Médiapiac
Kinek és mennyit kell fizetni a háttérzenéért a repülőn?
Óriási pénzszerző ötlet érkezett Romániából, de az Európai Bíróság lesöpörte azt az asztalról.
Csak akkor sugározhat háttérzenét járművein bármely légitársaság vagy vasútvállalat, ha engedélyt szerez és jogdíjat fizet. De vajon akkor is le kell-e róni a jogdíjat, ha a repülőn, a vonaton van olyan hangszóró, amely elvben zenét is sugározhat az utasoknak? Nyilvánvalóan nem. Vagy mégis? A kérdés megválaszolása olyannyira nem egyértelmű, hogy az EU luxembourgi székhelyű bíróságának kellett hivatalos eljárásban értelmeznie, mit is mond erről az uniós jogrend. A döntés a napokban született meg.
A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene – állítja egyik számában az újhullámos magyar hip-hop csapat, az Akkezdet Phiai. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának egy minapi ítélete alapján azonban – élve az idézet szókészletével – az a következtetés vonható le, hogy bizony az is gáz lehet, ha van háttérzene. Ekkor ugyanis szóba kerül a jogdíjfizetés kérdése.
Román ötlet
A kétségkívül nem mindennapi bírósági ügy a román igazságszolgáltatás közvetítésével jutott el Luxembourgig, az Európai Bíróságig. A kiindulópontot az jelentette, hogy a zenei ágazatban közös jogkezelést végző, vagyis a szerzők és előadók érdekeiben eljáró román szervezet pert indított a Blue Air nevű légitársaság, egy másik ilyen szervezet pedig a CFR román vasútvállalat ellen. A jogkezelők azt szerették volna elérni, hogy a két közlekedési cég fizessen jogdíjat – és ezek után kamatot – a repülőgépeken és más utasszállító járművek fedélzetén háttérzeneként játszott számok után. De az ügy messze nem volt ilyen egyszerű, a jogkezelők ugyanis nem csak a lejátszott számok után kértek pénzt, hanem azok után is, amelyek elhangzását lényegében semmi sem bizonyítja. Úgy vélték ugyanis, hogy ha a járművekbe olyan hangszórót szereltek be, amin zene is sugározható, akkor ott szólt is muzsika, vagyis jár a jogdíj.
Mi micsoda?
Az uniós bírósági eljárás interneten közzétett irataiból az ügy minden fontos részlete kihámozható. Ezek szerint, ha valaki Romániában zenét szeretne bármilyen formában felhasználni, előtte be kell szereznie a román zeneszerzők szerzői jogi egyesületétől a megfelelő engedélyt, és meg kell fizetnie egy nyilvános táblázatban meghatározott díjat.
De mikor beszélhetünk háttérzenéről? A válasz egyszerű: minden olyan esetben, amikor zenét nyilvános, vagyis olyan helyen játszanak le, ahová idegenek beléphetnek, és ott más személyekkel találkozhatnak. Lényeges az is, hogy a zene ne szükségszerűen kapcsolódjon az adott helyen zajló tevékenységhez, vagyis a számok lejátszása valóban egyfajta hátteret, zenei aláfestést jelentsen csupán.
A másik fontos előkérdés, hogy ki adhat háttérzenét. Hát minden olyan vállalkozás vagy magánszemély, amely, aki tulajdonosként, bérlőként, vagy más jogcím alapján üzemeltet, használ olyan nyitott, esetleg zárt helyiséget, ahol zene lájátszására alkalmas műszaki berendezés található. S ez az ügy szempontjából fontos mozzanat, utóbbi kategóriába ugyanis meglehetősen sok minden beleesik: szóba jön a televíziótól a CD-játszón keresztül a rádión át a számítógépes rendszerig minden.
Végül az engedély. A román szabályok szerint az sugározhat háttérzenét, aki erre engedélyt kapott és a díjat megfizette. Ha valamely szereplő ezek hiányában háttérzenél, a táblázat szerinti díj háromszorosát köteles leróni.
S egyszer csak per indul
Nézzük tüzetesen a légitársaság majd’ évtizedes jogvitáját! A kezdetekhez 2015-ig kell visszanyúlni: az év tavaszán a Blue Air Aviation SA arról tájékoztatta a román közös jogkezelőt, hogy 14 olyan légi járművel rendelkezik, amelyeken háttérzenét szeretne sugározni, s ehhez engedélyt kér. A felek szerződést is kötöttek, a 14 gépen sugárzott háttérzenéért a légicég kezdetben havi 2800 román lej plusz áfát fizetett.
Az ügy három évvel később folytatódott, ám lényegesen barátságtalanabb körülmények között. A jogkezelő szervezet ugyanis keresetet nyújtott be a bukaresti törvényszékhez arra hivatkozva, hogy a Blue Air több repülőn sugárzott háttérzenét, mint amennyire az engedélye szólt, az ilyen lejátszások után pedig díjat és kamatot követelt. A Blue Air jelezte: 28 olyan légi járművet üzemeltet, amelyekben a hangosbeszélő berendezés lehetővé teszi, hogy a pilótafülke személyzete és az utaskísérők szólhassanak az utasokhoz. Ezek közül huszonkettőt láttak el olyan kiegészítő szoftverrel, amely háttérzenék lejátszását is lehetővé teszi, ám csupán tizennégyen szólt zene az utazóközönség számára.
Megdönteni, de hogyan?
A bukaresti törvényszék egy évvel később, 2019 tavaszán helyt adott a keresetnek, és – a díjtáblázat alapján – valamivel több mint kétszázezer lej megfizetésére kötelezte a Blue Airt. Az összeg annak a díjnak a háromszorosa, amely az engedéllyel nem rendelkező légi járművek háttérzenéjéért járt volna. A törvényszék pedig – lényegében és leegyszerűsítve – arra alapozta ítéletét, hogy mivel a gépeken volt olyan berendezés, amellyel zenét lehet lejátszani az utazóközönségnek, azt kell feltételezni, hogy ezeken szólt is háttérzene. Ezt pedig bizonyítani sem kell, elég vélelmezni. Ellenbizonyítás nyilván elképzelhető, vagyis a vélelem megdönthető, de ez a gyakorlatban – tehetjük hozzá laikusan – nem tűnik a legegyszerűbbnek.
A Blue Air persze fellebbezést nyújtott be a bukaresti fellebbviteli bírósághoz. A légicég egyrészt arra hivatkozott: nincs bizonyíték rá, hogy zenét minden gépén játszott az utasoknak, másrészt a cég jogsértőnek tartotta az elsőfokú bíróság vélelmét, feltételezését arról, hogy ahol hangszóró van, ott számokat is sugároznak. A Blue Air utóbbi mozzanat kapcsán arra hívta fel a figyelmet: biztonsági tényezők követelik meg, hogy a gépeken hangosbeszélőket szereljenek fel, adott esetben szükség lehet ugyanis arra, hogy a pilóták és az utaskisérők kommunikálhassanak egymással, illetve az utasokkal.
A légitársaság azt is indítványozta a fellebbviteli bíróságnak, hogy utalja az ügyet Luxembourgba és kérjen iránymutatást az uniós jog tartalmáról az Európai Bíróságtól. A román bírák eleget tettek a Blue Air kérésének, az eset így kötött ki az uniós ítélkező fórum előtt, amely április közepén ki is hirdette – az EU jogszabályait értelmező, tehát nem a román alapügyet eldöntő – határozatát.
Luxembourgi söprés
Az uniós bíróság először is azt állapította meg: amikor a fuvarozási vállalatok – ebben az esetben a Blue Air légicég és a CFR vasúttársaság – háttérzeneként játszanak le zenéket, akkor szándékosan cselekszenek, vagyis tudatosan juttatják el az egyébként védett műveket az utasaikhoz. S ez nyilvánvaló: ha a fuvarozási vállalat nem játszik háttérzenét, az utasok nem is hallhatnák azt. Ráadásul az utasok nem válogathatnak, aki az adott járaton utazik, az – többi aktuális társával egyidőben, egyszerre – hallhatja a lejátszott számokat.
A luxembourgi bíróság ugyanakkor tett egy fontos megjegyzést. Az uniós testület szerint ugyanis a hang, így a zene továbbítására alkalmas berendezések, szoftverek puszta léte nem jelenti a zeneművek közvetítését, lejátszását. Következésképpen sérti az uniós jogot minden olyan tagállami szabály, amely ezzel ellentétes. Az ilyen rendelkezések miatt ugyanis a hangszórók közlekedési eszközökbe szerelésének puszta ténye díjfizetési kötelezettséget jelentene, még akkor is, ha azokon egyáltalán nem játszanak zenét.
A labda – háttérzenével vagy anélkül – most a román igazságszolgáltatás térfelén pattog, a helyi bíróságoknak kell az ügyet eldönteniük. Az uniós bíróság álláspontja azonban igen világos: jogdíj pusztán csak azért nem jár, ha egy tömegközlekedési járműben hangszóró van.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én