Médiapiac
Kína az okostévé forradalom élén
A GfK nemzetközi felmérése szerint a nagy feltörekvő piacokon sokkal inkább élnek a fogyasztók az okostévék adta lehetőségekkel, mint a fejlettnek tekintett nyugati médiapiacokon.
Keleti fölény
A kínai, brazil vagy épp indiai fogyasztók sokkal inkább élnek az okostévékben rejlő lehetőségekkel, mint a nagy nyugati piacokon élő társaik – derül ki a GfK tizenhárom országra kiterjedő kutatásából. Azaz a nyugati fogyasztók egyelőre sokkal “analógabb gondolkodásúak”, mint keleti társaik, amennyiben tévézésről van szó.
Az interaktív, közösségi tévézés gyerekcipőben jár még: mindössze 28% válaszolta azt, hogy érdekesebbek számára az olyan tévés programok, amelyekkel valamilyen módon interakcióba is tud lépni. Emellett csupán 25% gondolja úgy, hogy a műsorokhoz kapcsolódó kommentelési, csiripelési lehetőség javítja a nézői élményt. Ez Richard Preedy, a GfK kutatási igazgatója szerint azt sugallja, hogy a tartalomszolgáltatóknak sokkal ügyesebben kell beépíteniük a közösségi elemeket, hogy a nézők valóban éljenek is az ezekből adódó lehetőségekkel.
Kínában, Brazíliában vagy Indiában már kevésbé áll fenn a fenti gát, mint mondjuk az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban vagy Németországban. A feltörekvő piacokon eleve gyorsabb az okostévék terjedése, ami jelentősen megdobja az interakciós kedvet. A kínai okostévé felhasználóknak 75 százaléka használta az okostévés funkciókat a kutatást megelőző egy hónapban, szemben a nyugati piacokon tapasztalható 50 százalék körüli vagy alatti értékekkel.
Mi alapján döntünk?
Az összes vizsgált piacon fontosabbnak találták a fogyasztók új tévé vásárlásakor az árat, a képernyő méretét és a képminőséget, mint az internethez való kapcsolódás lehetőségét. Nem ugyanakkora azonban az érdektelenség a világ különböző részein: a nyugati piacokon jóval nagyobb mértékű. A britek mindössze 26, míg az amerikaiak 29 százaléka számára fontos az internetes kapcsolattal rendelkező tévé, míg Indiában és Kínában ez az arány 61, illetve 64%.
Bár ez egyelőre nem sok jót jelent a nyugati piacokon az okostévé-gyártók és a kapcsolódó piacok számára, azért van remény, jegyzi meg a GfK is. Éves összehasonlításban ugyanis 31 százalékkal nőtt az okostévék eladása a hat legnagyobb európai országban 2012 első félévében.
“Azt látjuk, hogy a feltörekvő piacokon a fogyasztók egyre több tartalmat fogyasztanak a televíziókészülékektől távol, de ezzel párhuzamosan a tévéjüket is sokkal haladóbb módon használják. A tévénézést megnövekedett online aktivitással kombinálják, és egyben betekintést kaphatunk abba, hogy merre mozdulhatnak a nyugati nézési szokások. Kína, India és Brazília a jelen pillanatban korai elfogadók. Ezzel együtt az elkövetkező években a brit, az amerikai, a német és a többi tradicionális televíziós piac is elérheti a kritikus tömeget, a műsorokat soha többé nem nézzük úgy, mint annak előtte, és végre eltemethetjük az analóg világot” – mondja Richard Preedy.
Stratégiát kell váltani
A kutatás arra is rámutat, hogy a felfedezés még mindig jóval fontosabb a nézők számára, mint az interaktivitás: 33 százalékkal több néző keres a számára érdekes műsorokról további információt, mint amennyien a közösségi médiát arra használják, hogy megosszák a műsorokhoz kapcsolódó élményeiket. Éppen ezért a kutatócég szerint a tartalomgyártóknak stratégiát kell váltaniuk: a víruskampányokra és a digitálisan elérhető extra tartalmakra kell fókuszálniuk a nézői élmény javítása érdekében ahelyett, hogy a fogyasztókat arra ösztönzik, maguk növeljék az éleményeiket az interaktivitás által.
A GfK szerint a következő nagy lehetőséget a hagyományos távirányítón túlmutató kontroll-lehetőségek fogják jelenteni: 67% szerint lenne érdekes, ha mozdulatokkal, érintéssel lehetne a tévét irányítani, míg 43% a hagyományostól eltérő távkapcsolóban lát lehetőséget. Érdekesség, hogy az okostelefonok éppen többek között e tényezők (érintés, a hagyományoson túlmutató funkciók aktív használata) mentén járnak előrébb, mint az okostévék.
“Miközben a tévé nem mutatja jelét, hogy veszítene a tartalomfogyasztási eszközök között elfoglalt top pozíciójából, a többi technológia lassan kezdi beérni. Az online catch-up és streaming szolgáltatások a tartalomtovábbítás szempontjából elérhetőbbé és ezáltal a fogyasztók számára vonzóbbá teszik az olyan eszközöket, mint a laptopok, a táblagépek, az okostelefonok vagy a játékkonzolok. Emiatt a tartalomtovábbítás jövőjének kulcsa ezen technológiák gyártóinak és a rájuk írt operációs rendszerek fejlesztőinek kezében lehet. A nézők ugyanis a legkényelmesebb és legintuitívabb tartalomfogyasztás módját keresik” – teszi hozzá a GfK-s szakember.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás