Kövess minket!

Médiapiac

Ki felelős az oldalakon elhelyezett linkekért?

Az Európai Unió Bírósága 2016. szeptember elején meghozott döntésével tovább árnyalta a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát az internet világában.

A kihirdetett C-160/15. számú GS Media ítélet az internetes böngészés egyik legfontosabb eszközét, a hiperhivatkozások megítélését érintette. A hiperhivatkozás vagy hyperlink alatt olyan szöveget vagy képet értünk, amelyre kattintva egy másik webes helyre válthatunk. A következtetéseket dr. Szilágyi Zita Beáta, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda IP joggal foglalkozó jogásza vonja le.

A GS Media ügy alapja az volt, hogy Britt Geertruida Dekkernek a Playboy magazin számára készült meztelen képei idő előtt közönség elé kerültek. A holland szőkeség fotóit már a magazin decemberi megjelenése előtt hónapokkal megcsodálhatták az arra vágyók, többek között a szóban forgó ügy alperese, a GS Media által üzemeltett GeenStijl.nl holland weboldal segítségével. A GeenStijl.nl pletykaoldalon ugyanis hiperlinket helyeztek el, amely átirányította az internetezőket arra az oldalra, ahol a képek elérhetőek és letölthetőek voltak.

Természetesen a képek szerzői jogi jogosultja a Playboy magazin, valamint annak kiadója, a Sanoma nem hagyta annyiban a képek engedély nélküli felhasználását, így felszólította mind a GS Mediát, amely a linkeket a saját oldalán elhelyezte, mind pedig a meztelen képeket ténylegesen tároló weboldalak tulajdonosait a jogsértés abbahagyására és a képek törlésére. Jóllehet a fotókat letöltésre felkínáló oldalak tulajdonosai eleget tettek a felszólításnak és eltávolították a képeket, azonban a GeenStilj.nl oldalon újabb és újabb hiperhivatkozások irányítottak az aktuálisan elérhető képek helyére.

A Sanoma végül a holland bíróság elé vitte a vitát, és a több fokot megjárt ügyet végső soron elbíráló Holland Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti azt előzetes döntéshozatalra. Kérdései elsősorban arra irányultak, hogy abban az esetben, ha a hiperhivatkozás olyan weboldalra mutat, ahol a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül hozzáférhető tartalomra bukkanunk, beszélhetünk-e „nyilvánossághoz közvetítésről”, és végső soron felléphet-e a szerzői jogi jogosult a hiperhivatkozást elhelyezővel szemben.

Az Európai Bíróság előtt nem volt ismeretlen a linkek megítélése, hiszen több korábbi ítéletében (például a C-466/12 Svensson és társai; C-348/13 BestWater International) is állást foglalt a kérdésben, azaz hogy a hiperhivatkozások a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma alá eshetnek-e vagy sem. Azonban a Bíróság a jelen ügyben felhívta arra figyelmet, hogy nem lehet automatikusan egyenlőség jelet tenni a korábbi két ügy és a jelen esetben vizsgált ügy közé, mivel a korábbi esetekben a linkek olyan szerzői jogi tartalomra mutattak, amelyet korábban már a jogosult hozzájárulásával szabadon hozzáférhetővé tettek. „Az Európai Bíróság tehát a jelen ügy újdonságát és specialitását abban ragadta meg, hogy a weboldalak, amelyekre a jelen ügyben a hiperhivatkozások mutattak, a szerzői jogosult engedélye nélkül tették elérhetővé a tartalmakat” – emeli ki a szerzői jogász szakértő. A Bíróság, figyelembe véve az internetes információáramlás hihetetlen gyorsaságát és azt az igényt, hogy a webes tartalmak minél egyszerűbben és hatékonyabban kerüljenek a fogyasztók elé, úgy ítélte meg, hogy általánosságban rendkívül nehézkes lenne a hiperhivatkozást elhelyező számára annak ellenőrzése, hogy az az internetes oldal, amelyre a link mutat, vajon olyan tartalmat jelenít-e meg, amelyre a szerzői jogi jogosult engedélyt adott.

A szerzői engedély ellenőrzésének már-már lehetetlenségéből kiindulva a Bíróság a hiperhivatkozást elhelyező szubjektív tudatállapotát tartotta szükségesnek esetről esetre vizsgálni, és arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a hiperhivatkozást elhelyező nem tudta vagy nem kellett tudnia, hogy a meghivatkozott tartalom a szerző engedélye nélkül került megosztásra, abban az esetben nem beszélhetünk „nyilvánossághoz közvetítésről”.

Természetesen ez a kép tovább árnyalódik abban az esetben, ha a hiperhivatkozást elhelyező haszonszerzési célból tette lehetővé honlapján az engedély nélküli tartalomra való átirányítást, hiszen ebben az esetben a Bíróság vélelmezi, hogy a honlapot üzemeltető elvégezte mindazon szükséges ellenőrzéseket, amelyekkel kiszűrhető a jogellenes tartalom. Ebben az esetben tehát azt kell vélelmezni, hogy a weboldalt üzemeltető tudott a szerző engedélyének hiányáról, és ezáltal a szerző ellene is felléphet, amely esetben az üzemeltetőre hárul annak bizonyítása, hogy valamely körülmény folytán mégsem volt tudatában az engedély hiányának.

„Lényegében tehát az olyan hiperhivatkozások megítélése során, amelyek szerzői engedély nélküli tartalomra mutatnak, először is azt a körülményt kell a Bíróság szerint mérlegelni, hogy a hiperhivatkozást tartalmazó honlap üzemeltetője haszonszerzési céllal helyezte-e el az adott linket” – magyarázza dr. Szilágyi Zita. Amennyiben a válasz nemleges, akkor az vizsgálandó, hogy vajon tudott, vagy tudnia kellett-e a tartalom jogellenességéről vagy sem. Amennyiben viszont a haszonszerzési cél megállapítható, akkor a tudomást vélelmezni kell.

Mindezeket figyelembe véve a Bíróság a szóban forgó ügyben úgy döntött, hogy a GS Media által elhelyezett hiperhivatkozások „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősülnek, hiszen a GS Media nyilvánvalóan tudott a meztelen képek jogellenességéről, így a Sanoma joggal és főleg sikeresen léphetett fel ellene.

Az Európai Bíróság a jelen ítélettel a mai internetes világ kihívásaihoz igazodó döntést hozott, azonban majd a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a Bíróság által lefektetett előremutató kritériumokat miként tudják a nemzeti bíróságok az adott ügyekre alkalmazni.

Médiapiac

Baloldali aktivisták és antifák támadtak egy forgatócsoportra

A városban uralkodó tarthatatlan állapotokról készítettek volna műsort, amikor rájuk támadtak az aktivisták, egy jobboldali politikust tojással dobáltak meg.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Elszabadultak az indulatok a Lyon no-go zónájaként emlegetett la Guillotière nevű kerületben, amikor a CNews hírportál megbízásából egy forgatócsoport érkezett a városba, hogy a környéken uralkodó tarthatatlan állapotokról készítsenek riportot. A kerületre akkor figyelt fel a média, amikor bejelentették, hogy a kerület egyik boltját, a Casino lánchoz tartozó szupermarketet Gabriel-Péri téren lévő boltját bezárják délután 5 órakor, mivel nincsenek biztonságban az ott dolgozók, olyan sok a környéken a drogos.

A CNews stábja személyesen akart meggyőződni arról, hogy milyen állapotok uralkodnak a kerületben, ezért a “Face á la rue” című műsor készítője, Jean-Marc Morandini a Nemzeti Tömörülés nevű jobboldali párt elnöke, Jordan Bardella társaságában a városba ment, hogy riportot forgasson.

A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a helyszín biztosítása érdekében.

A tiltakozó tömeg ellenére megkezdték a forgatást, melyen Jordan Bardella jobboldali politikus is részt vett, a távolból azonban petárdadurrogás hallatszott, és közvetlen közelről is megzavarták a forgatást.

Szélsőbalos és antifa aktivisták támadtak a stábra, mintegy kétszáz fős tömeg gyűlt össze és lefasisztázták a riportert és a politikust, továbbá azt skandálták, hogy engedjék szabadon a Daltons nevű rapper banda tagjait és zárják be Morandinit.

A les Daltons nevű rapper banda néhány tagja is részt vett a megmozduláson, ők már korábban is felhívták magukra a hatóságok figyelmét azzal, hogy rendszeresen tartanak városi rodeókat, ami miatt több személyt is letartóztattak közülük. A banda felvételt készített, melyen látszik, hogy pirotechnikai eszközökkel lövöldöztek az utcán a CNews adásának idején.


Videólejátszó

Lyon polgármestere, a zöld párti Grégory Doucet közleményt adott ki a történteket követően, melyben azzal vádolja a műsor készítőit, hogy csupán az volt a céljuk, hogy megbélyegezzék a szóban forgó kerületet és az ott lakókat. A városvezető szerint pozitív dolgok is történnek a la Guillotière nevű kerületben.

A történtekkel kapcsolatban megszólalt Jordan Bardella is, a Nemzeti Tömörülés vezetője azt firtatta, hogy ha Gérald Darmanin belügyminiszter szerint Franciaországban nincsenek törvényen kívül eső területek, akkor a la Guillotière nevű városrész vajon mi.

Bardella arról is beszámolt a műsorban, hogy az említett lyoni városrészben hemzsegnek a drogos illegális bevándorlók és Marine Le Pen az egyetlen, akinek lesz bátorsága ennek véget vetni – írta a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nyertest hirdetett egy vidéki rádiós pályázaton és bírságolt az NMHH

A Kaposvár 97,5 MHz pályázat nyertesének az egyedül jelentkező Karc FM Média Kft.-t hirdette ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) cégtáblája Budapesten, az I. kerület Ostrom utca 23-25-ben, fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

A heti ülésén a testület helytelen termékmegjelenítés miatt bírságot szabott ki a TV2 szolgáltatójára, a Pesti TV-t pedig burkolt, a Hír TV-t túl hangos reklám miatt figyelmeztette.

A grémium a Balatonfüred 96,2 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásában nyilvántartásba vette az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t.

A testület 140 ezer forintos bírságot rótt ki a TV2 szolgáltatójára, amiért az Életmódi egyik júliusi, termékmegjelenítést tartalmazó műsorában reklámértékű információkat közölt egy benzinkút szolgáltatásairól, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé.

A Pesti TV szolgáltatóját a Boomerlázadás júliusi adásaiban megjelenő burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Médiatanács, a műsorban bemutatott verseskötetről ugyanis olyan többletinformációkat tett közzé, amelyek a reklámokra jellemző módon segítették a népszerűsítést.

A Hír TV szolgáltatóját pedig azért figyelmeztette a testület, mert az év harmadik negyedévében tizennyolcszor adott le túl hangos reklámot vagy műsorelőzetest.

A médiatörvény a nézők védelme érdekében egyértelműen előírja, hogy a reklámok, a televíziós vásárlási műsorok, műsorelőzetesek, illetve az ezek közzétételét jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a nézők által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Álhíreket terjesztenek a baloldali médiumok

A betegellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Nem kétszázmillióért, hanem 239 ezer forintért történt lejárt szavatosságú, fel nem használható PCR-tesztek megsemmisítése a szakmai előírásoknak megfelelően

– hangsúlyozta a baloldali médiumok hazugságaira reagálva az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő), amelyek a Jelen cikke nyomán azt az álhírt terjesztették, hogy ötmilliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben, idén tavasszal lejárt PCR-tesztet selejtez le az állam, ami mintegy kétszázmillió forint pluszköltséget jelent. 

Az Okfő közleménye szerint a beszerzett PCR-tesztek a kórházak számára folyamatosan rendelhetők a koronavírus-járvány kezdete óta. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rövid idő alatt eredményt adó, így a járvány hatékonyabb kezelését biztosító gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét. 

Az egészségügyben mindig a betegbiztonság a legfontosabb szempont, éppen ezért a betegellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú

 – húzták alá a Magyar Nemzet cikke szerint.

Tovább olvasom