Kövess minket!

Médiapiac

Jelentős változások jönnek az e-kereskedelemben

95 százalékos megtakarítást hozhat az új szabályozás.

Csökkenő adminisztrációs terheket és ÁFA szempontból egyenlőbb versenyfeltételeket hoz a határon átívelő termékértékesítésre vonatkozó új szabályozás 2021-től.

Tavaly december 5-én új szabályozást fogadott el az Európai Unió Tanácsa, ami jelentősen megkönnyíti az online, határon átívelő termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással foglalkozó vállalkozások ÁFA-fizetési kötelezettségeinek teljesítését. A szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, hogy 2021-től kiterjeszti a MOSS (mini one-stop-shop) rendszerét – amely jelenleg csak távolról nyújtható szolgáltatásokra alkalmazható – a távolsági termékértékesítésekre is. Ezen újítás jelentősen csökkentheti az Európai Unió más tagállamaiba értékesítő vállalkozások adminisztratív terheit.

Egyszerűsített ÁFA-fizetés

Jelenleg két választási lehetőségük van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az Európai Unión belül határon átnyúló online értékesítéssel foglalkoznak. Egyrészt dönthetnek úgy, hogy a vásárló tagállama szerinti ÁFA-t fizetik az első eurótól kezdődően, másrészt választhatják azt az utat is, hogy csak az adott tagállamban irányadó összeghatár felett, amely jellemzően 35 ezer euró körül mozog, fizetik a másik országban érvényes ÁFA-t.

„Így például egy magyar értékesítőnek ésszerű választás lehetne a magyar 27 százalékos ÁFA-nál alacsonyabb ÁFA-t fizetni, azonban ez számos adminisztratív költséggel jár, mivel ehhez az adott tagországban adószámot kell szereznie és teljesítenie kell az irányadó adminisztratív követelményeket is. Ennek fényében már nem biztos, hogy ésszerű választás az összeghatár alatt a másik tagállam ÁFA-ját választani” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A jelenleg érvényben lévő rendszernek megfelelően a másik tagállambeli értékesítő versenyelőnybe kerülhet magyar versenytársával szemben, ha a szállítás díja mellett a saját áfakulcsát kihasználva alacsonyabb árakat tud ajánlani. A magyar értékhatár, vagyis 35 ezer euró túllépése esetén kötelező neki magyar ÁFA-t felszámítani, azonban gyakorlatban nehéz az értékhatár túllépését figyelni és a magyar ÁFA megfizetését számon kérni. Emellett ez a szabályozás lehetőséget ad „trükközésre” is, hiszen az értékhatár elérésekor ugyanaz a tulajdonosi kör egy másik cégen keresztül folytathatja az értékesítést, így elkerülve a magasabb ÁFA-fizetési kötelezettséget és ezáltal versenyelőnyt szerezve.

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott új szabályozás értelmében főszabályként az első eurótól kezdve a magánszemély vásárló tagállama szerinti ÁFA-t kell fizetni. Ez alkalmas lehet arra, hogy a verseny torzulását megszüntesse, az értékesítőket egyenlő versenyhelyzetbe hozza az ÁFA tekintetében.

Az adminisztratív terheket azzal dönti le az új rendszer, hogy a MOSS keretein belül működő vállalkozások mentesülnek a tevékenységükkel érintett tagállamok vonatkozásában ÁFA regisztrációs kötelezettségük alól. Ennek értelmében a társaságok tagállamonkénti ÁFA bevallás benyújtására sem kötelezettek, kizárólag a letelepedésük szerinti uniós országban szükséges az ÁFA bevallás benyújtása, amelyen külön jelezni kell a bevallott értékesítések tényleges fogyasztásának helyét és ÁFA-ját.

Az Európai Tanács számításai szerint azzal, hogy a MOSS rendszerét kiterjesztik a távolsági értékesítésekre is, az érintett vállalkozások az ÁFA kötelezettségeik teljesítésére fordított költségeik mintegy 95 százalékát megtakaríthatják majd. Ezzel egy időben az átláthatóbb szabályozásnak köszönhetően az érintett tagállamok növekvő ÁFA bevételre is számíthatnak.

„A fentieken túl további jelentős egyszerűsítéssel élhetnek majd a startupok, valamint a kis- és középvállalkozások, ugyanis évi 10 ezer eurós értékesítési összeghatár alatt – a fogyasztás szerinti tagállam szabályai helyett – a fenti társaságok a letelepedésük szerinti tagállam ÁFA szabályait jogosultak alkalmazni, így tovább csökkenhetnek adminisztrációs kötelezettségeik” – tette hozzá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Harmadik országból érkező áruk

Az Európai Unión kívülről, harmadik országból érkező termékek esetén fontos változás lesz, hogy megszűnik a 22 eurós értékhatár alatti szállítmányok import ÁFA mentessége. Ezen termékek EU-ba történő beléptetése jelenleg import ÁFA mentesen történhet, annak ellenére, hogy az EU-n belüli értékesítésük esetén – értéktől függetlenül – ÁFA felszámítása szükséges, amely jelentős egyenlőtlenségekhez vezethet, valamint visszaélésekre adhat lehetőséget.

Távolról nyújtott szolgáltatások

A szolgáltatások terén már korábban megvalósult az a reform, hogy a fogyasztás helye szerinti ÁFA-t kell felszámítani az első eurótól kezdve, mindezt jelentős adminisztratív terhek nélkül. Azonban a rendszer tekintetében néhány részletszabály (pl. a vásárló tagállamának bizonylatolási szabályainak betartása) mégis adminisztratív tehernek bizonyult. A jövő évtől a jelenleg a MOSS keretein belül, távolról nyújtható szolgáltatásokat kínáló társaságok alkalmazhatják a letelepedésük szerint irányadó ÁFA szabályokat szinte minden tekintetben, például számlázási szabályok és iratmegőrzés.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom