Kövess minket!

Médiapiac

Izgalmas interjúk és szakemberek jövőbe mutató jóslatai – ezek várnak a Médiapiac 2020-as első számában

A 2020-as évek első Médiapiaca az új évtized kihívásaira fókuszál. Benne interjú olvasható az Emmy-díjas Gera Marinával, a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurájával, Hajós Andrással, és szakemberek igyekeznek megjósolni a marketing- és pr-szakma várható trendjeit.

Gera Marina kétéves kora óta arra készült, hogy sikeres színésznő legyen. Ez, egy Emmy-díjjal a kezében, úgy tűnik sikerült. De mint eddig, az Örök tél főszereplője, most sem áll meg, újabb, még nagyobb kihívásokat keres. Hogy mi lehet a végcél, és, hogy oda hogyan juthat el, a színésznő a magazin első számában megjelent interjújából kiderül. Ahogy az is, hogy mire viheti egy kakukktojás, ha mer kívülálló maradni.

A net megkönnyíti az információkhoz való hozzáférést, mégis megingatja a tudást. Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést Bajomi-Lázár Péter. A tudás történetének igen rövid áttekintése azt mutatja, hogy az információforrások számának növekedése együtt járt az információk egyre megbízhatatlanabbá válásával, s a felhasználó ma joggal érezheti úgy: a dezinformáció, az online propaganda, az álhírek, a konspirációs teóriák és a városi legendák korában él.

Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)
Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)

Egykor őrjöngő agyú kisgyerek volt, aki egyszerre készült Irkutszkba és mérnöknek, miközben szüntelenül zenélt. Hajós András ma a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurája, aki most éppen a YouTube-on futó Dalfutár című műsorával szórakoztatja a közönségét – mi mással, zenével. Mert igazi szerelme a zene, amihez mindig visszatalál. De hogyan vélekedik a magánember Hajós András a közszereplő Hajós Andrásról? És miért mondja azt, hogy nem abban látja a veszélyt, hogy

…egy politikai párt eluralkodott, mert ilyet láttunk már. Igazság szerint, azt is láttuk, ahogy a saját szarukba fulladnak bele, inkább az aggaszt, hogy az emberek miközben minden sületlenséget elhisznek, a létező igazságokat – mint például, hogy nem lopunk – mintha elfelejtették volna. Lopni a gyíkemberek uralta lapos Földön sem illik, hiába él Elvis.

Harmadik műszak, Rendőrakadémia és egy nyomozó édesapa: többek közt ezek indították el a rendvédelmi szerv felé azokat a fiatal rendőröket, akik ma az ORFK social platformok kommunikációs stratégiájáért felelnek. Ahogy a Médiapiacnak is elmondták, céljuk nem más, mint népszerűsíteni a rendőrséget, annak dacára és épp azért, mert a rendőrrel sosem kellemes helyzetben találkozunk.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kihirdetett „dróntörvénnyel” kapcsolatban sok a félreértés. Ez részben azért van így, mert a „drón” fogalom igen széles, többféle dolgot érthetünk alatta, ráadásul a kategóriába tartozó légi járművekre vonatkozó szabályok alkalmazása is több gyakorlati problémát felvetett. A dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat, ebben segít a cikkünk.

Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)

Olyan ügyekkel foglalkozunk, legyen szó egy társadalmi problémáról, vagy akár korrupciós ügyekről, amelyek sokakat érinthetnek és érdekelhetnek, és amelyek a nézőkhöz másképpen nem feltétlenül jutnának el

– mondja Boros Kriszta, aki már egész kicsi korában arról álmodozott, hogy bemondónő lesz. Majd miután a vágy testet öltött, és meghatározó éveket töltött el a közszolgálati média rádiós és tévés műsoraiban, egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub arca lett, ahol – nem meglepő módon – egy közéleti műsort vezet, a Házon kívült.

Idén ötvenöt éve, hogy aláírta a szerződését a Magyar Rádióval, majd alig egy évtizeddel később már a tévéképernyőkről köszöntötte a nézőket. Soha nem szűnt meg rádiósnak lenni, miközben a Magyar Televízió emblematikus alakja is volt. Közben pedig folyamatosan tanított. Már egészen fiatalon korrepetált, hogy megvehesse az első magas sarkú cipőjét, és hogy elutazhasson Párizsba. Kertész Zsuzsa szenvedélyes ember, akit joggal irigyelhet a fiatalabb generáció.

Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)
Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)

Feladatom van. Embereknek kell beszélnem. Valami értelmeset adni nekik, és ha már értelmeset, akkor értelmesen.

Fiala János profi és szélsőséges. A lehető legmélyebbre hatol, amikor egy kérdést feltesz. A mellébeszélést pedig az élő adásban ugyanúgy torolja meg, mint a való életben. Ebből kifolyólag, csak azt tekinti partnerének, aki bírja vele a szellemi iramot. Mégis, mintha az utóbbi időben finomabb hangnemre váltott volna.

Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)
Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)

Fiala János a magyar média leépüléséről, a szakma morális válságáról, hiúságról, kitaszítottságról és megalkuvásról beszélt a vele készült interjúban.

Harminc évig volt a Film Színház Muzsika fotográfusa, a művészvilág képviselőiről készült sok felvétele több mint sztárfotó, drámai erejű portré. Az igazi ismertséget mégsem ezek, hanem azon sorozatai hozták meg számára, amelyek megrendelés nélkül készültek: a cigányokról, bányászbrigádokról, zsidókról. A Kossuth-díjas Féner Tamás számára mindig a fotó verbalizálható része volt a fontos. Meggyőződése, hogy az alkotásokat el kell olvasni.

Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)
Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Szilárd meggyőződésem, hogy ha képekkel foglalkozunk, az az első, hogy megértessük a szemlélőkkel, hogy a képeket elolvasni ugyanolyan aktív elsajátítást igényel, mint, mondjuk, egy festményt. Ha látunk egy jelenséget, annak a vizuális tükröződését, tudnunk kell hova tenni. Valakinek sikerül, valakinek nem.

Magyarország elsőszámú terméke lehetne a kultúra, ha ismernénk a piacot és megtanulnánk piaci alapon gondolkozni róla Balogh Máté András, az Art Is Business magazin megálmodója szerint. A kommunikációs szakember olyannyira komolyan gondolja a for profit és a művészeti szféra összekapcsolását, hogy reprezentatív felmérés készítésébe fog a hazai kultúrafogyasztásról, melyről először a Médiapiacnak beszélt.

Kabai Domokos Lajos az “Eljött a transznacionális cégek kora” című írásában arról ír, hogy bizony kommunikációs csapdába is kerülünk, ha nem változtatunk azon a felfogáson, amivel a nemzetközi vállalati törekvéseket továbbra is nemzetállami megközelítéssel értelmezzük, miközben a globalizmus korában élünk.

AZ ÚJ ÉVTIZED: MI MOZGATJA A MAGYAR MÉDIÁT?

Új évtized kezdődik. Vajon mik azok a trendek, amik meghatározók lesznek a média és a kommunikációs szakma szempontjából 2020-ban és a következő évtizedben? Mi marad változatan? Ezekről a kérdésekről és jövőbeni konkrét terveikről kérdeztünk meg öt meghatározó hazai médiavállalatot, hogy megtudjuk, merre tart a magyar média a 2020-as években.

Az idei év marketing trendjeiről és azok gyakorlati működtetéséről osztott meg hasznos gondolatokat a Médiapiaccal a szakma nagyágyúja, Hinora Ferenc is. A Magyar Marketing Szövetség elnöke inkább a stratégiai irányzatokban gondolkodik az újabb és újabb eszközökkel szemben, ezért kiemelten fontosnak tartja az alapokat. Mint mondta, utóbbi figyelembe vételével elkerülhetjük azt a gyakori marketinges hibát, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot.

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással beszélgettünk.

10 globális trend az online médiában: Cikkünk legfőbb kérdése, hogy mik azok az átfogó irányvonalak, amik jelen évtizedben jellemezni fogják az online médiát, azon belül is kiemelten a közösségi médiát. Mik azok a trendek, amelyeknek a jelei a nemzetközi színtéren már kibontakoztak, de Magyarországon még csak most kezdenek erősödni? A kiterjesztett valóság használata a márkahűség erősítése érdekében például ilyen, de számos más elérhető megoldásról is szót ejtünk 10 tételből álló felsorolásunkban.

A mémek, vagyis az interneten vírusszerűen terjedő vicces képek jól kiaknázható terepei a marketingnek, melyeken keresztül könnyen megszólíthatóvá válnak a Z-generáció tagjai. A mém-marketingnek számos előnye van, de az egyik legfontosabb, hogy az influenszer marketinghez képest lényegesen nagyobb engagement rate-et generál.

A csapból is a mesterséges intelligencia folyik, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepe lesz az új technológiának (technológiacsoportnak) a 2020-as évtizedben. Bár a mesterséges intelligencia legkiemeltebb területeiként a navigációt és az egészségügyi eszközöket szokták említeni, a média világának számos területére is hatással van. Hat olyan trendet gyűjtöttünk össze, ami meghatározó lesz a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően.

Sokan már most az internetes felületeket tekintik elsődleges hírforrásaiknak, és az értesüléseik javát a közösségi médián keresztül szerzik. Ez jelentős kihívás elé állítja az online újságokat. Hogyan birkózhatnak meg a megváltozott körülményekkel, és milyen változások elé néz az újságírás az elkövetkezendő évtizedben?

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom