Kövess minket!

Médiapiac

Ki volt az igazi Mata Hari?

A Spektrum Mata Hari – A gyönyörű kém című dokumentumfilmjében minden részlet kiderül.

Mata Hari Margaretha Zelle néven született Hollandiában 1876. augusztus 7-én, apja egy boltot vezetett, aki egyszer csak egy vagyont keresett a tőzsdén. Adam Zelle kényszeres hazudozó volt, bárónak mondta magát, és azt híresztelte, hogy nemesi család leszármazottja. Mindig eltúlozta saját fontosságát, és egy valódi mesevilágban élt. De imádta a lányát, vagyonokat költött rá, selyem és bársony ruhákba öltöztette, amiről a kislány barátai nem is álmodozhattak. Egyik iskolai barátnője így idézte fel a lány alakját: „egy orchidea volt a boglárkák között”.

A gondtalan évek utána azonban tragédiák sora következett: apja elveszítette a pénzét, anyja pedig meghalt. A 16 éves Margaretha nagynénjéhez és nagybátyjához kerül, akik Leidenbe küldték, hogy óvónőnek tanuljon. Nem sokkal az érkezése után azonban megkörnyékezte őt az igazgató, majd amikor a viszonyuk kiderült, neki kellett elhagynia az iskolát, nem az igazgatónak.

Ekkor Margaretha már 18 éves, de se családja, se pénze nem volt, kiutat kellett találnia a problémákból, és ez a kiút egy házasságot jelentett. Újsághirdetés révén talált magának férjet, egy eltávozáson lévő tisztet, aki Holland Indiában szolgált. A férfi igen jó családból származott: anyja bárónő volt, a nagybátyjai pedig hadnagyok és admirálisok, így 1895-ben Margaretha hozzáment Rudolf John MacLeod-hoz. A férfi majdnem 20 évvel idősebb volt Margarethanál, nagyon szerette a nőket, nem csak a feleségét, hanem más nőket is, és ez nem tette könnyűvé a házasságot. Ennek ellenére Norman, a fiúk, és Non a lányuk is megszületik, de nem sokkal később a fiú meghalt. Sokáig úgy tarották, hogy egyik szolgálójuk mérgezte meg a gyerekeket, de Margaretha előkerült leveleiből kiderül, hogy férje fertőzte meg őt szifilisszel, melynek következtében Norman is beteg lett. Akkoriban a betegségre előszeretettel alkalmaztak higanyt, de a kezelés hamar tragédiába fulladt. MacLeod feleségét okolta Norman haláláért, és ezt a vádat a házasság nem élhette túl. A nő lányával együtt visszatért Hollandiába, és küzdött a jogaiért, hogy az amúgy szintén megbetegedett lányát magánál tarthassa, de nem maradt pénze, így Non visszatért az apjához, anyja pedig soha többé nem látta őt.

Leveleiből az is kiderült, hogy csak a lánya, és anyai kötelessége tartotta vissza attól, hogy kurtizánként próbáljon szerencsét, de lánya elvesztése ezt az akadályt is megszűntette. Hamarosan Párizsban találta magát, ahol a legelőkelőbb szalonokban táncolt, és ahol sorra hódította meg a felső tízezer férfi tagjait, akik közül az egyik a keleties hangzású Mata Hari nevet adta neki. A névvel hatalmas karriert futott be, az egész világ a lábai előtt hevert, a legfelsőbb körök tagja lett Párizsban, Németországba, és szinte egész Európában, és szeretői is ebből a körből kerültek ki. Hagyta, hogy a férfiak tartsák el, de aztán szép lassan az idő elszaladt felette, és a 30 felett járó, idősödő kurtizánnak egyre fontosabbá vált, hogy bebiztosítsa magát „barátai” által.

Megírta saját balettjét, amit a Metropol Színház hosszú időre a műsorára tűzött, csakhogy időközben kitört az első világháború, és minden másképp alakult.

A Német Birodalom hadat üzent a Francia Köztársaságnak és Mata Hari ugyan nem politizált, szeretői között német és francia állampolgár is akadt, így hamar a két oldal között találta magát. Nemkívánatos külföldi lett a német hatóságok számára, mert 10 évet töltött Franciaországban, így minden Németországban tartott pénzét zárolták. A franciák is követni kezdték, de végül George Ledoux a francia kém-elhárítás feje egy millió frankért cserébe – hátsó szándékkal – kémkedéssel bízta meg Mata Harit. Kémnőként az utazása azonban csak Nagy-Brittaniáig tartott, ott ugyanis tévedésből német kémként letartóztatták. Mata Hari a kihallgatása alatt csöndben maradhatott volna, de mit sem sejtve elárulta, hogy ő francia kém, és nem német. A britek értesítették a franciákat, de Ledoux letagadta a megbízatást. Visszaküldték Franciaországba, ahol ismét azzal vádolták, hogy német kém, ekkor szembesült vele Mata Hari, hogy tőrbe csalták. Végül sokszori kihallgatás után bevallotta, hogy H21 kódnéven valóban a németeknek is dolgozott, így végül 1917. október 15-én a franciák kivégezték. Az ítélet végrehajtásakor ott állt a kivégzőosztag előtt, és nem engedte bekötni a szemét, szemtől szembe várta a halált.

A Mata Hari életét feltáró dokumentumfilm március 13-án este 22 órakor látható a Spektrum műsorán.

Médiapiac

Még lehet jelentkezni a Mediaworks tehetséggondozó programjára

November 15-ig még beadhatók a jelentkezések.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A nagy érdeklődésre tekintettel november 15-ig meghosszabbították a Mediaworks Tehetséggondozó Programjának jelentkezési határidejét. A képzésre elsősorban főiskolásokat, egyetemistákat várnak.

Ahogyan arról korábban a Médiapiac is beszámolt, gyakorlatorientált tehetséggondozó programot indít a Mediaworks Hungary Zrt., hazánk legnagyobb médiavállalata. A képzés résztvevői a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadói és mentori gárdával dolgozhatnak együtt.

Utóbbiak rövid megszólalásait az alábbi videóban tekintheti meg:

A jelentkezés részleteiről a program Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frissítette a kínai kiberhatóság az idézhető internetes hírforrások listáját

Frissített listát adott ki a kínai kiberhatóság szerdán azokról az internetes hírszolgáltatókról, amelyek anyagait leközölheti a kínai sajtó.

Közzétéve:

Pixabay

A Kínai Kibertér Felügyelet (Cyberspace Administration of China, CAC) hivatalos internetes oldalán közzétett közlemény szerint az új listán szereplő források száma mintegy négyszeresére nőtt az előző, 2016-ban kiadott listához képest. Újdonságként ismertették továbbá, hogy

a szerdán közzétett, 1358 elemet tartalmazó listán most először szerepelnek a közösségi média hivatalos oldalai, valamint okoseszköz-applikációk.

A közlemény szerint azokat a hírközlőket, akik a listán kívüli forrásból vesznek át híranyagot, büntetésben részesítik. Hozzátették továbbá: a hatóság a listát folyamatosan felülvizsgálja, és bármikor eltávolíthat vagy hozzáadhat hírszolgáltatókat.

Kínában, ahol az olyan, külföldi internetes platformok, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google nem érhetőek el a felhasználók számára, és jelentősen korlátozzák a hozzáférést a külföldi sajtóorgánumok oldalaihoz is, a hatóságok az utóbbi időben a belföldi internetes tartalmak “megtisztítására” helyezték át a hangsúlyt.

Szeptember közepén a kiberhatóság új iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az internetes platformoknak ki kell iktatniuk az “egészségtelennek” ítélt tartalmakat. Az iránymutatás szerint az internetes portáloknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a felületeiken közzétett tartalmakért, beleértve a felhasználók által megosztott bejegyzéseket is. A kínai hatóságok az utóbbi időben a társadalomra nézve károsnak ítélt témák közé kezdtek sorolni több, nem politikai jellegű tartalmat, egyebek mellett a tőzsdei elemzéseket és az ismert emberekről szóló pletykákat – írta egy szeptemberi cikkében a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A tőzsdei elemzések esetében elsősorban olyan internetes kommentátorok tevékenységét igyekeznek visszaszorítani, akik az interneten közzétett bejegyzések segítségével próbálják befolyásolni a tőzsdei árfolyamok alakulását. A Tencent kínai technológiai óriáscég az útmutatás alapján több ezer független pénzügyi híroldalt számolt fel, és több mint 20 ezer bejegyzést törölt az általa működtetett, Kínában népszerű WeChat nevű közösségi médiaplatformról.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgták a Bild főszerkesztőjét

Julian Reichelt többek között női kollégáit zaklatta szexuálisan.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kirúgták Németország egyik legnagyobb bulvárlapjának főszerkesztőjét. Julian Reicheltről kiderült, hogy a vádak szerint visszaélt a hatalmával, szexuálisan zaklatott női kollégákat, viszonyt folytatott egy kezdő újságíróval, akit aztán olyan pozícióba helyezett, amelyet a nő maga is túl nagy feladatnak tartott – írja a New York Times nyomán a Mandiner

A Bild kiadója, az Axel Springer hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a Bild főszerkesztőjét, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem tudta meghúzni a határt a privát és a szakmai dolgai között.

A kiadóvállalat egy ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a Reichelt ellen felhozott vádakat. Először nem találtak kirúgást megalapozó bizonyítékokat a viselkedésére, nemrég azonban ez megváltozott. Az Axel Springer szóvivője ugyanakkor nem akarta részletezni, hogy milyen bizonyítékokról van szó.

A New York Times cikke szerint Reichelt viszonyt folytatott a lap egyik kezdő újságírójával – a főszerkesztő akkor 36, az újságíró 25 éves volt.

A nőnek hamarosan vezető newsroomos pozíciót adott, a nyomozás során adott vallomásában azonban a nő azt mondta, nem állt készen erre a feladatra. Mindeközben a főszerkesztő rendszeresen hotelszobákba rendelte.

Tovább olvasom