Kövess minket!

Médiapiac

Januárban is tarolt a TV2

2021-ben is őrzi piacvezető pozícióját a csatorna.

TV2

A TV2 Csoport erősen indított 2021-ben, így januárban

a csatornák versenyében a TV2 lett a legnézettebb csatorna mind a három fő korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).*

A győzelem megkérdőjelezhetetlen, hiszen a teljes napot tekintve a 18-59 évesek körében a TV2 9,4 százalékos nézői részesedést tudhatott magáénak, míg fő konkurense, az RTL Klub 1,1 százalékponttal lemaradva, 8,3 százalékot ért el – közölte a csatorna.

A 18-49 évesek körében is hasonlóan alakult a verseny: az első helyen végzett TV2 csatorna a nézők 9,6 százalékát nyerte meg magának, míg az RTL Klub csupán 8,0 százalékot zsebelhetett be. Januárban csoportszinten az átlag nézői részesedést tekintve a teljes napon

a 18-59 éves nézők 23,7 százaléka, a 18-49 éves nézők 23,3 százaléka választotta a TV2 Csoport valamelyik csatornáját, míg az RTL Magyarország portfóliójának nézői részesedése mind a két korcsoport esetén csupán 20,9 százalék volt.

Januárban a TV2 hétköznap esti főműsoridős (18:00-22:59) győzelme is vitathatatlan a három kiemelt korcsoportban, hiszen átlagosan a 18-59 éves nézők 13,9 százaléka, a 18-49 éves nézők 14,5 százaléka és a 4 éves vagy annál idősebb nézők 16,1 százaléka a TV2-t választotta, szemben az RTL Klubot azonos sorrendben 13,7 százalék, 13,0 százalék és 13,4 százalék.

Persze a sikerhez minőségi és szórakoztató tartalomra is szükség volt, amellyel már 2020 végén megismerkedhettek a nézők, és a jó fogadtatást egy sikeres január követte.

December utolsó hetén kirobbanó sikerrel debütált a TV2 új napi sorozata, a Doktor Balaton, amely januárban a stabil nézői bázisnak köszönhetően napról napra hozta a tőle elvárt nézői részesedését.

Így az egész hónap átlagát tekintve – nem sokkal lemaradva a fő konkurens csatorna azonos idősávjától – a 18-59 éves nézők 13,6 százalékát, a 18-49 éves nézők 13,2 százalékát ültette le naponta a képernyők elé.

A december végi premier után a januári hétköznap estéken az Exatlon Hungary harmadik évada lett az idősávja legnézettebb műsora,

és az átlag közönségarányt tekintve is magasan nyert, hiszen a 18-59 éves nézők 14,7 százaléka, míg a 18-49 éves nézők 16,2 százaléka választotta a sport reality-t esti szórakozásként. Ezzel az eredménnyel a TV2 műsora messze felülmúlta mind a két korcsoportban az RTL Klub azonos idősávját, ami azonos sorrendben csupán 11,4 és 10,8 százalékos közönségarányt jelentett. A műsor erőssége a fiatalokban rejlik, hiszen azon túl, hogy átlagosan majdnem minden negyedik 4 és 17 év közötti néző, azaz a korcsoport 23,7 százaléka az Exatlon mellett tette le a voksát, a 18-59-es korcsoportban erősen domináló 18-29 évesek körében 19,1 százalékos közönségarányt, és a 30-39 évesek körében pedig 18,7 százalékos közönségarányt ért el – ismerteti a TV2.

Januárban még a hétvége tekintetében is tartogatott izgalmakat a TV2 csatorna, mivel a 2020. november 22-től vasárnap esténként műsorra kerülő Nicsak, ki vagyok – A Rejtélyek színpada című showműsor a végéhez ért. A döntő 2021. január 10-én közel 1 milliós nézettséget ért el a teljes lakosság esetén (918 ezer), és emellett magas, 17,6 százalékos közönségarányt hozott a 18-59 éves nézők körében, ezzel pedig 7,8 százalékponttal felülmúlva az RTL Klub csatorna azonos idősávját (9,8%) ebben a korcsoportban.

A TV2 hétköznap reggeli műsorai is jól indították az évet, januárban átlagosan kétszer annyi 18-59 éves néző választotta a Mokkát és a Mokkacinot, mint az RTL Klub azonos idősávját.

A Mokka 14,4 százalékos közönségarányt, a Mokkacino pedig 9,2 százalékos közönségarányt ért el, míg a konkurens csatorna idősávja ebben a sorrendben 7,0 és 3,7 százalékos részesedéshez jutott csupán. Sokan választották az esti hírműsorokat is: januárban átlagosan a Tényeket a 18-59 éves nézők 14,3 százaléka, a Tények Pluszt pedig 11,5 százaléka választotta.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom