Kövess minket!

Médiapiac

Kevés kkv használ ma még felhőszolgáltatást

Hiába költséghatékony, helyfüggetlen és folyamatosan támogatott informatikai megoldások az úgynevezett felhő alapú (cloud) szolgáltatások, a magyar kis- és középvállalkozások töredéke él csak velük – derül ki az eNET-Telekom legfrissebb, KKV-k körében végzett felméréséből. E szerint a szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a KKV-k mintegy harmada hallott a cloud fogalmáról és alig több mint 3 százalékuk használja jelenleg. Ennek ellenére a felhő alapú szolgáltatásoknak van jövője Magyarországon is: a KKV-k körülbelül tíz százaléka be akarja vezetni a közeljövőben.

Az adatok átvitele, feldolgozása, tárolása folyamatosan fejlődik és olcsóbbá válik. Ez pedig lehetővé teszi az informatika újragondolását vállalati szinten is. A cégek számára elérhetővé válnak olyan internetalapú szolgáltatások, melyek segítségével a fájlok, programok fizikailag nem a felhasználók gépén, hanem az interneten tárolhatók, valahol a „felhőben”. (Innen származik a modell, a cloud computing elnevezése.) Mivel az adatokat feldolgozó alkalmazások is az interneten vannak, feleslegessé válhat a helyi szerver üzemeltetése. Saját eszközön csak egy kis terjedelmű, úgynevezett kliens-alkalmazás fut. Ezzel a cégek pénzt, helyet, energiát spórolhatnak.

Az úgynevezett cloud szolgáltatások már az informatikai folyamatok valamennyi szintjén elérhetők:

  • Alkalmazások futtatása cloudban, azaz SaaS (Software as a Service, vagyis szolgáltatott szoftver). SaaS alatt olyan független szolgáltató által fejlesztett szoftvereket értünk, melyeket a felhasználó az interneten keresztül ér el és előre meghatározott licencdíjért használ. Szemben a hagyományos szoftverekkel, ezeket a megoldásokat a felhasználó nem telepíti a saját számítógépeire vagy szervereire. A szolgáltató tulajdonában maradnak, a szolgáltató adatközpontjában, annak gépein futnak. Ilyenek például a különböző levelezőrendszerek, az online fájlmegosztó és tárhely szolgáltatók és a komplex irodai szoftvermegoldások. Ma már könyvelő szoftverek vagy a CRM (ügyfélkapcsolat kezelő) rendszerek sem számítanak ritkaságnak.
  • Platformok igénybevétele cloudon keresztül, azaz PaaS (Platform as a Service, vagyis szolgáltatott platform). A PaaS megoldások olyan fejlesztési platformok, melyeknél a fejlesztéshez szükséges eszközök éppúgy a felhőben találhatóak és webböngészőn keresztül elérhetőek, mint a SaaS megoldások. A PaaS segítségével a szakemberek anélkül is tudnak webes alkalmazásokat fejleszteni, hogy bármilyen eszközt telepítenének a gépükre. Majd telepíthetik ezeket az alkalmazásokat a PaaS kiszolgálókra minden speciális rendszeradminisztrációs háttértudás nélkül. A felhasználó tehát egy alkalmazási környezetet vásárol, pl. .NET, Java, stb. Az egyik legelterjedtebb szolgáltató a Google App Engine.
  • Infrastruktúraként használt cloud erőforrások esetén IaaS-ról (Infrastructure as a Service) beszélünk. A szolgáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy valaki a virtualizált környezetében a virtuális gépeket mások számára – díj fejében – átadja. Előfordul, hogy házon belül is alkalmazzák ezt a módszert a jobb erőforrás-kihasználtság és a költséghatékonyság érdekében. A felhasználóknak akkor érdemes az IaaS-t igénybe venni, ha semmilyen berendezést vagy szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetnek az ilyen megoldásokat kínáló szolgáltatóktól mint például az Amazon vagy a hazánkban a Magyar Telekom.

Van, akinek nagyon megéri váltani

Az eNET korábbi kutatásai szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások többségénél fontos szerepet játszik az informatika. Átlagosan tíz PC-nél húzódik az a határ, amelyen túl már nem nélkülözhetik a dedikált szerver (vagyis kizárólag a hálózat kiszolgálására használt szerver) alkalmazását informatikai rendszerükben. A kis- és mikro vállalatok mintegy harmada használ szervert a tevékenységének informatikai támogatásához. Jellemző azonban, hogy a felügyeleti tevékenységet kiszervezik egy adminisztrációs szolgáltatónak.

Egy ilyen cég esetében a szerver és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások teljes üzemeltetésének kiszervezése is célszerű lehet, hiszen bármilyen üzemhiba esetén a kiesési idő károkat okozhat – erre nyújthatnak megoldást a cloud szolgáltatások.

Ezen szolgáltatások elérhetőségével a vállalkozások számára az informatikai háttér egyes részeinek biztosítása a közgazdasági „make or buy”-hoz (“gyártsd vagy vedd meg”) hasonló „build or buy” (“építsd vagy vedd meg”) problémává válik. Lehetőségeik és céljaik mérlegelésével dönthetnek, hogy informatikai folyamataikat házon belül oldják meg vagy kiszervezik. Természetesen számos KKV a cloud szolgáltatások megjelenése előtti korszakból örökölte szerverhasználatát, ezért folyamataik a belső szerver meglétére építenek. A cloud bevezetése esetükben komolyabb átszervezést igényelhet.

Az eNET legfrissebb, KKV-k körében végzett felmérése szerint a szerverrel rendelkező cégek többsége saját telephelyén üzemelteti azt (mindössze 5 százalékuk vesz igénybe szerver elhelyezést vagy bérel szervert), de közel felüknél már külsős informatikai cég végzi a rendszer üzemeltetését. Saját szervereiket főleg emailezésre, a háttértár biztosítására és adatbázisok futtatására használják. A szerverrel még nem rendelkező cégek felénél kisebb szerepet tölt be az informatika, nincs igényük ilyen jellegű szolgáltatásokra. A másik felük esetében azonban más okokat kell keresnünk.

Cloud szolgáltatások ismertsége és használata

A kutatás szerint a cloud szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a kkv-k mintegy harmada hallott a cloud fogalmáról és csak töredékük van tisztában az ebben rejlő lehetőségekkel és szolgáltatási szintekkel (SaaS, PaaS, IaaS). A cloudot ismerő cégeknek is csak tizede (azaz az összes kkv alig több mint 3 százaléka!) veszi igénybe ezt a szolgáltatást és mintegy ötödük tervezi használni a jövőben. A felhő alapú szolgáltatások iránt nyitott vállalkozások jellemzően azok, melyek 20 főnél többet foglalkoztatnak, vagy fontos szerepet tölt be náluk az informatika. A kisebb, szerverrel sem rendelkező cégek körében sem jellemző a felhő használata, de negyedük tervezi, hogy a jövőben kipróbálja. Esetükben ez érthető is, hiszen hatékonyabb lehet a saját infrastruktúra felépítése és üzemeltetők tendereztetése helyett egyből cloud alapú szolgáltatáson keresztül megvalósítani a szükséges kapacitásokat.

Felhősödés várható

A jelenlegi alacsony használati arány ellenére a cloud szolgáltatásokat bevezetni kívánó kkv-k körülbelül tíz százalékos aránya és a legfejlettebb országok (USA, Nyugat-Európa) trendjei arra engednek következtetni, hogy a magyar cégek közt is növekedni fog a felhőalapú szolgáltatások használatának aránya.

A már jelenleg is felhőt használók elsősorban a megoldás költséghatékonyságát emelik ki. Olcsóbb megvalósítani, mintha házon belül végeznék a feladatokat, mert nem kell hozzá infrastruktúrát építeni vagy szakembert felvenni. Ezek az előnyök a jövőben tovább erősödhetnek, miközben a felhő alapú szolgáltatásokkal szemben támasztott aggodalmak (biztonsági kockázatok, a megfelelő szolgáltatás hiánya vagy, hogy nagy szaktudást igényel) a szolgáltatások terjedésével, javulásával és esetleges szabályozásával enyhülnek majd.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom