Kövess minket!

Médiapiac

Kemény írással jeletkezett Kolosi Péter: ″támadás indult az RTL ellen″

„Teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult – olvasható abban a Facebook-posztban, amit Kolosi Péter, az az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese és programigazgatója közölt péntek délelőtt az oldalán.

Kolosi Péter arra a Figyelőben megjelent írásra reagált, amely szerint az RTL meghamisítaná a tévés reklámpiacra, a reklámköltésekre vonatkozó adatokat, hogy így „magyarázhassa meg”, miért lettek rosszabbak a számai 2016-ban. A programigazgató szerint árulkodó, hogy a Figyelő cikkét rögtön szemlézte a közmédia hírportálja, a hirado.hu, az Origo pedig egy nézettségi összefoglalót tett közzé, amelyből az olvasható ki, hogy Andy Vajna kereskedelmi tévéje, a TV2 megelőzte nézettségben a német hátterű RTL-t. Kolosi ebből azt olvasta ki, hogy összehangolt támadás indult az RTL ellena kormánypárti médiában.

Szerinte a Figyelő cikke azzal a szándékkal született, hogy „azt a hamis látszatot keltse, az RTL vesztességes”, a tulajdonosai pedig el akarják adni. „A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni” – írja Kolosi megjegyezve azt is, hogy a bíróságon fognak jogi elégtételt követelni a tavaly Schmidt Mária kormánybiztos tulajdonába került hetilaptól.

A tévétársaság vezérigazgató-helyettese megjegyzi: érdekes, hogy a lap beszámol arról, hogy a magyarországi tévétársaság luxembourgi anyavállalatánál 12 millió euró, azaz 3,6 milliárd üzemi nyereség keletkezett a főcsatorna (RTL Klub), a kábelcsatornák (Cool, RTLII, Film+ stb.) működéséből, illetve a magyar cég egyéb tevékenységéből, de amikoraz adózás utáni eredmény kerül szóba, akkor a Figyelő már csak az RTL Klub közel 1,5 milliárdos vesztességét emlegeti fel.

Vita az állami pénzekről

Kolosi kitér arra a vitára is, ami tavasszal folyt az állami reklámköltésekről. Az RTL ugyanis azt kezdeményezte, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületében (MEME), hogy a 2016-os teljes tévés reklámbüdzsé kiszámításánál vegyék azt is figyelembe, hogy mennyi pénzt költött el az állam a tévés piacon, ugyanis a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül az egyik legjelentősebb hirdetővé lépett elő. Az RTL kezdeményezését a MEME többsége támogatta, viszont a TV2 vitatta a metodikát, így a 2016-os reklámtorta bemutatása hónapokat csúszott.

Végül kiderült, hogy az állam 6,3 milliárd forintot költött tavaly, elsősorban a TV2-nél. A Figyelő a cikkében azt állította, hogy a piac közel 10 százalékot bővült, ám az RTL mégis vesztességes lett. „Továbbra is azt állítjuk, hogy a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent az elmúlt évben. Egyébként ez valóban sajnálatos. A környező országok legtöbbjében ugyanis valódi növekedésről beszélhetünk” – hangsúlyozta posztjában Kolosi, akiegyben azt is megjegyezte, a Figyelő elfelejtette megemlíteni, hogy TV2 is vesztességes lett 2016-ban.

A TV2 egyébként a könyveiben 7,18 milliárdos mínuszt tüntetett fel 2016-ra, ugyanakkor az árbevétele 5 milliárddal nőtt. Korábban Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjújában azt állította, azért keletkezett 1,44 milliárdos hiány az RTL Klubnál, mert a magyar állam által korábban jogtalanul beszedett reklámadót még nem kapták vissza.

Számháború

A programigazgató a pénteki posztjában kitér a nézettségi adatokra is. Az Origo által „bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a TV2 által használt 18-59-ben láthatók. Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz. Az Origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, „választókorú nézők”-re vonatkozik” – jegyezi meg az RTL vezérigazgató-helyettese.

Ezzel arra utalt, hogy ezek az adatok a piacon nehezen értelmezhetők, hiszen a kereskedelmi médiumok a hirdetők számára fontos célcsoportoknak készítik a műsoraikat, ezekben a szegmensekben versenyeznek, nem pedig 18+-ban. (A múlt hetinézettségi adatokat a Médiapiac ebben a cikkben elemezte.)

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom