Kövess minket!

Médiapiac

Jóváhagyta az EP az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat

Az igény szerint lekérhető videotartalmat szolgáltatók kínálatának 30 százaléka kötelezően európai kell legyen.

A képviselők megszavazták az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályzást, amely fokozottabb védelmet nyújt a gyerekeknek, szigorítja a reklámszabályokat, és 30 százalékos európai tartalmat ír elő a videókínálatban.

A Parlament, a Tanács és a Bizottság között született megállapodásról szóló végső szavazást követően a módosított jogszabály nem csak a tévécsatornákra, hanem az idény szerint lekérhető filmeket (video-on-demand) kínáló szolgáltatókra és a videómegosztókra – így a Netflixre, a YouTube-ra és a Facebookra is vonatkozik.

A felülvizsgált szabályok az alábbiakat garantálják:

• Fokozottan védik a gyerekeket az erőszakra, terrorizmusra buzdító, vagy gyűlöletet keltő tartalmak, illetve a káros reklámok ellen

Az audiovizuális tartalmak szolgáltatóinak megfelelő eljárást kell arra kidolgozniuk, hogy felléphessenek az erőszakra, gyűlöletre és terrorizmusra buzdító tartalmak ellen. Az öncélú erőszak és pornográfia a lehető legszigorúbb szabályzás alá esik. Ezentúl a videómegosztó oldalaknak kötelező gyorsan fellépniük akkor, ha felhasználók egyes tartalmakat ártalmasnak jeleznek.

A jogszabály nem írja elő a tartalmak feltöltés előtti előzetes szűrését, de a Parlament kérésére a platformoknak átlátható, egyszerűen használható és hatékony módszert kell létrehozniuk arra, hogy a felhasználók egyes tartalmakra felhívhassák a tartalomszolgáltató figyelmét.

Az új szabályzás szigorúan szabályozza a termékelhelyezést és a reklámokat a gyerekműsorokban és az online lekérhető tartalmakban. A Parlament tárgyalói elérték, hogy a jogszabályba a gyermekek személyes adatainak védelmét biztosító mechanizmus is bekerüljön: az audiovizuális szolgáltatók által összegyűjtött adatok nem használhatók fel kereskedelmi célra, beleértve a profilalkotást és a fogyasztói viselkedés alapján célzott hirdetéseket is.

• Átírt reklámkorlátok

Az új szabályok értelmében a reklámok a 6 és 18 óra közötti napi műsoridő legfeljebb 20 százalékát tehetik ki; ezen időszakon belül a műsorszolgáltató maga dönti el, mikor helyezi el a hirdetéseket. A reklámok aránya a 18 óra és éjfél közötti csúcsidőben sem lépheti túl a műsoridő 20 százalékát.

• 30 százalék európai tartalom a video-on-demand platformok kínálatában is

A képviselők az európai audiovizuális ágazat kulturális sokszínűségét támogatása céljából legalább 30 százalékban határozták meg az európai tartalmak arányát az igény szerinti letöltést kínáló tartalomszolgáltatók kínálatában.

A video-on-demand platformoknak az európai audiovizuális produkciók fejlődéséhez is hozzá kell járulniuk európai tartalmak létrehozása, vagy a nemzeti alapokba történő befizetés révén. A hozzájárulás mértékét minden tagállamban az adott országban (a szolgáltató székhelyéül szolgáló országban, vagy a szolgáltatás által teljesen, vagy részben célba vett országban) az igény szerinti letöltésekből származó bevétel méretétől függően kell meghatározni.

A jogszabály emellett a hozzáférésre, a műsorszóró által a programmal párhuzamosan megjeleníthető tartalmakra, a szabályzó hatóságok megerősítésére, és a közönség információfogyasztási kompetenciáinak fejlesztésre vonatkozó szakaszokat is tartalmaz.

A következő lépések

A megszavazott megállapodást a jogszabály életbe lépése előtt az uniós szakminisztereket tömörítő Tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia. A tagállamoknak ezután 21 hónapjuk van az életbe lépett szabályzás átvételére.

A jogszabályt 452 szavazattal, 132 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett fogadták el.

Médiapiac

Bújtatott reklámért szabott ki bírságot a Médiatanács

Jogsértést tárt fel a Médiatanács vizsgálata az ATV több műsorában is. A Baymax! című animációs sorozat egyik epizódja miatt a testület a holland társhatósághoz fordul.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

Júliusban megkezdett eljárása során a Médiatanács jogsértést tárt fel az ATV több műsorában is – közölte a hatóság.

A Hazahúzó egyik májusi adásában a riporter egy kistermelővel beszélgetett. A riport mindvégig egy reklámfelület előtt zajlott, melyen látható volt a vállalkozás teljes elérhetősége. A közvetítés során elhangzott a termékek értékesítési helye is.

Bár a műsor célja a hazai turizmus népszerűsítése, az ennyire részletes ajánlás, többletinformáció már burkolt reklámnak minősül, ami egyértelműen jogsértő.

Szabálytalannak bizonyult továbbá a Start+ Egészségügyi Percek rovatának két műsorrésze és a Pro Car című műsorszám egyik adása is. A hatóság vizsgálata alapján olyan részletességgel ábrázolták a műsort támogató termékeket és cégeket, ami már túllép a műsortámogatási és termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok keretein, emellett a médiaszolgáltató egy alkalommal még a termékmegjelenítés tényéről sem tájékoztatta a nézőket.

A jogsértések miatt a hatóság két esetben bírságot szabott ki, két esetben pedig figyelmeztette a médiaszolgáltatót.

Helytelen korhatár-besorolás miatt a holland társhatósághoz fordul a Médiatanács. Nézői bejelentés alapján vizsgálta a Médiatanács a Disney+ streamingszolgáltató tartalomkínálatában elérhető Baymax! című animációs sorozat egyik epizódját. A műsorrészben a sorozat főszereplője, egy robot arra bátorítja az egyik fiú szereplőt, hogy hívjon el randevúra egy másik fiút. A hatóság vizsgálata megállapította, hogy a szolgáltató által „9+” kategóriába sorolt műsorszámot a magyar szabályozás értelmében a „12 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel lehetett volna csak sugározni. Mivel azonban a magyar nyelven is elérhető Disney+ Hollandiában bejegyzett társaság, a holland médiaszabályok vonatkoznak rá, így a testület továbbítja az ellenőrzés eredményét az illetékes társhatóság, a Commissariaat voor de Media (CvdM) részére.

Borítókép: Az ATV kereskedelmi televízió székháza a X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor u. 31-ben

Tovább olvasom

Médiapiac

Baranyi Krisztina szerint az ő feladata eldönteni, ki az újságíró és ki nem

Immár Karácsony Gergelyt bőszen védő szekusokkal és kordonok mögött tartott újságírókkal kezdődött a szeptemberi Fővárosi Közgyűlés, a baloldali szólásszabadság kitűnő ünnepe.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Természetesen az élelmes újságírók megtalálták a lehetőséget arra, hogy a főváros baloldali vezetőit megpróbálják szóra bírni, az eredmény azonban szokás szerint kiábrándító volt. Karácsony Gergely egy trükkös testcsellel igyekezett mindenkit lerázni, hiszen vélhetően igen kellemetlen lett volna válaszolni a Gyurcsány Ferenc által belengetett selyemzsinórt firtató kérdésre – írja a PestiSrácok.hu. 

Annál közlékenyebb volt Niedermüller Péter, a DK erzsébetvárosi polgármestere, aki megengedően beszélt az árnyékkormány furcsa voltáról, az ellentmondásokról, de jó gyurcsányistaként hozzátette, hogy egy vélemény totális megváltoztatása simán benne van egy baloldali politikus repertoárjában. Elvégre, ha valaki kórházakat akar bezáratni, néhány évvel később miért ne lehetne a kórházak nagy barátja? 

A stábnak sikerült beszélnie Őrsi Gergellyel is, a II. kerület szocialista polgármesterével, akit a Margit-negyed projekt elmaradó eredményeiről és veszteségeiről kérdeztek. Őrsi rutinosan kerülte a konkrét számokat, igyekezett általánosságokba merülni, de végül csak sikerült elárulnia, hogy százas nagyságrendben vannak olyan önkormányzati ingatlanok, amelyek üresen állnak, így az a néhány bérlő valóban csak veszteséget tud termelni, nem számítva a két év alatt havonta kommunikációra elköltött egymillió forintot. 

Végül Baranyi Krisztinát is szerették volna megkérdezni, hogy miért olyan fontos neki Vágvölgyi B. András tűzzel-vassal történő újabb kinevezése a kerületi újság élére, azonban azt a választ kapták, hogy ő csak újságírókkal áll szóba, azt pedig ő dönti el, hogy ki az újságíró.

Így épül és terebélyesedik a ferencvárosi ellenzéki labor, az orbáni élet utáni csodás lakmuszpapír – tette hozzá a PestiSrácok.hu.

A Fővárosi Közgyűlésen tanúi voltak még a képviselők által csak Kuka-gate-nek nevezett vitának is, ahol az érvek és ellenérvek eljutottak odáig, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere levonta a következtetést, miszerint a főváros dolgát is a kerületek teszik, tehát vajon mi szükség van akkor a fővárosi baloldali vezetésre, ha Budapest irányításával és működtetésével abszolút nem törődnek, csak szavakban vannak ott a vártán. 

További részletek az alábbi videóban:

Tovább olvasom

Médiapiac

Spanyol karikatúra készült az ukrajnai népszavazásról

Négy bocs hazatalál az anyamedvéhez, akinél már ott van az egyik bocsa.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP

A spanyolországi orosz nagykövetség tett közzé egy rajzot a Twitter-oldalán, amelyen négy kismedve található – a megszállt ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat szimbolizálva –, amint hazatalálnak a népszavazások után az orosz anyamedvéhez.

Az ötödik, már anyamedve karjában lévő medvebocs pedig a 2014-ben megszállt Krím félsziget lehet – számolt be róla a Mandiner.hu.

Tovább olvasom