Kövess minket!

Médiapiac

Kelet-Közép-Európa a lineáris televíziózás bástyája

Míg Nyugat-Európában már hódít az előfizetéses rendszerű, SVOD tartalomszolgáltatás, a hagyományos, lineáris televíziózás a közép-kelet-európai piacokon továbbra is megtartja erős pozícióját. A Wavemaker Hungary kutatást végzett, melyben a televíziózással kapcsolatos fogyasztói szokásokat vizsgálta.

A közép-kelet-európai piacokon a hagyományos (lineáris) televíziós szolgáltatás egyelőre hatékonyan lép fel az előfizetéses rendszerű (SVOD) szolgáltatásokkal szemben. A Wavemaker Hungary 2018-ban készített elemzéséből kiderül, hogy a lineáris televíziózást preferáló fiatal nézők száma egy év alatt kissé csökkent, és ez a visszaesés a tágabb demográfiai csoportokat figyelembe véve is szinte elhanyagolható.

A közép-kelet-európai térségben a románok vezetnek, akik átlagosan naponta 330 percet néztek televíziót az év első felében (4+ csoport), ami a tavalyi adatokhoz képest nem mutat változást, míg a fiatal nézők (13-29) átlagosan 220 percet, azaz 6 perccel kevesebbet töltöttek TV nézéssel, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A románokat a régióban Magyarország követi a tévénézési ranglistában. Nálunk is érezhető a lassan csökkenő tendencia, ami idén viszont megállt, de egyelőre még így is sokat, 284 percet ülünk a készülék előtt naponta. Ez köszönhető talán az elmúlt két év jelentős sporteseményeinek is, illetve a nagy csatornák versenyének (RTL Klub, TV2), aminek következtében a saját gyártású műsoraik száma jelentősen megnőtt.

A Netflix 2016-os megjelenése egyelőre nem rengette meg a piacot, aminek egyik oka lehet az, hogy csak feliratos filmeket sugároznak, de igaz ez úgy általánosságban az ún. előfizetéses tartalmakra, például az HBO GO-ra is. A hazai közönség jelentős része mai napig a szinkronizált tartalmakat preferálja, amelynek nemcsak kényelmi okai lehetnek, hanem visszavezethető az angol nyelvtudás hiányára is. Tovább árnyalhatja a képet a térségben meglehetősen elterjedt nem jogtiszta tartalmak fogyasztása is.

A fiatal korcsoportok, akik a leginkább fogékonyak a tévénézés alternatíváira, szóban elég lesújtó véleménnyel vannak a televíziózás jövőjét illetően. Ezt figyelembe véve az év második fele még így is kegyes volt a műsorszolgáltatókkal a kelet-közép-európai régióban. Magyarországon is érezhető a fiatal korcsoport fogyatkozása, de ez csak a hagyományos értelemben vett, lineáris televíziózásra vonatkozik. A fiatalok sokkal tudatosabban néznek tévét, rájuk jellemzőbb, hogy csak bizonyos műsorok kedvéért kapcsolják be a készüléket. A TV2/RTL versenyének köszönhetően elképesztő mennyiségű saját gyártású műsor segít a fiatalokat a lineáris TV előtt tartani és az elvándorlási trendet lelassítani. A szolgáltatók jelentős erőforrásokat allokálnak arra, hogy megtartsák a fiatalabb nézőiket, például egyre több csatorna tartalma már digitálisan is elérhető megújult, felhasználóbarát honlapokon. A változó fogyasztói szokásokhoz a jövőben a mérési metódusoknak is igazodniuk kellene. Ennek a feloldása lehet, ha a jelenleg külön futó televíziós és digitális méréseket (különös tekintettel az online videókra) egy összevont mérés váltja le vagy egészíti ki

– mondta Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatója.

A régió térképén talán az egyetlen kivételt Litvánia jelenti, az év első felében tapasztalt csökkenés dinamikája nagyban hasonlít a nyugati-európai piacokon tapasztalt változásokhoz. A litván fiatalok (13-29) 13%-kal kevesebbet tévéznek, mint egy évvel korábban.

Nyugat-Európában már hódít az SVOD

Az előfizetéses video-on-demand szolgáltatások piaca, a jó minőségű tartalmak széles választékával átalakítja Nyugat-Európa és különösen Skandinávia televíziós piacának nézettségi adatait.

A fiatal korosztály (13-29 évesek) napi átlagos tévénézéssel töltött ideje az utóbbi években jelentősen csökkent. A svéd fiatalok közül csak minden harmadik kapcsolja be a tévét naponta (összehasonlításképp, ugyanez a szám Romániában 56%), és akkor is csak 49 percet nézi az adást. A legnagyobb arányú változást Norvégia könyvelheti el, ahol a fiatal korosztályban mért csökkenés elérte a 29%-ot, bár időközben megváltozott a közönségmérés módszertana az országban, amit érdemes figyelembe venni az összehasonlítások során.

A televíziózás népszerűségének változása a közép-kelet-európai és a nyugat-európai piacokon egyértelműen a kiváló minőségű, alternatív programok térnyerésével magyarázható.

Ahol az előfizetéses rendszerű SVOD szolgáltatók (például a Netflix vagy az Amazon Prime) tömegszolgáltatókká váltak, a lineáris televízió veszteségei jelentősebbek. A Dataxis kutató és tanácsadó cég által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy tavaly az északi piacokon az SVOD előfizetések népszerűsége 68%-kal nőtt a televíziókészülékkel felszerelt háztartásokban. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai piacok esetében ez a szám az 5%-ot érte csak el (a Dataxis tanulmány a Wavemaker elemzésében említett országokat tartalmazza).

A magyar piac egyelőre stabil

A televízió helyzete a médiamixben az elmúlt években (2016-2017) stabil volt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes magyarországi reklámköltés nagyságrendileg 25%-át televíziós hirdetésekre fordították az ügyfelek. Ha csak a nagy hirdetőkre koncentrálunk, akkor ez az összeg 50% körül van, a helyzet számottevően a jövőben (3 éves távlatban) sem változik meg, a (lineáris) TV dominancia megmarad, ahogyan ez igaz a közép-európai régió összes országára

– tette hozzá Gulyás János.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom