Kövess minket!

Médiapiac

Kirakós, akció vagy kaland?

A PayPal felmérést végzett a videójátékokhoz kapcsolódó hazai fogyasztási szokásokról.

Az e-kereskedelem térnyerésével nem csak egyre többet vásárolunk és értékesítünk az interneten, de fogyasztásunk tárgyai között is egyre több a digitális termék. Mivel a legtöbbet fogyasztott digitális tartalom a zene és a videó mellett a letölthető, vagy online játszható videójáték, a PayPal mint a világ egyik legnépszerűbb online fizetési módja, a videójáték-iparnak is fontos szereplője. A fogyasztás globális növekedését jól demonstrálja, hogy a videójátékok 2017-ben több mint 12 milliárd dollárt tettek ki a vállalat globális fizetési volumenében, amely 23 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezért döntött úgy a PayPal, hogy a SuperData kutatócsapatával együttműködve 25 országban – köztük Magyarországon – felmérést készít a videójátékokhoz kapcsolódó fogyasztási szokásokról.

A legkedveltebb játékok

 

A kutatás szerint a magyar játékosok körében a legnépszerűbb videójátékműfajt azok az akciójátékok képviselik, amelyek jellemzően fizikai küzdelemre, harcra, lövöldözésre összpontosítanak, de ide tartoznak a platformjátékok is, ahol a játékos által irányított karakternek különböző akadályokat kell leküzdenie.

 

A magyar válaszadók 40 százalékaa játszott ilyen típusú játékot a kutatást megelőző három hónapban. Szinte ugyanilyen népszerűségnek örvendenek a lövöldözős játékok (39%), amely központi eleme a fegyveres harc, és jellemzően a főhős szemén keresztül, vagy egy harmadik személy nézőpontjából látjuk az eseményeket. A harmadik legkedveltebb műfaj az akció-kaland játék, ahol a játékélményt egy eseményszál mentén felmerülő izgalmas kihívások teljesítése és az akcióelemek nyújtják (37%). Ugyanakkor a hagyományos kalandjátékok is nagyon népszerűek (26%).

Milyen eszközöket használnak a magyar játékosok?

A videójátékok játszására alkalmas eszközök (például számítógép, okostelefon, tablet, konzol stb.) között a mobileszközök szerepe világszerte növekszik, de az egyes eszközök népszerűségében piaconként nagy eltérés mutatkozik.

 

A konzolok továbbra is népszerűek Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, Kelet-Európában a PC-k dominálnak, az ázsiai piacokon pedig egyre nagyobb teret nyer a mobiltelefonon történő játék.

 

Magyarországon a fogyasztók 62 százaléka asztali PC-n, 60 százalék okostelefonon játszik, és csak 36 százalék használ laptopot a játékhoz. A mobiltelefonok rendkívül népszerűek az olyan keleti piacokon, mint Hong-Kong és India, ahol a játékosok 85 százaléka ill. 95 százaléka használ okostelefont a játékhoz.

Mennyit költenek a játékosok videójátékozásra?

Talán az kevésbé meglepő, hogy a nézettségi mutatókat tekintve a videójátékokkal kapcsolatos tartalmak két leggyorsabban növekvő formája az eSport és az élő videóközvetítések, de az sokak számára újdonságként hathat, hogy a nézők jelentős összegeket hajlandóak költeni a saját videójátékozásukat élőben közvetítő úgynevezett streamerek támogatására.

 

Az Egyesült Államokban a streamerek közönségének több mint egyharmada (34%) költött 50 dollárt vagy többet a kutatást megelőző 3 hónapban, míg Magyarországon ugyanebben az időszakban a közönség 46 százaléka költött több mint 5000 forintot, illetve 2 százaléka több mint 20 000 forintot videóközvetítésekre.

 

A világpiacon a játékon belüli vásárlás (in-game purchase) és a teljes játékvásárlás (full game purchase) hasonló arányt képvisel a teljes értékesítésekhez viszonyítva, bár elmondható, hogy a kedvenc eszközeiken a játékosok jelenleg még többet költenek teljes játékletöltésre, mint játékon belül megvásárolható tartalmakra. Magyarországon hasonló a helyzet, a megkérdezettek 52 százaléka vásárolt teljes játékletöltést, és 47 százalék vásárolt játéktartalmat a felmérést megelőző 3 hónapban.

A videójáték mint szakma

A játékosok jelentős része nemcsak nézi a videojátékokat, de globálisan közel az ötödük (18%) tartalmat is készít. Magyarország ebben a tekintetben nem sokkal tér el a nemzetközi átlagtól, hazánkban a játékosok 15 százaléka készít tartalmat.

A kutatás ugyanakkor rámutat, hogy a tartalomkészítő streamerek nagyjából fele jelenleg nem kap anyagi támogatást, globálisan 40 százalékuk, az európaiak 45 százaléka, és a magyarok 57 százaléka válaszolta, hogy nem kap pénzt tevékenységéért. A fizetett tartalomgyártóknak jellemzően reklámból és szponzorációból keletkezik bevétele.

Fizetési mód

Az európai fogyasztók számára fontos, hogy az általuk előnyben részesített fizetési mód rendelkezésre álljon a szolgáltatónál, ahol a játékokkal kapcsolatos tartalmakat megvásárolják, illetve ennek hiánya a vásárlás megszakításának legfontosabb okai között szerepel.

Arra a kérdésre, hogy miért döntött a vásárlás megszakítása mellett, a legtöbben az adott játék hiányát (36%), a más szolgáltatónál megtalálható jobb árakat (33%) és az előnyben részesített fizetési mód rendelkezésre állásának hiányát (11%) jelölték meg.

 

A magyar felhasználók fizetési szokásai hasonlóak: 41 százalékot tántorít el vásárlástól az adott játék hiánya, 33 százalékot a jobb árak rendelkezésre állása, és 10 százalék számára elengedhetetlen az előnyben részesített fizetési mód. A válaszadók a fizetési lehetőségeket tekintve meglehetősen válogatósak, világszerte a fogyasztók fele állna el a vásárlás szándékától, ha kedvelt fizetési módjukat nem kínálják fel az online üzlet pénztárjánál.

 

A vásárlói döntés befolyásoló tényezői

A YouTuberek ma már nagyobb hatással vannak a játékosok fogyasztói döntéseire, mint a hagyományos újságírók. Az Egyesült Államokban a livestreamerek az olyan videójáték-közvetítéssel foglalkozó weboldalakon, mint a Twitch.tv nagyjából hasonló befolyással vannak a vásárlási döntéshozatalra, mint a az újságírók (a válaszadók 15 százaléka, illetve 16 százaléka hagyatkozik a véleményükre), de mindezt a befolyást messze felülmúlják a YouTuberek, akiknek a véleményére a válaszadók 27 százaléka ad.

A magyarok többnyire ebben a tekintetben a barátokra és családtagokra (66%), a YouTuberekre (33%), a közösségi média ismerősökre (29%) és a videojáték-kritikusokra, illetve újságírókra (13%) hallgatnak. Európában és Magyarországon jellemzően a végigjátszás típusú videók a legnépszerűbben, ezeket a magyarok 45 százaléka és az európaiak 37 százaléka kedveli.

Médiapiac

Bújtatott reklámért szabott ki bírságot a Médiatanács

Jogsértést tárt fel a Médiatanács vizsgálata az ATV több műsorában is. A Baymax! című animációs sorozat egyik epizódja miatt a testület a holland társhatósághoz fordul.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

Júliusban megkezdett eljárása során a Médiatanács jogsértést tárt fel az ATV több műsorában is – közölte a hatóság.

A Hazahúzó egyik májusi adásában a riporter egy kistermelővel beszélgetett. A riport mindvégig egy reklámfelület előtt zajlott, melyen látható volt a vállalkozás teljes elérhetősége. A közvetítés során elhangzott a termékek értékesítési helye is.

Bár a műsor célja a hazai turizmus népszerűsítése, az ennyire részletes ajánlás, többletinformáció már burkolt reklámnak minősül, ami egyértelműen jogsértő.

Szabálytalannak bizonyult továbbá a Start+ Egészségügyi Percek rovatának két műsorrésze és a Pro Car című műsorszám egyik adása is. A hatóság vizsgálata alapján olyan részletességgel ábrázolták a műsort támogató termékeket és cégeket, ami már túllép a műsortámogatási és termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok keretein, emellett a médiaszolgáltató egy alkalommal még a termékmegjelenítés tényéről sem tájékoztatta a nézőket.

A jogsértések miatt a hatóság két esetben bírságot szabott ki, két esetben pedig figyelmeztette a médiaszolgáltatót.

Helytelen korhatár-besorolás miatt a holland társhatósághoz fordul a Médiatanács. Nézői bejelentés alapján vizsgálta a Médiatanács a Disney+ streamingszolgáltató tartalomkínálatában elérhető Baymax! című animációs sorozat egyik epizódját. A műsorrészben a sorozat főszereplője, egy robot arra bátorítja az egyik fiú szereplőt, hogy hívjon el randevúra egy másik fiút. A hatóság vizsgálata megállapította, hogy a szolgáltató által „9+” kategóriába sorolt műsorszámot a magyar szabályozás értelmében a „12 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel lehetett volna csak sugározni. Mivel azonban a magyar nyelven is elérhető Disney+ Hollandiában bejegyzett társaság, a holland médiaszabályok vonatkoznak rá, így a testület továbbítja az ellenőrzés eredményét az illetékes társhatóság, a Commissariaat voor de Media (CvdM) részére.

Borítókép: Az ATV kereskedelmi televízió székháza a X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor u. 31-ben

Tovább olvasom

Médiapiac

Baranyi Krisztina szerint az ő feladata eldönteni, ki az újságíró és ki nem

Immár Karácsony Gergelyt bőszen védő szekusokkal és kordonok mögött tartott újságírókkal kezdődött a szeptemberi Fővárosi Közgyűlés, a baloldali szólásszabadság kitűnő ünnepe.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Természetesen az élelmes újságírók megtalálták a lehetőséget arra, hogy a főváros baloldali vezetőit megpróbálják szóra bírni, az eredmény azonban szokás szerint kiábrándító volt. Karácsony Gergely egy trükkös testcsellel igyekezett mindenkit lerázni, hiszen vélhetően igen kellemetlen lett volna válaszolni a Gyurcsány Ferenc által belengetett selyemzsinórt firtató kérdésre – írja a PestiSrácok.hu. 

Annál közlékenyebb volt Niedermüller Péter, a DK erzsébetvárosi polgármestere, aki megengedően beszélt az árnyékkormány furcsa voltáról, az ellentmondásokról, de jó gyurcsányistaként hozzátette, hogy egy vélemény totális megváltoztatása simán benne van egy baloldali politikus repertoárjában. Elvégre, ha valaki kórházakat akar bezáratni, néhány évvel később miért ne lehetne a kórházak nagy barátja? 

A stábnak sikerült beszélnie Őrsi Gergellyel is, a II. kerület szocialista polgármesterével, akit a Margit-negyed projekt elmaradó eredményeiről és veszteségeiről kérdeztek. Őrsi rutinosan kerülte a konkrét számokat, igyekezett általánosságokba merülni, de végül csak sikerült elárulnia, hogy százas nagyságrendben vannak olyan önkormányzati ingatlanok, amelyek üresen állnak, így az a néhány bérlő valóban csak veszteséget tud termelni, nem számítva a két év alatt havonta kommunikációra elköltött egymillió forintot. 

Végül Baranyi Krisztinát is szerették volna megkérdezni, hogy miért olyan fontos neki Vágvölgyi B. András tűzzel-vassal történő újabb kinevezése a kerületi újság élére, azonban azt a választ kapták, hogy ő csak újságírókkal áll szóba, azt pedig ő dönti el, hogy ki az újságíró.

Így épül és terebélyesedik a ferencvárosi ellenzéki labor, az orbáni élet utáni csodás lakmuszpapír – tette hozzá a PestiSrácok.hu.

A Fővárosi Közgyűlésen tanúi voltak még a képviselők által csak Kuka-gate-nek nevezett vitának is, ahol az érvek és ellenérvek eljutottak odáig, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere levonta a következtetést, miszerint a főváros dolgát is a kerületek teszik, tehát vajon mi szükség van akkor a fővárosi baloldali vezetésre, ha Budapest irányításával és működtetésével abszolút nem törődnek, csak szavakban vannak ott a vártán. 

További részletek az alábbi videóban:

Tovább olvasom

Médiapiac

Spanyol karikatúra készült az ukrajnai népszavazásról

Négy bocs hazatalál az anyamedvéhez, akinél már ott van az egyik bocsa.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP

A spanyolországi orosz nagykövetség tett közzé egy rajzot a Twitter-oldalán, amelyen négy kismedve található – a megszállt ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat szimbolizálva –, amint hazatalálnak a népszavazások után az orosz anyamedvéhez.

Az ötödik, már anyamedve karjában lévő medvebocs pedig a 2014-ben megszállt Krím félsziget lehet – számolt be róla a Mandiner.hu.

Tovább olvasom