Médiapiac
Jól teljesített a járvány alatt a digitális infrastruktúra
Lényegében tökéletesen működtek a mobil- és vezetékes internetes hálózatok 2020 tavaszán a magyarországi cégvezetők szerint.
Átlagosan négyötödös osztályzatot adtak nekik a megkérdezett cégek – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített reprezentatív felmérésből.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ugyanakkor a válaszadó vállalatok majdnem negyven százalékánál panaszkodtak arra, hogy nincs elég szolgáltató a telephelyükön a választáshoz.
A részletekről azt közölték, hogy a hírközlési hatóság a koronavírus-járvány első és második hulláma között készítette éves, személyes megkérdezésen alapuló, nagymintás, országos felmérését a hazai kkv-s és nagyvállalati szektor vezetőinek részvételével. Ebből kiderült, hogy a cégvezetők
a megnövekedett igény ellenére már a járvány első hulláma alatt is szinte teljesen elégedettek voltak a mobil és vezetékes internetes szolgáltatásokkal:
összességében és a vizsgált kilenc tényező alapján külön-külön is négyötödös osztályzatot adtak mindkét szolgáltatásnak – tették hozzá.
Ismertetésük szerint a cégvezetők legfontosabb elvárása az internetszolgáltatással kapcsolatban, hogy
- az “egyáltalán elérhető legyen” a telephelyeiken,
- hibamentesen működjön, valamint
- a szolgáltató nagy, stabil szereplője legyen a piacnak.
Ez utóbbit visszaigazolja, hogy az előfizetők fele a legnagyobb hazai szolgáltató, a Magyar Telekom ügyfele. Az elérhetőség és a szolgáltató stabil piaci szereplő mivolta egyben az elégedettségi rangsort is vezeti – olvasható az írásos összegzésben.
A leginkább a dél-dunántúli, az alföldi, valamint az ország középső régiójában – mobil esetében Budapesten, vezetékes esetében Pest megyében – elégedettek az internetszolgáltatással az üzleti előfizetők.
Az általános elégedettség mellett a cégvezetők legkevésbé a szolgáltatás árával elégedettek. “Emellett némiképp csalódást okozó tényező még – vélhetően a kijárási korlátozások hatására is – a hibamentes működés, valamint a mobilinternetnél a sávszélesség, a vezetékes internetnél pedig a sebesség, az elérhetőség, a szolgáltató megbízhatósága és a hibaelhárítás gyorsasága” – állapította meg a kommüniké.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága beszámolt arról is, hogy az eredmények alapján
új szolgáltatás előfizetésekor a cégvezetők számára az ár a legfontosabb szempont, de dobogós helyen végzett a megbízhatóság és a szolgáltatóval kapcsolatos eddigi tapasztalatok is.
A menedzserek figyelembe veszik a munka hatékonyságának növelését, a választékot, valamint a költségcsökkentést is. A választáskor a szolgáltatók hírneve többet nyom a latban, mint például az ügyfélszolgálat minősége, a területi lefedettség vagy a dedikált ügyfélkapcsolati menedzser biztosítása – írták.
A szolgáltatóválasztás lehetőségét azonban némileg árnyalja, hogy a hazai kkv-k és nagyvállalatok 30 százalékát kitevő több telephelyes cégeknek csak a fele mondta, hogy legalább két szolgáltató közül tud választani ahhoz, hogy minden telephelyüket elláthassák a szükséges vezetékes és mobilszolgáltatásokkal – derült ki a közleményből.
Az összes cég majdnem 40 százaléka panaszkodott arra, hogy nincs elég szolgáltató a telephelyén a választáshoz, és ugyanennyien mondták, hogy nehézséget okoz a cégüknek igazán megfelelő szolgáltatás megtalálása. A távközlési piacon való tájékozódás egyébként általában véve nem okoz gondot a cégvezetőknek, 78 százalékuk nyilatkozott így.
Az NMHH országos reprezentatív felméréseinek célja, hogy jobban megismerje és megértse az elektronikus hírközlési szektor helyzetét, az üzleti előfizetők szokásait, véleményét és problémáit. A kutatás 2020. július 6. és október 12. között készült országos reprezentatív mintavétellel, 1659 legalább 10 embert foglalkoztató társas vállalkozás körében. A hazai nagyvállalatok alacsony száma miatt – ez 41 céget jelent a mintában – a reprezentatív részt egy további 117 résztvevős nagyvállalati pótminta egészíti ki – közölték.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás