Kövess minket!

Médiapiac

Izgalmas interjúk és szakemberek jövőbe mutató jóslatai – ezek várnak a Médiapiac 2020-as első számában

A 2020-as évek első Médiapiaca az új évtized kihívásaira fókuszál. Benne interjú olvasható az Emmy-díjas Gera Marinával, a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurájával, Hajós Andrással, és szakemberek igyekeznek megjósolni a marketing- és pr-szakma várható trendjeit.

Gera Marina kétéves kora óta arra készült, hogy sikeres színésznő legyen. Ez, egy Emmy-díjjal a kezében, úgy tűnik sikerült. De mint eddig, az Örök tél főszereplője, most sem áll meg, újabb, még nagyobb kihívásokat keres. Hogy mi lehet a végcél, és, hogy oda hogyan juthat el, a színésznő a magazin első számában megjelent interjújából kiderül. Ahogy az is, hogy mire viheti egy kakukktojás, ha mer kívülálló maradni.

A net megkönnyíti az információkhoz való hozzáférést, mégis megingatja a tudást. Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést Bajomi-Lázár Péter. A tudás történetének igen rövid áttekintése azt mutatja, hogy az információforrások számának növekedése együtt járt az információk egyre megbízhatatlanabbá válásával, s a felhasználó ma joggal érezheti úgy: a dezinformáció, az online propaganda, az álhírek, a konspirációs teóriák és a városi legendák korában él.

Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)
Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)

Egykor őrjöngő agyú kisgyerek volt, aki egyszerre készült Irkutszkba és mérnöknek, miközben szüntelenül zenélt. Hajós András ma a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurája, aki most éppen a YouTube-on futó Dalfutár című műsorával szórakoztatja a közönségét – mi mással, zenével. Mert igazi szerelme a zene, amihez mindig visszatalál. De hogyan vélekedik a magánember Hajós András a közszereplő Hajós Andrásról? És miért mondja azt, hogy nem abban látja a veszélyt, hogy

…egy politikai párt eluralkodott, mert ilyet láttunk már. Igazság szerint, azt is láttuk, ahogy a saját szarukba fulladnak bele, inkább az aggaszt, hogy az emberek miközben minden sületlenséget elhisznek, a létező igazságokat – mint például, hogy nem lopunk – mintha elfelejtették volna. Lopni a gyíkemberek uralta lapos Földön sem illik, hiába él Elvis.

Harmadik műszak, Rendőrakadémia és egy nyomozó édesapa: többek közt ezek indították el a rendvédelmi szerv felé azokat a fiatal rendőröket, akik ma az ORFK social platformok kommunikációs stratégiájáért felelnek. Ahogy a Médiapiacnak is elmondták, céljuk nem más, mint népszerűsíteni a rendőrséget, annak dacára és épp azért, mert a rendőrrel sosem kellemes helyzetben találkozunk.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kihirdetett „dróntörvénnyel” kapcsolatban sok a félreértés. Ez részben azért van így, mert a „drón” fogalom igen széles, többféle dolgot érthetünk alatta, ráadásul a kategóriába tartozó légi járművekre vonatkozó szabályok alkalmazása is több gyakorlati problémát felvetett. A dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat, ebben segít a cikkünk.

Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)

Olyan ügyekkel foglalkozunk, legyen szó egy társadalmi problémáról, vagy akár korrupciós ügyekről, amelyek sokakat érinthetnek és érdekelhetnek, és amelyek a nézőkhöz másképpen nem feltétlenül jutnának el

– mondja Boros Kriszta, aki már egész kicsi korában arról álmodozott, hogy bemondónő lesz. Majd miután a vágy testet öltött, és meghatározó éveket töltött el a közszolgálati média rádiós és tévés műsoraiban, egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub arca lett, ahol – nem meglepő módon – egy közéleti műsort vezet, a Házon kívült.

Idén ötvenöt éve, hogy aláírta a szerződését a Magyar Rádióval, majd alig egy évtizeddel később már a tévéképernyőkről köszöntötte a nézőket. Soha nem szűnt meg rádiósnak lenni, miközben a Magyar Televízió emblematikus alakja is volt. Közben pedig folyamatosan tanított. Már egészen fiatalon korrepetált, hogy megvehesse az első magas sarkú cipőjét, és hogy elutazhasson Párizsba. Kertész Zsuzsa szenvedélyes ember, akit joggal irigyelhet a fiatalabb generáció.

Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)
Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)

Feladatom van. Embereknek kell beszélnem. Valami értelmeset adni nekik, és ha már értelmeset, akkor értelmesen.

Fiala János profi és szélsőséges. A lehető legmélyebbre hatol, amikor egy kérdést feltesz. A mellébeszélést pedig az élő adásban ugyanúgy torolja meg, mint a való életben. Ebből kifolyólag, csak azt tekinti partnerének, aki bírja vele a szellemi iramot. Mégis, mintha az utóbbi időben finomabb hangnemre váltott volna.

Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)
Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)

Fiala János a magyar média leépüléséről, a szakma morális válságáról, hiúságról, kitaszítottságról és megalkuvásról beszélt a vele készült interjúban.

Harminc évig volt a Film Színház Muzsika fotográfusa, a művészvilág képviselőiről készült sok felvétele több mint sztárfotó, drámai erejű portré. Az igazi ismertséget mégsem ezek, hanem azon sorozatai hozták meg számára, amelyek megrendelés nélkül készültek: a cigányokról, bányászbrigádokról, zsidókról. A Kossuth-díjas Féner Tamás számára mindig a fotó verbalizálható része volt a fontos. Meggyőződése, hogy az alkotásokat el kell olvasni.

Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)
Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Szilárd meggyőződésem, hogy ha képekkel foglalkozunk, az az első, hogy megértessük a szemlélőkkel, hogy a képeket elolvasni ugyanolyan aktív elsajátítást igényel, mint, mondjuk, egy festményt. Ha látunk egy jelenséget, annak a vizuális tükröződését, tudnunk kell hova tenni. Valakinek sikerül, valakinek nem.

Magyarország elsőszámú terméke lehetne a kultúra, ha ismernénk a piacot és megtanulnánk piaci alapon gondolkozni róla Balogh Máté András, az Art Is Business magazin megálmodója szerint. A kommunikációs szakember olyannyira komolyan gondolja a for profit és a művészeti szféra összekapcsolását, hogy reprezentatív felmérés készítésébe fog a hazai kultúrafogyasztásról, melyről először a Médiapiacnak beszélt.

Kabai Domokos Lajos az “Eljött a transznacionális cégek kora” című írásában arról ír, hogy bizony kommunikációs csapdába is kerülünk, ha nem változtatunk azon a felfogáson, amivel a nemzetközi vállalati törekvéseket továbbra is nemzetállami megközelítéssel értelmezzük, miközben a globalizmus korában élünk.

AZ ÚJ ÉVTIZED: MI MOZGATJA A MAGYAR MÉDIÁT?

Új évtized kezdődik. Vajon mik azok a trendek, amik meghatározók lesznek a média és a kommunikációs szakma szempontjából 2020-ban és a következő évtizedben? Mi marad változatan? Ezekről a kérdésekről és jövőbeni konkrét terveikről kérdeztünk meg öt meghatározó hazai médiavállalatot, hogy megtudjuk, merre tart a magyar média a 2020-as években.

Az idei év marketing trendjeiről és azok gyakorlati működtetéséről osztott meg hasznos gondolatokat a Médiapiaccal a szakma nagyágyúja, Hinora Ferenc is. A Magyar Marketing Szövetség elnöke inkább a stratégiai irányzatokban gondolkodik az újabb és újabb eszközökkel szemben, ezért kiemelten fontosnak tartja az alapokat. Mint mondta, utóbbi figyelembe vételével elkerülhetjük azt a gyakori marketinges hibát, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot.

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással beszélgettünk.

10 globális trend az online médiában: Cikkünk legfőbb kérdése, hogy mik azok az átfogó irányvonalak, amik jelen évtizedben jellemezni fogják az online médiát, azon belül is kiemelten a közösségi médiát. Mik azok a trendek, amelyeknek a jelei a nemzetközi színtéren már kibontakoztak, de Magyarországon még csak most kezdenek erősödni? A kiterjesztett valóság használata a márkahűség erősítése érdekében például ilyen, de számos más elérhető megoldásról is szót ejtünk 10 tételből álló felsorolásunkban.

A mémek, vagyis az interneten vírusszerűen terjedő vicces képek jól kiaknázható terepei a marketingnek, melyeken keresztül könnyen megszólíthatóvá válnak a Z-generáció tagjai. A mém-marketingnek számos előnye van, de az egyik legfontosabb, hogy az influenszer marketinghez képest lényegesen nagyobb engagement rate-et generál.

A csapból is a mesterséges intelligencia folyik, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepe lesz az új technológiának (technológiacsoportnak) a 2020-as évtizedben. Bár a mesterséges intelligencia legkiemeltebb területeiként a navigációt és az egészségügyi eszközöket szokták említeni, a média világának számos területére is hatással van. Hat olyan trendet gyűjtöttünk össze, ami meghatározó lesz a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően.

Sokan már most az internetes felületeket tekintik elsődleges hírforrásaiknak, és az értesüléseik javát a közösségi médián keresztül szerzik. Ez jelentős kihívás elé állítja az online újságokat. Hogyan birkózhatnak meg a megváltozott körülményekkel, és milyen változások elé néz az újságírás az elkövetkezendő évtizedben?

Médiapiac

Ők lesznek a Petőfi Zenei Díjátadó új házigazdái

A magyar zenei élet egyik legrangosabb elismerésével indul a díjátadó-szezon: már hatodszor osztják ki a hazai könnyűzene legjobbjainak a Petőfi Zenei Díjat. A látványos gálát ezúttal is kétórás showműsor keretében, a Duna közvetítésével tartják meg január 23-án, 19:45-kor, melynek házigazdái idén az M2 Petőfi TV és a Petőfi Rádió műsorvezetői, Csapó Dóra és Bekker Dávid lesznek.

Közzétéve:

Zih Zsolt

Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV névadóját, Petőfi Sándort formázó szobrokat idén is tizenegy kategóriában ítélik oda a hazai könnyűzene legkiemelkedőbb előadóművészeinek. A kétórás show házigazdáit az országos csatornák közösségi oldalain jelentették be: idén a háziasszony szerepében az M2 Petőfi TV műsorvezetője, Csapó Dóra tündökölhet, akinek társa a Petőfi Rádió ébresztőműsorának, a Petőfivel a reggel!-nek jól ismert hangja, Bekker Dávid lesz.

A magyar könnyűzenei palettát mindkét műsorvezető jól ismeri és figyelemmel követi, ám rajongásuk túlmutat a munkaköri kötelességen, ezért leplezni sem tudták lelkesedésüket, amikor kiderült, hogy a hatéves múltú díjátadón idén ők vezényelhetnek.

„A Petőfi Zenei Díjátadó hazánk nagyszabású könnyűzenei ünnepe, megtisztelő, hogy idén műsorvezetőként a részese lehetek. A díjakat átadó művészekkel és a jelölt zenészekkel a munkám során, az M2 Petőfi TV-n már többször találkoztam, jól ismerem őket. Idén műfaji kavalkádot kaphatnak a nézők, mind a jelölteket, mind a fellépőket tekintve, ráadásul feltörekvő, ifjú tehetségek és új kategóriák is helyet kaptak az idei felhozatalban. Bízom benne, hogy az év meghatározó zenei élményét nyújthatjuk majd a nézőknek. A nemzet televíziója, a Duna segítségével pedig határon innen és túlra is eljuthat az esemény” – fogalmazott Csapó Dóra.

„Rádiós műsorvezetőként kötelességemnek érzem, hogy képben legyek a hazai popkulturális élet meghatározó szereplőivel, ígéretes tehetségeivel. Szerencsére ez párosul azzal, hogy a hazai könnyűzene nagyon közel áll a szívemhez. A Petőfi Zenei Díj évek óta szenzációsan szemlézi a szakma krémjét, éppen ezért évek óta követem a díjátadókat. Hihetetlen extázist jelent nekem, hogy idén a show férfi műsorvezetője lehetek”– tette hozzá Bekker Dávid.

Petőfi Zenei Díj 2021

A Petőfi Zenei Díjátadót január 23-án, vasárnap este 19:45-kor tűzi műsorára a nemzet televíziója, a Duna.

A kétórás showban 11 kategóriában hirdetik ki a 2021-es év legjobbjait, akikről a csatornaigazgató és egy szakmai zsűri dönt a csatornák zenei szerkesztői által küldött lejátszási listák eredményei alapján.

Néhány díjazott kilétére már tavaly fény derült, így a műsorban összesen hét kategóriában hirdetnek győztest.

A Petőfi Zenei Díj Életműdíjat ezúttal id. Szakcsi-Lakatos Béla veheti át.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új műsorvezetőkkel folytatódik a Családi kör

Rókusfalvy Pál és Lili apa-lánya párosát egy férj és feleség kettőse váltja a Családi körben. A Duna vasárnaponként jelentkező sorozatát 2022 januárjától a közkedvelt színészházaspár, Pindroch Csaba és felesége, Verebes Linda vezethetik – derült ki a műsor legutóbbi adásában.

Közzétéve:

MTVA

Idén lesz három éve, hogy visszatért a képernyőre a Családi kör – a Magyar Televízió 1974-től 1994-ig futó, azonos című műsora – amelyet a mai kor igényeinek megfelelően idézett meg Rókusfalvy Pál és lánya, Lili vasárnap esténként a Dunán. A nemzet televíziója 2022-ben friss arculattal és számos újdonsággal készül közönségének, amelynek része a népszerű műsor megújulása is.

A Családi kör január 16-i adásában meglepő fordulattal jelentették be, hogy új házigazdái lesznek a műsornak: az apa-lánya páros az aktuális meghívott vendégeknek, Pindroch Csabának és Verebes Lindának adták át a stafétát. A következő adásokban így már a színészházaspár köszöntheti a nézőket.

„Hálásak vagyunk, hogy az elmúlt években sok családi kört rajzolhattunk együtt. Rajongással szeretjük ezt a műsort, és bár búcsúzunk a házigazda szereptől, állandó nézői leszünk a Családi körnek” – fogalmazott Rókusfalvy Pál, aki lányával egyetértett abban, hogy szeretett műsoruk a legjobb kezekbe kerül.

Verbes Linda és férje izgatottan várják az előttük álló feladatot, amelyet kifejezetten testhezállónak tartanak, hiszen háromgyerekes szülőkként fontos számukra a család és a házasság harmóniájának fenntartása, amelyhez ez a műsor időről-időre hasznos tanácsokkal szolgál.

Az újdonsült műsorvezetők egy kedves, apró ajándékkal búcsúztak el Rókusfalvy Lilitől és édesapjától, akik megölelve egymást, meghatódva köszöntek el a Családi kör nézőitől.

Tovább olvasom

Médiapiac

Álnéven írt cikkben támadja a kormányt az RTL

Álnéven jegyzett kormánykritikus cikkeknek is teret ad az RTL új híroldala.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Terjedelmes cikkben hasonlítja össze az RTL újonnan indult hírportáljának külsős szerzője a szerbiai és a magyar árstoppal kapcsolatos rendeleteket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkeresésére az RTL elismerte, hogy a cikket szerző Kocsányos Pálma valójában nem létezik.

A nevét titokban tartó szerző szerint a kormány csupán másolja a szerb rendelkezéseket, amelyek amúgy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, hatása érzékelhetetlen – írta a Mandiner.

Az alapítvány megpróbált utána járni Kocsányos Pálma személyének. Első körben az rtl.hu -t kerestük meg az alábbi kérdéseinkkel:

  • Kocsányos Pálma létező személy?
  • Amennyiben létező személy, miért nincs feltüntetve az impresszumban?
  • Amennyibe létező személy, esetleg tudnak elérhetőséget adni hozzá?

Az RTL  a szerkesztőség rövidesen reagált is:

“Tisztelt olvasónk,

köszönjük a levelet! A cikket létező személy írta, aki álnevet használ, az impresszumban azért nem szerepel, mert külsős szerzőnk. Továbbítottuk neki az ön levelét.”

Tovább olvasom