Médiapiac
Ki mondja, hogy a print média halott?! A kiterjesztett valóság életre kelti az újságcikkeket
A Ledger Dispatch egy kaliforniai lap, mely 2018-ban döntött a kiterjesztett valóság bevezetése mellett a nyomtatott kiadványainál. A kreatív, egyedi tartalmak révén azóta is folyamatosan növelik a bevételeiket.
A Ledger Dispatch bevétele 30%-kal növekedett a múlt évben annak ellenére, hogy a kulcsfontosságú bevételi forrásaik (például az ingatlanszektor) jellemzően igyekeztek minimalizálni hirdetési kiadásaikat az utóbbi időszakban. Csak egy nagy különbség volt az újság kínálatában a korábbi évekhez képest: a kibővített valóság technológiájának vegyítése a nyomtatott magazin adta minőségi olvasói élménnyel.
A kiterjesztett vagy kibővített valóság (AR, augmented reality) lényege, hogy a környező világot olyan dinamikus adatokkal, plusz információkkal, tartalmakkal lássa el, amikre egyébként a fizika határai miatt nem lenne lehetőség. A kiterjesztett valóság manapság egyre nagyobb szerepet kap a gyártási szektorban, ahol nincs lehetőség például az automata szerelőeszközök megfelelő feliratozására vagy ahol a betanítási folyamat kockázatos, és komoly biztonsági feltételrendszernek kell megfelelnie. A legtöbben azonban nem az ipar által, hanem a közelmúltban berobbant Pokémon GO őrületből ismerhetik közelebbről is a kiterjesztett valóság adta élményeket.
A kiterjesztett valóság gyakorlati működése hihetetlenül egyszerű. Sok vállalat kínál kiváló platformokat, amelyeket szerkesztőségek, magazintulajdonosok, újságírók is használhatnak. Ezek közül a legnépszerűbbek: Layar, Blippar, Aurasma, HP Reveal és Strata. A Ledger Dispatch a felsoroltak közül az utóbbit, a Stratát használja. A platform rendkívül felhasználóbarát, ami fontos szempont az új élmény bevezetéséhez: adott egy kép, amit a szerkesztők egy szerverre vagy felhőbe töltenek fel. Ehhez kapcsolhatók a különböző tartalmak, például egy videó, hangfájl, zene vagy bármi más. Ha a telefont a kép fölé visszük, az alkalmazás felismeri és az egyszerre az AR-élményt kiváltó „kapcsolóvá” válik – ezt nevezzük triggernek.
Nincs szükség speciális tintára, nincs kódolás, nincs speciális tervezési követelmény, nincs QR-kód. A technológia színes és fekete-fehér szövegen, képeken is működik, akkor is, ha a kamera homályos, vagy a látási viszonyok más tényező miatt tökéletlenek. A platform használata csak néhány percet vesz igénybe, és az üzemeltetéséhez sincs szükség külön munkaerőre.
Azok az újságok, amelyek már használnak hasonló megoldást, abban különböznek a Ledger Dispatch-től, hogy általában tipikusan egyetlen AR-élményre összpontosítanak, ez pedig többnyire a szórakoztatás. A kiterjesztett valóság azonban teljes mértékben integrálható az újság tartalmába, annak ugyanolyan elemévé is válhat, mint egy nyomtatott kép vagy egy hagyományos melléklet, aminek köszönhetően jobban kihasználhatók az általa nyújtott lehetőségek. A Ledger Dispatch ezt az utat követve a szerkesztői tartalom és a reklámozás során is igyekszik beépíteni a kiterjesztett valóság által kínált megoldásokat.
Az editorialok során a szerkesztők igyekeznek minél több eszközt felhasználni, amik izgalmasabbá teszik az olvasást. Július 3-án például a fejlécből zeneszó áradt és tűzijáték jelezte a gettysburgi csatában aratott győzelem emléknapját. Elmondásuk szerint a szerkesztőség leginkább a sporthírek esetében veszi hasznát az új technológiának: teljesen más élmény ugyanis egy legendás gólról olvasni, mint a szöveg fölé helyezett telefon képernyőjén újra és újra megtekinteni a győzelem pillanatát.
A hírekkel azért lehet jó párosítani a különböző digitális tartalmakat, mert a kiterjesztett valóság képes hitelesebbé tenni a nyomtatott anyagokat. Ha az olvasó hitetlenkedne egy adott szöveg láttán, akkor egy egyszerű mozdulattal lejátszhat egy részletet az eredeti felvételből, és saját fülével hallhatja a bizonyítékot.
A Ledger Dispatch gyakorlata a hirdetés szempontjából is izgalmas: oldalaikon az ingatlanügynökök virtuális túrákat kínálnak eladó otthonaikhoz, és egyetlen gombnyomással eljuthatnak az érdeklődők a webhelyükhöz vagy a LinkedIn profiljukhoz. Az autókereskedők az új modellek bemutatásához és a használt autók szemléltetéséhez használják a rendszert, de a jármű karbantartásának megtanítására, vagy konkrét időpontkérésre is megfelel a technológia, lerövidítve ezzel a folyamatot. Az olvasók a filmlisták böngészése közben lejátszhatják a filmelőzetest, lehetőségük van azonnal jegyet vásárolni egy hozzájuk közel eső moziban, megtekinthetik a minősítést és mások véleményeit a filmes weboldalakon – mindezt közvetlenül az újságból, ráadásul úgy, hogy nincs szükség a lapokon megjelenő hosszú kritikákra. Az újságban közzétett névjegykártyák a világ legkisebb kijelzőjeként funkcionálva játszhatnak le videót vagy mutathatják be a tulajdonos webhelyét.
Az AR-funkciók bevezetése és teljeskörű adaptálása tehát gyors bevételi módot jelenthet. Minél exkluzívabb a tartalom és minél több AR-tapasztalattal rendelkeznek már az olvasók, annál sikeresebben alkalmazható a továbbiakban.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás