Kövess minket!

Médiapiac

Kiegészíti egymást a tévézés és az internetezés

A Nielsen Közönségmérés „TV Plusz” kutatása az internetezési szokásokról, tévéműsorok online megtekintésének eszközeiről, gyakoriságáról, tartalmáról és a közönség összetételéről ad átfogó képet.

Napjainkban jellemző, hogy a tévénézés és az internethasználat egyre inkább összefonódik: a középpontban nem az eszköz, hanem sokkal inkább maga a tartalom áll.

A fogyasztók egyre több felületen, egyre több forrásból érhetik el ugyanazt a tartalmat, és ezek a források jól kiegészítik egymást. A felmérésből az is kiderül, hogy hazánkban a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: jellemzően hetente vagy annál is ritkábban fordul elő, melyhez elsősorban a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők.

A tévés háztartásokban élő 4+ évesek 78%-ának otthonában van internet elérés, és 68%-uk internetezik is odahaza, melyhez az asztali számítógépet háttérbe szorítva egyre többször használnak mobil eszközöket – elsősorban okostelefont és laptopot, de a tablet használata sem elhanyagolható. Korcsoportok tekintetében kiemelendő, hogy a 18-49 éves személyek 84%-a rendelkezik okostelefonnal, melyet 73%-uk otthoni internetezésre is használ. A laptop aránya is igen jelentős, e korosztály közel kétharmadánál jelen van, és 53%-uk ezen keresztül (is) internetezik otthon.

 

Gyakori jelenség, hogy a tévénézés és az internetezés nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő tevékenység.

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség 42%-a – vagyis mintegy 3,7 millió személy szokott tévénézéssel egy időben internetezni, amely a 18-49 évesek körében a leggyakoribb: a korcsoport 60%-ára jellemző ez a párhuzamosság.

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség egyharmada fogyaszt tévés jellegű tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ide értve a filmeket, sorozatokat – és ezen belül 1,1 millióan szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat is, mely elsősorban a 18-49 éves korosztályon belül illetve a legalább érettségivel rendelkező személyekre jellemző leginkább.

A nézők többsége elsősorban a nagyobb képernyőt preferálja: 55 százalékban a laptopot illetve 34 százalékban az asztali számítógépet választják, és leggyakrabban a csatorna saját weboldalán tekintik meg a kívánt tartalmakat.

A felmérés során a tehetségkutatók, a szappanoperák, a sport- és a hírműsorok bizonyultak a legnépszerűbb műfajoknak, de ez a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, mely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.

Az okostévével ellátott háztartások aránya is folyamatosan nő: már minden negyedik személy háztartásában megtalálható, és közülük több mint félmillióan használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve különböző videótartalmak megtekintésének céljából, de külföldi és magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.

Az utóbbi évek során megjelent az OTT műsorszolgáltatás, melyről minden harmadik 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személy hallott már, míg a Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb – csupán 9,1 százalék találkozott már vele, és mindkét esetben az a jellemző, hogy egyelőre még igen kevesen próbálták ki illetve használják mindennapjaikban.

Jelenleg a teljes magyar népesség 4%-a él tévékészülék nélküli háztartásban, de közülük 167 ezer személy mégis fogyaszt rendszeresen tévés tartalmakat interneten keresztül.

Médiapiac

Tiltakozik az M1-et ért támadás miatt a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

Aggodalommal figyelik a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot.

Közzétéve:

Borítóképünk az MNM logója, forrás: Facebook

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNM) az M1 csatornát ért támadás miatt. Mint közleményükben írják, szövetségük elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja, továbbá kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség növekvő aggodalommal figyeli az utóbbi napokban a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot”

ismerteti a Magyar Nemzet az MNM közleményét, amely így folytatódik: „visszautasítjuk a liberális médiumok által alkalmazott kettős mércét. Felháborítónak találjuk, hogy egyeseknek az jelenti a demokrácia hanyatlását, ha a médiában az éremnek nem csak az egyik oldalát mutatják meg. A szakmai szolidaritással ellentétesnek tartjuk, ha bárki a sajtó szabadságát csak saját szerkesztősége esetében hajlandó követelni”.

Az MNM szerint Franziska Tschinderle osztrák újságíró kérdésbe bújtatott állításokkal fordult a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjához, és megkereséséből nyilvánvalóan kiderült, hogy a tudósításában euroszkeptikus, szélsőséges, sőt valamely ismeretlen okból antiszemita képződménynek tekinti azt a formálódó európai szövetséget, amelyről egy háromoldalú budapesti politikai találkozón esett szó. Az osztrák újságíró eljárását feldolgozó M1 Híradó anyaga nyomán kitört felháborodás viszont már diplomáciai hullámokat vetett – olvasható a közleményben.

Az MNM szövetsége elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja. Kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett akkor is, ha az együtt jár egy másik szerkesztőség vitatható munkamódszerének bírálatával.

Hisszük, hogy a szabad, akár kritikus kérdések nem keverendőek össze egyes politikai erők által megfogalmazott prekoncepciók kérdésbe bújtatott megfogalmazásával

– fogalmaz a közlemény, amely így zárul: „Felléptünk és a jövőben is fel fogunk lépni a szakmánk minden alapját nélkülöző, elfogult és manipuláló sajtóanyagok ellen. Az osztrák újságírónőnek pedig javasoljuk: ha etikátlan és elfogult sajtóterméket keres, forduljon a Deutsche Welle csatornához, ha pedig jogállamisági aggályai vannak, keresse a Hertha BSC vezetését”.

Mint ismert, az újságíróról a magyar közmédia híradója szerdai adásában azt állították, hogy „provokált” a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban feltett kérdéseivel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mentesülnek a médiaszolgáltatási díj alól a tévék és a rádiók

A kormány döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Jóváírja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a rádiók és televíziók idei első negyedévi médiaszolgáltatási díjait, és a második negyedévi kötelezettségeket sem kell teljesíteniük, miután április 8-án életbe lépett az erre vonatkozó kormányrendelet.

Az NMHH azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy

a döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Április 8-án hatályba lépett a médiatörvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet – tudatták. Ennek értelmében a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatók tavalyhoz hasonlóan, a koronavírus-világjárványra tekintettel, mentesülnek a negyedéves médiaszolgáltatási díj megfizetése alól a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedév végéig – tették hozzá.

Ismertették:

a kormányrendeletben foglaltaknak eleget téve az NMHH az első negyedévre már befizetett médiaszolgáltatási díjakat elszámolja

a médiaszolgáltatásra jogosult javára a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedévet követő negyedévre esedékes díjban. Az idei második negyedéves médiaszolgáltatási díjat nem kell befizetni, így legalább fél évre szóló díjmentességet kap az érintett 341 szolgáltató.

Az intézkedésnek köszönhetően 374 kereskedelmi médiaszolgáltatás – 81 rádió és 293 televízió üzemeltetője – jut könnyítéshez a koronavírus-járvány által sújtott gazdasági és médiapiaci helyzetben – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Jelentősen visszaesett a kormánypárti oldalak elérése a Facebookon

Tegnap óta tapasztalják ezt a kormányzati Facebook-oldal üzemeltetői és számos kormánypárti politikus.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Van, ahol töredékére esett vissza az elérések száma – közölte közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, akit szintén érint a jelenség, amelyről nem kaptak előzetes tájékoztatást a Facebooktól.

Mint írja, nem tudni, hogy technikai probléma áll-e a háttérben, vagy a politikai tartalmak visszaszorításának már korábban bejelentett szándéka húzódik-e a jelenség mögött. Az eset mindenesetre felhívja a figyelmet a közéleti szereplők kiszolgáltatottságára e téren – teszi hozzá a politikus, aki arra figyelmeztet, hogy

“az elérések csökkentése különösen hátrányos a mostani időszakban, amikor a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos információ és a magyarok hiteles tájékoztatása minden másnál fontosabb az online felületeken”.

Dömötör Csaba arra kéri a követőket, ha nem jelenik meg a hírfolyamukban bejegyzés a kormánytól vagy a követett kormánypárti politikustól, állítsátok be kedvencnek, mert így nagyobb eséllyel jelennek meg profiljaikon az általuk közzétett tartalmak.

Tovább olvasom