Kövess minket!

Médiapiac

Két perccel kevesebbet tévéztünk 2018-ban

2018-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 40 percet töltött a tévékészülékek előtt, 2 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi reklámnézési idő 31 perc volt, melynek során egy személy átlagosan 120 reklámfilmet látott.

2018-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 40 percet töltött a tévékészülékek előtt, 2 perccel kevesebbet, mint az előző évben. A 18 év alattiak tévénézéssel töltött ideje 2 óra 56 perc volt: 3 perccel kevesebb, mint 2017-ben. A 18-49 évesek naponta átlagosan 3 óra 34 percet tévéztek, 2 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban, míg az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami pontosan ugyanannyi, mint az előző évben.

A teljes népesség és a 18 év feletti felnőtt lakosság tévénézési idejét 4 perccel egészítette ki az időeltolásos tévénézés. A 4-17 évesek körében ez az idő 3 perc volt, ami a tévénézésükhöz képest 1,5%-ot jelent.

A csatornatípusokat figyelembe véve a 2018-as év nagy nyertesei az általános szórakoztató csatornák voltak 49,6%-kal. A második-harmadik helyen állnak a filmcsatornák 11,4%-os, illetve a hírcsatornák 8%-os részesedéssel a tévénézési időből. További 6,1%-os közönségarányt képviselt a gyerekcsatornák csoportja, és 5,7% jutott az ismeretterjesztő csatornákra is. A fennmaradó 19,2%-on osztoztak a sport-, életmód- és zenecsatornák, valamint ide tartozott az egyéb képernyőhasználat (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), az egyéb külföldi vagy egyedileg nem beazonosított csatornák csoportja is.

Az otthoni internet-használat szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy az otthon internetezők egyre nagyobb arányban vannak jelen a tévé közönségében (66,5%), mely összefügghet az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások számának növekedésével is.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,6 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 6,1 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 31 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő 11%-a volt. Egy néző naponta átlagosan 120 reklámot látott.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2018-ban a vizsgált magyar nyelvű csatornákon megjelent tévéreklámok száma majdnem elérte a 12 milliót: összesen 11 948 258 hirdetés került képernyőre, amely 18,7%-kal több mint egy évvel korábban. A vizsgált csatornákon naponta átlagosan 32 734 reklámfilmet sugároztak, ami az összesített hosszát tekintve 76 404 órának, azaz több mint 8 és fél évnek felelt meg.

A hirdetések csaknem 60%-a 30 és 20 másodperce, további 19%-uk 15 másodperces volt, és egy reklámfilm átlagos hossza pedig 23 másodperc volt. A reklámblokkok 1,8%-a állt csupán egyetlen szpotból, 11%-uk 2-5 darabot, 44,6%-uk 6-10 darabot, míg 42,5%-uk ennél is több szpotot tartalmazott.

Az elmúlt esztendőben 552 hirdető 1 030 márkát hirdetett 7 229 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 5 930 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először a 2018. év során került képernyőre. Az új hirdetések több mint egyharmada (39%-a) hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 1 653-szor sugároztak, de a leggyakoribb hirdetés ennél jóval többször, 24 859 alkalommal volt látható a képernyőn.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (2 756 947 db), ezt követte a „Kereskedelem” (2 408 130 db) és az „Élelmiszer” (1 603 147 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 56,6%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (622 050 db) volt, ezt követte a „Hipermarket” kategória (547 129 darab) és a „Megfázás, influenza elleni termékek” (527 443 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 24%-át fedte le.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom