Médiapiac
Kampánytéma lett Orbán Viktor az amerikai médiában
Az Európai Unió után az Egyesült Államokban is kezdenek viszonyítási pontként tekinteni Orbán Viktorra, illetve a magyar miniszterelnök által képviselt konzervatív politikára. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a Republikánus Párt mindmáig legerősebb emberének számító Donald Trump mindenkit megelőzve biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt, de az is, hogy a volt amerikai elnök „célt ért” megnyilatkozásával: bár saját érvrendszerük szerint kontextualizálva, de az összes mérvadó amerikai balliberális médium szükségét érezte, hogy kommentálja Trump közleményét.
Egész hétre elegendő témát szolgáltatott Donald Trump az amerikai közélet balliberális képviselőinek és véleményformálóinak azáltal, hogy kifejezte „teljes mértékű” támogatását Orbán Viktor magyar miniszterelnök újraválasztásával kapcsolatban – számol be róla a Magyar Nemzet. A volt amerikai elnök hétfői közleményében úgy fogalmazott:
a magyar kormányfő szívből szereti hazáját, és biztonságot akar népének
– ez pedig bőven elegendő volt ahhoz, hogy Trumpnak – saját Twitter-fiók híján – a Save America nevű kampányszervezetén keresztül nyilvánosságra hozott üzenetét az összes jelentős amerikai sajtóorgánum szemlézze – a balliberális fősodor szájízének megfelelően kontextualizálva. A The New York Times például ezzel kapcsolatban megjegyezte: Orbánra idén tavasszal új választások várnak, ahol megmérettetheti magát a „formálisan egységes, de rendkívül sokszínű ellenzéki pártokkal”. A liberális lap szerzői (akik közül az egyik nem mellesleg a 444.hu nevű portál egykori újságírója) hozzáfűzték:
a magyar miniszterelnök „az identitás- és valláspolitika modelljévé vált, nemcsak az Európai Unión belül legfőbb szövetségesének számító Lengyelországban, de az Egyesült Államokban is”.
Ezt a megállapítást támasztja alá az amerikai Politico érvelése is, amely nem mulasztotta el olvasóit emlékeztetni arra, hogy a Fox News ismert műsorvezetője, Tucker Carlson a Mathias Corvinus Collegium meghívására tavaly augusztusban részt vett az MCC Feszten, a Magyarországon töltött napokban pedig Budapestről sugározta főműsoridős show-ját. A liberális lap mintegy magyarázatként hozzáfűzte:
annak ellenére, hogy Orbán aláássa a demokratikus intézményeket, az Egyesült Államok prominens szélsőjobboldali személyiségei kiálltak a vezetése mellett.
Nem csak a mainstream média nem tudott elmenni szó nélkül Trump közleménye mellett, reagált többek között Bernie Sanders vermonti szenátor, a demokraták korábbi elnökjelöltje is, aki a magyar és az amerikai események, illetve Trump és Orbán Viktor között párhuzamot vonva a Twitteren úgy fogalmazott:
Trump ugyanazt akarja csinálni, amit Orbán Magyarországon.
„Meggyengíteni a demokratikus intézményeket, megfékezni a sajtószabadságot, és átírni a választási törvényeket, hogy megszilárdítsa saját pártja hatalmát. A demokráciát fenyegető veszély nem is lehetne egyértelműbb, és bátran fel kell lépnünk a védelme érdekében.”
A szociáldemokrata politikus érvelése összecseng a The Washington Post című liberális lap népszerű publicistájának minapi véleménycikkével, amelyben szintén az Orbán Viktor újraválasztását támogató Trump-közlemény került terítékre. Mégpedig azzal a céllal, hogy igazolja a demokraták szélsőségesebb szárnyának azon – folyamatban lévő – törekvéseit, amelyekkel a parlamenti obstrukció, azaz a filibuszter lehetőségeinek megkurtítását igyekeznek elérni. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti többségének vezetője ugyanis Capitolium ostromának ma esedékes évfordulóját akarja felhasználni arra, hogy új lendületet adjon a felső házban jelenleg kisebbségben lévő republikánusok ellenállási lehetőségeinek szűkítésére irányuló demokrata törekvéseknek, Jennifer Rubin, a The Washingon Post szerzője pedig helyesli ezt. Mint írta: a filibuszterharc időzítése is kedvező – ezt pedig Schumer nem is sejthette –, hiszen Trump éppen Magyarország miniszterelnöke felé fejezte ki támogatását.
Milyen tökéletesen helyénvaló, hogy az önkényuralomra törekvő Trump éppen azt a diktátort tartja példaképének, aki hazugságok, nacionalista hevület és az idegengyűlölet szövedékét vetette be országa demokráciájának eltorzítása, illetve egyszemélyes uralma létrehozásának érdekében – írta a lap publicistája Orbán Viktorra utalva.
A véleménycikkre egyébként Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is reagált tegnap. Mint írta: Jennifer Rubin, a Washington Postban megjelent írásában nevetséges módon vont párhuzamot Donald Trump Orbán Viktornak címzett támogató nyilatkozata és a harmincas években Európát fenyegető „fasiszta diktátor” melletti kiállás között. – Ezt még ő sem gondolhatja komolyan! – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve:
a volt amerikai elnök az Amerikai Egyesült Államok egyik hű szövetségesét támogatta, azt a miniszterelnököt, akinek a hazájában töretlen a népszerűsége, és háromszor nyert kétharmados többséggel választást.
Akadt egyébként olyan is bőven, aki üdvözölte a volt elnök gesztusát Orbán Viktor felé. A teljesség igénye nélkül Paul Gosar republikánus képviselő például a Twitteren Trump közleményére reagálva azt írta: Orbán sokat tett Magyarországért, és példát mutat a világ vezetőinek, hogy hogyan helyezzék előtérbe saját állampolgárjaikat.
Orbán Viktor, illetve a magyar miniszterelnök által képviselt konzervatív politika egyébként az Európai Unióban már régóta viszonyítási pontnak számít; elég csak arra gondolni, hogy az előző év utolsó hónapjaiban az idén áprilisban államfőválasztásra készülő Franciaország három elnökjelöltje is felkereste Budapesten a magyar kormányfőt. Ez ráadásul nem egyedi eset a francia belpolitikában: a Magyar Nemzet írt róla, hogy a 2019-es európai parlamenti választás előtt szintén Orbán Viktor volt a fő témája egy nyilvános vitának, amelyen Franciaország két vezető európai parlamenti jelöltje csapott össze. A tavaly szeptemberben megrendezett német szövetségi választások előtt szintén a fontos kampánytémák között szerepelt a magyar kormány által képviselt értékek felé való viszonyulás, de még a bulgáriai választásokon is kampánytéma volt tavaly a magyar kormányfő.
Borítókép: Donald Trump üdvözli a Fehér Házban Orbán Viktort 2019. május 13-án
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás