Kövess minket!

Médiapiac

Kiderült, milyen reklámokat néztünk a YouTube-on

A portoroži Golden Drum reklámfesztiválon bemutatták, mely reklámok voltak a legnépszerűbbek a YouTube-on az elmúlt évben a magyarországi netezők körében.

A Golden Drum fesztivál alkalmából idén először mutatták be a YouTube Ads Leaderboardot a régióban. A lista az érintett országokra lebontva ismerteti azokat a reklámfilmeket, amelyek a videómegosztó az elmúlt egy évben a legnépszerűbbek voltak. A listát olyan tényezők figyelembevételével állították össze, mint az adott országból érkező megtekintések száma, a megtekintési arány (azaz, hogy az adott hirdetés mekkora részét nézik meg) és a fizetett valamint nem fizetett megtekintések aránya (vagyis, hogy a videó hirdetésként jelent-e meg az internetező előtt, vagy ő indította el a reklámfilmet).

A magyarországi netezők körében az elmúlt évben az alábbi reklámok voltak a legnépszerűbbek a YouTube-on (2013. október 13. és 2014 szeptember 14. között):

  1. Kobe vs. Messi: The Selfie Shootout
  2. Volvo Trucks – The Epic Split feat. Van Damme (Live Test 6)
  3. Greetings from Chuck (The epic christmas split)
  4. Nike Football: Winner Stays. ft. Ronaldo, Neymar Jr., Rooney, Ibrahimović, Iniesta & more
  5. Jófogást mindenkinek! – Eladom-megveszem reklám

Az idei Golden Drum az első olyan reklámfesztivál a régióban, amelyen a Google kiállítóként jelent meg. „Azért döntöttünk úgy, hogy eljövünk a Golden Drumra, mert ez a régió legnagyobb reklámfesztiválja, ahol a reklám- és kreatívszakma, valamint médiaszakemberek is képviseltetik magukat. Itt bemutathatjuk, milyen kreatív technológiai és tartalomgyártási lehetőségeket nyújt a Google, főleg a YouTube, amely újraértelmezi a márkakommunikációt” – mondta Szelei Szabolcs, a Google magyarországi marketingvezetője.

Mailine Swildens, a Google és YouTube Kreatív Szolgáltatásainak Dél- és Kelet-Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős vezetője arról beszélt, milyen új utakon lehet eljuttatni történeteket az emberekhez egy változó világban, és miért kell a márkáknak újragondolniuk történetmesélési módszereiket. Swildens kitért arra, hogyan építhető szorosabb kapcsolat a közönséggel és hogyan tanulható meg a nézőket rabul ejtő ötletes tartalom létrehozása a YouTube szenvedélyes és kreatív közösségétől. „Lenyűgöző, ahogyan a technológia és a kreativitás összekapcsolódhat egy márka építésében, miközben olyan ötletek valósulnak meg, melyek teljesen új módon nyújtanak egyedi, hasznos és megerősítő élményt a fogyasztóknak. A YouTube tökéletes felület a történetmesélésére. A YouTube-ra látogatók szenvedélyesen érdeklődnek kedvenc témáik iránt, ez pedig azt jelenti, hogy a felhasználók nem pusztán passzív nézők, hanem lelkes rajongók” – mondta Swildens.

Mike Glaser, a Google Creative Partnerships globális marketing vezetője korábban olyan együttműködéseket vezetett, melyekben a Google a Nike-val, az Electronic Arts-cal vagy a Burberryvel dolgozott. Glaser előadásában a Google Art, Copy & Code nevű kezdeményezéséről, vagyis a technológia és a kreatív szakma szoros összekapcsolódásáról beszélt: „Kimondhatjuk, hogy egy olyan kreatív forradalom közepén élünk, amelyet a technológia hajt. Olyan kampányok születnek, amilyeneket még sosem láttunk: a programozás ugyanolyan fontos részévé vált a reklámszakmának, mint a képi megjelenítés és a szövegírás. Néha nem egyszerű dolog, hogy ezek a munkák a gyakorlatban is működjenek, ezért az egyedi kihívásokra kreatív megoldásokat kell találnunk.”

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom