Médiapiac
Kemény írással jeletkezett Kolosi Péter: ″támadás indult az RTL ellen″
„Teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult – olvasható abban a Facebook-posztban, amit Kolosi Péter, az az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese és programigazgatója közölt péntek délelőtt az oldalán.
Kolosi Péter arra a Figyelőben megjelent írásra reagált, amely szerint az RTL meghamisítaná a tévés reklámpiacra, a reklámköltésekre vonatkozó adatokat, hogy így „magyarázhassa meg”, miért lettek rosszabbak a számai 2016-ban. A programigazgató szerint árulkodó, hogy a Figyelő cikkét rögtön szemlézte a közmédia hírportálja, a hirado.hu, az Origo pedig egy nézettségi összefoglalót tett közzé, amelyből az olvasható ki, hogy Andy Vajna kereskedelmi tévéje, a TV2 megelőzte nézettségben a német hátterű RTL-t. Kolosi ebből azt olvasta ki, hogy összehangolt támadás indult az RTL ellena kormánypárti médiában.
Szerinte a Figyelő cikke azzal a szándékkal született, hogy „azt a hamis látszatot keltse, az RTL vesztességes”, a tulajdonosai pedig el akarják adni. „A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni” – írja Kolosi megjegyezve azt is, hogy a bíróságon fognak jogi elégtételt követelni a tavaly Schmidt Mária kormánybiztos tulajdonába került hetilaptól.
A tévétársaság vezérigazgató-helyettese megjegyzi: érdekes, hogy a lap beszámol arról, hogy a magyarországi tévétársaság luxembourgi anyavállalatánál 12 millió euró, azaz 3,6 milliárd üzemi nyereség keletkezett a főcsatorna (RTL Klub), a kábelcsatornák (Cool, RTLII, Film+ stb.) működéséből, illetve a magyar cég egyéb tevékenységéből, de amikoraz adózás utáni eredmény kerül szóba, akkor a Figyelő már csak az RTL Klub közel 1,5 milliárdos vesztességét emlegeti fel.
Vita az állami pénzekről
Kolosi kitér arra a vitára is, ami tavasszal folyt az állami reklámköltésekről. Az RTL ugyanis azt kezdeményezte, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületében (MEME), hogy a 2016-os teljes tévés reklámbüdzsé kiszámításánál vegyék azt is figyelembe, hogy mennyi pénzt költött el az állam a tévés piacon, ugyanis a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül az egyik legjelentősebb hirdetővé lépett elő. Az RTL kezdeményezését a MEME többsége támogatta, viszont a TV2 vitatta a metodikát, így a 2016-os reklámtorta bemutatása hónapokat csúszott.
Végül kiderült, hogy az állam 6,3 milliárd forintot költött tavaly, elsősorban a TV2-nél. A Figyelő a cikkében azt állította, hogy a piac közel 10 százalékot bővült, ám az RTL mégis vesztességes lett. „Továbbra is azt állítjuk, hogy a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent az elmúlt évben. Egyébként ez valóban sajnálatos. A környező országok legtöbbjében ugyanis valódi növekedésről beszélhetünk” – hangsúlyozta posztjában Kolosi, akiegyben azt is megjegyezte, a Figyelő elfelejtette megemlíteni, hogy TV2 is vesztességes lett 2016-ban.
A TV2 egyébként a könyveiben 7,18 milliárdos mínuszt tüntetett fel 2016-ra, ugyanakkor az árbevétele 5 milliárddal nőtt. Korábban Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjújában azt állította, azért keletkezett 1,44 milliárdos hiány az RTL Klubnál, mert a magyar állam által korábban jogtalanul beszedett reklámadót még nem kapták vissza.
Számháború
A programigazgató a pénteki posztjában kitér a nézettségi adatokra is. Az Origo által „bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a TV2 által használt 18-59-ben láthatók. Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz. Az Origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, „választókorú nézők”-re vonatkozik” – jegyezi meg az RTL vezérigazgató-helyettese.
Ezzel arra utalt, hogy ezek az adatok a piacon nehezen értelmezhetők, hiszen a kereskedelmi médiumok a hirdetők számára fontos célcsoportoknak készítik a műsoraikat, ezekben a szegmensekben versenyeznek, nem pedig 18+-ban. (A múlt hetinézettségi adatokat a Médiapiac ebben a cikkben elemezte.)
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció