Kövess minket!

Médiapiac

Jól teljesített a járvány alatt a digitális infrastruktúra

Lényegében tökéletesen működtek a mobil- és vezetékes internetes hálózatok 2020 tavaszán a magyarországi cégvezetők szerint.

Borítókép: illusztráció, forrás: Pixabay

Átlagosan négyötödös osztályzatot adtak nekik a megkérdezett cégek – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített reprezentatív felmérésből.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ugyanakkor a válaszadó vállalatok majdnem negyven százalékánál panaszkodtak arra, hogy nincs elég szolgáltató a telephelyükön a választáshoz.

A részletekről azt közölték, hogy a hírközlési hatóság a koronavírus-járvány első és második hulláma között készítette éves, személyes megkérdezésen alapuló, nagymintás, országos felmérését a hazai kkv-s és nagyvállalati szektor vezetőinek részvételével. Ebből kiderült, hogy a cégvezetők

a megnövekedett igény ellenére már a járvány első hulláma alatt is szinte teljesen elégedettek voltak a mobil és vezetékes internetes szolgáltatásokkal:

összességében és a vizsgált kilenc tényező alapján külön-külön is négyötödös osztályzatot adtak mindkét szolgáltatásnak – tették hozzá.

Ismertetésük szerint a cégvezetők legfontosabb elvárása az internetszolgáltatással kapcsolatban, hogy

  • az “egyáltalán elérhető legyen” a telephelyeiken,
  • hibamentesen működjön, valamint
  • a szolgáltató nagy, stabil szereplője legyen a piacnak.

Ez utóbbit visszaigazolja, hogy az előfizetők fele a legnagyobb hazai szolgáltató, a Magyar Telekom ügyfele. Az elérhetőség és a szolgáltató stabil piaci szereplő mivolta egyben az elégedettségi rangsort is vezeti – olvasható az írásos összegzésben.

A leginkább a dél-dunántúli, az alföldi, valamint az ország középső régiójában – mobil esetében Budapesten, vezetékes esetében Pest megyében – elégedettek az internetszolgáltatással az üzleti előfizetők.

Az általános elégedettség mellett a cégvezetők legkevésbé a szolgáltatás árával elégedettek. “Emellett némiképp csalódást okozó tényező még – vélhetően a kijárási korlátozások hatására is – a hibamentes működés, valamint a mobilinternetnél a sávszélesség, a vezetékes internetnél pedig a sebesség, az elérhetőség, a szolgáltató megbízhatósága és a hibaelhárítás gyorsasága” – állapította meg a kommüniké.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága beszámolt arról is, hogy az eredmények alapján

új szolgáltatás előfizetésekor a cégvezetők számára az ár a legfontosabb szempont, de dobogós helyen végzett a megbízhatóság és a szolgáltatóval kapcsolatos eddigi tapasztalatok is.

A menedzserek figyelembe veszik a munka hatékonyságának növelését, a választékot, valamint a költségcsökkentést is. A választáskor a szolgáltatók hírneve többet nyom a latban, mint például az ügyfélszolgálat minősége, a területi lefedettség vagy a dedikált ügyfélkapcsolati menedzser biztosítása – írták.

A szolgáltatóválasztás lehetőségét azonban némileg árnyalja, hogy a hazai kkv-k és nagyvállalatok 30 százalékát kitevő több telephelyes cégeknek csak a fele mondta, hogy legalább két szolgáltató közül tud választani ahhoz, hogy minden telephelyüket elláthassák a szükséges vezetékes és mobilszolgáltatásokkal – derült ki a közleményből.

Az összes cég majdnem 40 százaléka panaszkodott arra, hogy nincs elég szolgáltató a telephelyén a választáshoz, és ugyanennyien mondták, hogy nehézséget okoz a cégüknek igazán megfelelő szolgáltatás megtalálása. A távközlési piacon való tájékozódás egyébként általában véve nem okoz gondot a cégvezetőknek, 78 százalékuk nyilatkozott így.

Az NMHH országos reprezentatív felméréseinek célja, hogy jobban megismerje és megértse az elektronikus hírközlési szektor helyzetét, az üzleti előfizetők szokásait, véleményét és problémáit. A kutatás 2020. július 6. és október 12. között készült országos reprezentatív mintavétellel, 1659 legalább 10 embert foglalkoztató társas vállalkozás körében. A hazai nagyvállalatok alacsony száma miatt – ez 41 céget jelent a mintában – a reprezentatív részt egy további 117 résztvevős nagyvállalati pótminta egészíti ki – közölték.

Médiapiac

Kifakadt a képregényrajzoló az LMBTQ-sított Superman-történet miatt

Otthagyja a vállalatot, elege lett abból, hogy a klasszikus képregényhősöket „érzékenyítik”, liberalizálják, és különféle szexuális kisebbségekhez tartozónak állítják be.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A DC Comics által kiadott Superman-képregények legújabb részén dolgozó képregényrajzoló, Gabe Eltaeb bejelentette: elhagyja a vállalatot. Számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a DC Comics eltávolította Superman sok évtizedes jelmondatából az „amerikai útért” gondolatot, és a helyére „jobb holnapért” került.

„Ami igazán feldühített, hogy az ‘igazságért, az igazságosságért és a jobb holnapért’ lett Superman új jelmondata, pedig a francba is, az ‘igazság, igazságosság, az amerikai út’ volt mindig a mottója. A nagyapám majdnem meghalt a második világháborúban, nincs joguk elpusztítani azokat az elveket, amikért emberek meghaltak. Ez egy baromság. Szerencsére éppen lejárt a szerződésem a DC-vel, már elegem lett abból a sok sz*rból, amivel tönkretették a karaktereket az elmúlt években. Nincs joguk ehhez” – tette hozzá Eltaeb.„Bigottnak és rasszistának neveznek minket, azonban baromira megkérném a rohadt mainstream médiát, hogy találjanak nekem egy olyan könyvet, pólót vagy filmet, ami kimondja, hogy a baloldaliság rossz, a konzervativizmus pedig jó! Nem fogtok egy ilyet se találni, mert nem hagyjátok, hogy az emberek, a többség hallassa a hangját” – fakadt ki Eltaeb.

A képregényrajzoló felháborodásának hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban a DC Comics a klasszikus képregényhősök karaktereit valamelyik szexuális kisebbség vagy a liberalizmus támogatójaként igyekszik beállítani. Így történhetett meg, hogy Superman fia, illetve Robin, Batman segédje is biszexuális „lett”.

Ugyanakkor nemcsak a DC Comics, hanem a Marvel vállalat is elkezdte „progresszívebbé” és „befogadóbbá” tenni a képregényeit, ennek érdekében pedig homoszexuális szuperhőssé változtatta – például – Amerika Kapitányt. Amint arról az Adnkronos is beszámolt, a Marvel képregényeinek 80 éves történetében most először hordja LMBTQ-karakter a szuperhős pajzsát – írja a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ az egyedülálló szülők mindennapjainak könnyebbé tételéért.

Közzétéve:

Pixabay

A rendszeresen jelentkező adások segítséget nyújtanak az élet minden területén, szó lesz hétköznapi hasznos praktikákról, jogi kérdésekről és a lélek dolgairól is. Körbejárják például majd a tartásdíjak behajtásával kapcsolatban január elsejétől életbe lépő törvényi változásokat.

Októberben a központ elindította a pénzügyi coachingot és a Pénzügyekről okosan című szolgáltatását, amelyek az egyedülálló szülőknek segítenek a pénzügyi kérdésekben eligazodni. Ezekhez kapcsolódva a megélhetés rendezésével és a jövő pénzügyi megalapozásával is foglalkoznak majd.

A sorozat első részében az egyszülős létről beszélget Nagy Anna, a központ vezetője és Győri Ildikó pszichológus. Az adásban olyan kérdésekre keresik a választ, hogy nehéz-e egyedülálló szülőnek lenni, hogyan lehet könnyebben megbirkózni a hétköznapokkal vagy lehet-e boldog, kiegyensúlyozott a gyermek ebben az élethelyzetben.

A második rész középpontjában az elvált szülők kapcsolata szerepel, a beszélgetésből kiderül, szükséges-e a harc, lehet-e és ha igen, hogyan együttműködni.

Az adások az Egyszülős Központ honlapján, a www.egyszulo.hu/aktualitasok/1-szulo-1-podcast oldalon érhetők el.

A budapesti Egyszülős Központ 2018 májusában nyílt, hogy gyakorlati segítséget és közösséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyekből hiányzik az egyik szülő. Azóta a központ több mint hetvenféle szolgáltatásával mintegy 22 ezer egyszülős családot ért el. Magyarországon ma több mint félmillió gyereket egyetlen szülő nevel, az egyszülős családok száma körülbelül 300 ezer.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom