Kövess minket!

Médiapiac

„Jobban kell figyelnünk egymásra” – V4-es médiumok vezetői beszélgettek

Másod- és féligazságokat tudunk meg egymásról a nyugati médiából mi, lengyelek, magyarok, csehek és szlovákok, öngerjesztő kisebbségi komplexus okán, vagy esetleg szimpla megszokásból.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ehelyett a nemzeti médiumoknak informális hálózatba érdemes szerveződniük, ezt a munkát viszont nekünk magunknak kell elvégeznünk – ez volt a tanulsága annak a szerdai pódiumbeszélgetésnek, amit a Waclaw Felczak Intézet szervezett a délnyugat-lengyelországi Karpaczban, s amelyen a visegrádi országok médiakörképéről beszélgettek az érintett országok sajtójának prominensei.

Noha harminc éves a Visegrádi Együttműködés, mégsem egymás médiumaiból tájékozódunk egymásról, hanem nyugati médiumok közvetítésével – vetette fel az alapproblémát Maciej Szymanowski szerdán a háromnapos karpaczi fórum sajtó-témájú panelbeszélgetésén.

A „Rólunk, nélkülünk? Média- és információs piac a V4 országaiban” című beszélgetésen a V4-es országok egy-egy ismert lapjának vezetője vett részt: a Mandiner képviseletében Szalai Zoltán lapigazgató és főszerkesztő, mellette Jozef Majchrak a szlovák Postoj főszerkesztő-helyettese, Pawel Lisicki, a lengyel Do Rzeczy Weekly főszerkesztője, valamint Matyas Zrno, a cseh Civic Institute programigazgatója.

Hálózatépítés nélkül nem megy

Az alapfelvetésre Szalai az elmúlt évtizedek történéseit felidézve rávilágított, hogya nyugati centrum-keleti periféria felosztást elfogadva Magyarországon sokáig úgy gondoltuk, hogy a nyugati nagy médiumok jelentik a mintát.

Ez a 2004-es EU csatlakozással lassabban, majd 2010 után felgyorsulva kezdett megváltozni, a figyelem lassan a régió felé is fordult, ezért fontos, hogy a maihoz hasonló eseményeken informális hálózatok épüljenek közöttünk.

Ha magyar szemmel a nyugati példakövetés volt a problémás, a szlovák Majchrak az orosz orientációt kritizálta: felidézte, a szlovák médiaügynökség egykori vezetője régen többször leszögezte, bőven elég az orosz hírügynökség híreit átvenni, mára azonban Szlovákiában is változni kezdtek a dolgok. A médiapiac helyzetéről elmondta, hogy hiába van plurális média az országban, az összképen ez nem hagy túl sok nyomot. Ez a kép ugyanis ideológiailag erősen befolyásolt, alakítói pedigfelnagyítják azoknak az eseményeknek a jelentőségét, amelyekkel saját, uralkodó liberális irányvonalukat tudják erősíteni.

Cseh szemszögből Zrno, Szalaihoz csatlakozva egyfajta posztkoloniális Nyugat-komplexusról beszélt, és úgy vélekedett, Csehországban két csoportra lehet osztani a külpolitika és a magyar ügyek iránt érdeklődőket, Magyarországról két, szélsőséges kép él a cseh olvasókban, az egyik a sötét középkorba ragadt Magyarországról, a másik a mintaországról szól.

Információ ellenőrzés nélkül

Hogy miként torzít a média, arra jó példa a Civic Institute programigazgatója szerint az LMBTQ-mentes lengyelországi zónák ügye, amivel a média telekürtölte a közbeszédet, ellenőrizni pedig senki sem sietett, pedig rájöhettek volna akkor, hogy egy melegjogi aktivista akciójáról van szó.

Az ügynökségek nagy része Csehországban az ellenzéki újságírók twitterjéről veszi át a híreket, mindenfajta ellenőrzés nélkül – ecsetelte. 

Az országban nincs is magyar vagy lengyel témában jártas szakértő, ehelyett másod- és féligazságokból dolgoznak a lapok. Felidézte: volt például egy riport Prágából arról, hogy a cseh diákok kevesebbet járnak Erasmusra, mert annyira utálják az Uniót. Később derült ki, hogy a cikkek forrása egyetlen újságíró cikke volt, aki egy liberális kávéházban kérdezte ki az ott tartózkodókat. Pozitív példaként említette viszont, hogy ma már a facebookon megtalálható egy magyar szakos diákokból álló csoport, ahonnan hiteles és alapos információt lehet szerezni.

A periféria nyugatimádó látásmódja kapcsán Paweł Lisicki is csatlakozott, szerinte az első két évtizedben a rendszerváltás után az egész lengyel közélet az uniós és NATO-csatlakozásra koncentrált, és eközben kialakult egyfajta öngerjesztő kisebbségi komplexus, amelyben elfogadták, bebeszélték magunknak, hogy Brüsszel okosabb és tapasztaltabb, ezért egy dolguk van, jótanulóként szót fogadni neki. A váltást Lengyelországban a 2015-ös év hozta el, amikor szuverenitáspárti kormányzat jött létre,az első szimptomatikus ügy pedig nem volt más, mint a migrációs válság, pontosabban a migránsok kvótaalapú befogadásának elutasítása – egyúttal az első példa az unióval való szembeszállásra.

A válasz nem késlekedett, özönleni kezdtek a lengyel demokráciával kapcsolatos kritikák, és innentől kezdve fokozódott a nyomás.

Kiegyensúlyozottabb viszonyok

Kérdésre Szalai cáfolta azt az állítást, miszerint a 2010-es kormányváltás óta a magyar médiában „teljes hatalomátvétel” történt volna, hiszen a legnagyobb televízióadó, a legnagyobb hetilap és napilap és a legnagyobb internetes médiumok kormánykritikusak, ellenzéki beállítottságúak; az arány viszont érezhetően javult, a korábbi kilenc az egyhez a baloldal javára felálláshoz képest, mostanra egy kiegyensúlyozottabb – bár még mindig baloldali túlsúlyú – helyzetről beszélhetünk.

Példaként említette a Mandiner portált, amely az elmúlt évek során kis médiumból meghatározó médiummá vált Magyarországon. Ugyanakkor – nézői kérdésre – a magyar főszerkesztő azt is kifejtette, a nemzeti médiumok kapcsán egy informális kapcsolatteremtésre van szükség, hogy közvetlenül fordulhassunk egymáshoz.

Ezzel a szlovák Majchrak is egyetértett, példaként a néhány hónappal korábbi Orbán Viktor-interjú esetét idézte fel, amikora szlovák olvasók egy publikált interjú után meglepetten vették tudomásul, hogy mégsem egy diktátor kormányoz a szomszéd országban.

Ezért is fontos, hogy közvetlenül fordulhassunk egymáshoz, és tudjunk egymásról. Ez a munka ránk vár – szögezte le. Mátyás Zrno ehhez kapcsolatban hozzátette, Orbán Viktor az első név a régióból, amely tényleg megugrotta a nagyvilág érzékelési küszöbét is – írja a Mandiner, ahol a teljes cikket olvashatják.

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Reim Károly, az Index újságírója

Hosszan tartó betegség után, életének 31. évében meghalt Reim Károly újságíró, a Bors, a Csakfoci.hu korábbi munkatársa, az Index szerkesztő-riportere.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Tudtuk, hogy nagy a baj, hónapok óta szorítottunk, drukkoltunk neki. Fiatal volt, dolgozni akart, miért ne gyógyulhatott volna meg? Vártuk, hogy betoppan közénk, hozza a fantasztikus házi palacsintáit, hoz egy exkluzív infót vagy egy rövid írást. Októberben még cikkeket küldött otthonról, s bíztunk benne, hogy újra a régi lesz: visszatértek zseniális Insta-posztjai, rövid telefonüzeneteiben már örök szerelméről, a Juventusról viccelődtünk…” – olvasható az Index nekrológjában.

“Néhány hete egy cikk kapcsán még beszéltünk Karesszel, akkor elárulta, hogy nagy a baj, de ő és mi is bíztunk a gyógyulásában. Sajnos ezt a mérkőzést végül igazi harcosként, de elveszítette” – emlékezett meg korábbi munkatársáról a Csakfoci.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Baloldali aktivisták és antifák támadtak egy forgatócsoportra

A városban uralkodó tarthatatlan állapotokról készítettek volna műsort, amikor rájuk támadtak az aktivisták, egy jobboldali politikust tojással dobáltak meg.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Elszabadultak az indulatok a Lyon no-go zónájaként emlegetett la Guillotière nevű kerületben, amikor a CNews hírportál megbízásából egy forgatócsoport érkezett a városba, hogy a környéken uralkodó tarthatatlan állapotokról készítsenek riportot. A kerületre akkor figyelt fel a média, amikor bejelentették, hogy a kerület egyik boltját, a Casino lánchoz tartozó szupermarketet Gabriel-Péri téren lévő boltját bezárják délután 5 órakor, mivel nincsenek biztonságban az ott dolgozók, olyan sok a környéken a drogos.

A CNews stábja személyesen akart meggyőződni arról, hogy milyen állapotok uralkodnak a kerületben, ezért a “Face á la rue” című műsor készítője, Jean-Marc Morandini a Nemzeti Tömörülés nevű jobboldali párt elnöke, Jordan Bardella társaságában a városba ment, hogy riportot forgasson.

A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a helyszín biztosítása érdekében.

A tiltakozó tömeg ellenére megkezdték a forgatást, melyen Jordan Bardella jobboldali politikus is részt vett, a távolból azonban petárdadurrogás hallatszott, és közvetlen közelről is megzavarták a forgatást.

Szélsőbalos és antifa aktivisták támadtak a stábra, mintegy kétszáz fős tömeg gyűlt össze és lefasisztázták a riportert és a politikust, továbbá azt skandálták, hogy engedjék szabadon a Daltons nevű rapper banda tagjait és zárják be Morandinit.

A les Daltons nevű rapper banda néhány tagja is részt vett a megmozduláson, ők már korábban is felhívták magukra a hatóságok figyelmét azzal, hogy rendszeresen tartanak városi rodeókat, ami miatt több személyt is letartóztattak közülük. A banda felvételt készített, melyen látszik, hogy pirotechnikai eszközökkel lövöldöztek az utcán a CNews adásának idején.


Videólejátszó

Lyon polgármestere, a zöld párti Grégory Doucet közleményt adott ki a történteket követően, melyben azzal vádolja a műsor készítőit, hogy csupán az volt a céljuk, hogy megbélyegezzék a szóban forgó kerületet és az ott lakókat. A városvezető szerint pozitív dolgok is történnek a la Guillotière nevű kerületben.

A történtekkel kapcsolatban megszólalt Jordan Bardella is, a Nemzeti Tömörülés vezetője azt firtatta, hogy ha Gérald Darmanin belügyminiszter szerint Franciaországban nincsenek törvényen kívül eső területek, akkor a la Guillotière nevű városrész vajon mi.

Bardella arról is beszámolt a műsorban, hogy az említett lyoni városrészben hemzsegnek a drogos illegális bevándorlók és Marine Le Pen az egyetlen, akinek lesz bátorsága ennek véget vetni – írta a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom