesnek ítélte meg.

Ettől függetlenül az egyetemi diákok hadjáratot indítottak Joshua Hochschild ellen a véleménye miatt. Elindult egy petíció a kirúgására, amelyet már majdnem 1800 fő írt alá. A hírek szerint egyébként a professzor is ott volt a Capitoliumnál a tüntetés napján, de a lázadásban nem vett részt.

A petíció szerint a professzor cikke egy szegényes mentség akar lenni a tüntetésen való saját részvételét illetően. Brea Purdie, a petíció indítója szerint Hochschild minimalizálja a rasszizmus, a xenofóbia és a nőgyűlölet hatásait.

Az ügyben kiadott egy közleményt az egyetem elöljárója, Boyd Creasman is. Ebben azt írta, hogy az amerikai felsőoktatás egyik sarokköve a tudományos szabadság, ami lehetővé teszi mind a hallgatók, mind az oktatók számára, hogy szabadon kifejezzék a véleményüket, szankciók nélkül. Mindenkinek jogában áll, hogy valamivel egyetértsen vagy ne értsen egyet, és a beszédhez való jog védelme rendkívül fontos. Ezzel együtt Creasman arról is szót ejtett, hogy az egymás iránti tisztelettel tenni akarnak a faji és társadalmi igazságosságért.

Nem Joshua Hochschild az első egyetemi oktató, akit támadás ér a véleménye miatt.

Tavaly egy chicagói egyetem közgazdász professzora, Harald Uhlig a közösségi oldalán írta le a véleményét arról, hogy nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, amelyet annyira el akart érni a Black Lives Matter mozgalom. 

Uhlig az egyetemen a Journal of Political Economy lapnál is dolgozik vezető szerkesztőként. Véleménye miatt petíció indult a lemondatására a lapnál, ez azonban végül nem történt meg.

Az Albertai Egyetemen pedig egy antropológus professzort azért rúgtak ki tavaly, mert gender-kritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery nem biztonságos környezetet teremtett nekik a megszólalásaival, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül – írta a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Felfüggesztették a Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntést

Felfüggesztette az illetékes lengyel bíróság azt a döntést, mellyel a lengyel fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatóság (UOKiK) jóváhagyta, hogy a vezető lengyel üzemanyag-szolgáltató cégcsoport, a PKN Orlen megvásárolja a lengyelországi regionális sajtót kiadó Polska Press csoportot.

Közzétéve:

Pixabay

A megelőző intézkedést a varsói kerületi bíróság a lengyel emberi jogi szóvivő, Adam Bodnar fellebbezésére hozta, aki megtámadta az UOKiK február eleji, a német kézben lévő Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntését.

A bíróság szerint az ügylet törvényességéről szóló végleges ítélet kiadásáig az államkincstár felügyelete alá tartozó PKN Orlen csoportnak nem szabad gyakorolnia a Polska Press cégre vonatkozó tulajdonosi jogait.

A korábban a Verlagsgruppe Passau tulajdonában lévő Polska Press a Lengyelországban terjesztett 24 regionális lap közül 20-at tudhat magáénak, a sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok.

Az UOKiK szerint a Polska Press megvásárlása a PKN Orlen által nem veszélyezteti a lengyelországi versenyhelyzetet, mert a tőkekoncentráció két olyan alany között történik, amelyek tevékenységi területe nem fedi egymást.

Bodnar szerint viszont az ügylet sértheti a lengyelországi média pluralizmusát, valamint korlátozhatja a szólásszabadságot, ezért március elején fellebbezett az UOKiK döntése ellen.

Az UOKiK kedden kifogásolta, hogy a nyilvánosság kizárásával múlt héten megtartott bírósági tárgyaláson az ügylet felfüggesztéséről meghozott döntést az ombudsman tette közzé elsőként, valamint hogy a megelőző intézkedést a bíróság a versenyfelügyeleti hatóság állásfoglalásának áttanulmányozása nélkül rendelte el. Az UOKiK további jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

A PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek bejelentette: a cégcsoport “minden törvényes eszközt felhasznál jogainak megvédése érdekében”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szintet lép a napjaink keresztényüldözését bemutató hírportál

Az S4C News magyar kezdeményezői a legátfogóbb képet kívánják adni erről a szomorú jelenségről.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Új szintre lép a Vasárnap-lapcsaládhoz tartozó S4C Newsírja a Vasárnap.hu. A korunk keresztényüldözését bemutató tematikus hírportál 2018 májusában indult, azóta pedig folyamatosan tájékoztatja olvasóit a magyar nyelvű híranyagok mellett tematikus angol nyelvű szakportálon keresztül is.

Az oldal neve az angol „Stand for Christians” kifejezés rövidítése. A szaklap bemutatja korunk legnagyobb és legelhallgatottabb üldöztetését, amelyet a keresztény emberek szenvednek el a világ számos pontján.

A hírportál logója

Annak érdekében, hogy a szerkesztőség növelje rálátását a témára és első kézből jusson megbízható hírekhez, az oldal megannyi neves intézménnyel vette fel a kapcsolatot és jutott velük megegyezésre.

Ennek keretében – budapesti központtal – globális virtuális szerkesztőség épül fel, amely a legátfogóbb képet adja majd a keresztényüldözés jelenségéről.

Az együttműködésben résztvevők között olyan szervezeteket találunk, mint a Hungary Helps Program, a Campssi.org, a Genocideresponse.org, a Barnabas Fund, az Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians in Europe, az SOS Chrétiens d’orient, a Cardus Religious Freedom Institute, a Nasarean.org, a CSW, a COMECE, az International Christian Concern és a CSI.

A szerkesztők reménye szerint azzal, hogy erőforrásaikat és ötleteiket egy helyre gyűjtik, fel tudják nyitni a nagyvilág szemét arra a tényre, hogy keresztények a föld megannyi pontján üldöztetésben szenvednek.

Tovább olvasom