Kövess minket!

Médiapiac

Izrael szerint a Hamász is tevékenykedett a gázai médiaközpontban

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet az izraeli vaskupola légvédelmi rendszer hatástalanításán dolgozott a lerombolt gázai médiaközpont épületében – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden.

Gilad Erdan, Izrael Washingtonba delegált nagykövete kedden az AP hírügynökség székházában katonai források alapján újabb részleteket tett közzé a Gázai övezetbeli toronyépület elleni izraeli légicsapásról, amelyet a májusi, 11 napos Falak őrzői hadművelet idején hajtottak végre.

Erdan egyrészt segítséget ajánlott a hírügynökségi székház újjáépítéséhez, másrészt elmondta, hogy a Hamász a felrobbantott épületet egy olyan rendszer kifejlesztésére használta, amely elektronikus úton távolról megzavarta volna Izrael vaskupola védelmi rendszerét.

Erdan az AP New York-i irodájában találkozott Gary Pruittal, a hírügynökség elnökével és Ian Phillips nemzetközi hírekért felelős alelnökkel. Elmagyarázta nekik az al-Dzsala torony lerombolásáról meghozott döntés hátterét. Az épületben működött az AP mellett az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió gázai irodája is.

Az újságírókat szolgáló épület felrobbantása nemzetközi felháborodáshoz vezetett. A légicsapás előtt az izraeli hadsereg figyelmeztette az ott dolgozókat, akik egy órát kaptak a távozásra, és nem sérültek meg.

Gilad Erdan elmondta, hogy noha a Hamász elektronikus rendszere még nem működött az épület felrobbantásának idején, de mégis közvetlen fenyegetést jelentett az izraeli civilek számára, és ennek felszámolása elsőbbséget élvezett az izraeli hadseregben.

Az izraeli nagykövet megismételte a korábban bejelentett okot is, miszerint a toronyépületben a Hamász katonai hírszerzéssel foglalkozó, valamint kutatási és fejlesztési osztálya és egy technológiai egysége is működött.

A nagykövet az AP-t a világ egyik legfontosabb hírügynökségének nevezte, és hangsúlyozta, hogy Izrael nem gyanakodott arra, hogy alkalmazottai tudtak a Hamász titkos egységének jelenlétéről.

Ezzel a megjegyzésével Erdan enyhíteni próbálta az izraeli hadsereg vezérkari főnökének, Aviv Kochavinak a múlt hónapban tett kijelentését, miszerint az AP újságírói az épület bejáratánál lévő kávézóban a Hamász embereivel itták reggeli kávéjukat akár tudták ezt, akár nem.

Az AP nyilvánvalóan hamisnak nevezte ezt az állítást, s megjegyezték, hogy nem volt kávézó az épületben. Beni Ganz izraeli védelmi miniszter később azt mondta külföldi újságíróknak, hogy Kochavi csak a légkör bemutatására, képletesen beszélt a nemzetközi médiumoknak otthont adó helyről.

Erdan hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is fontosnak tekinti a sajtószabadságot, és az újságírók biztonságának megőrzésére törekszik, bárhonnan is tudósítanak.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom