Kövess minket!

Médiapiac

Izgalmas interjúk és szakemberek jövőbe mutató jóslatai – ezek várnak a Médiapiac 2020-as első számában

A 2020-as évek első Médiapiaca az új évtized kihívásaira fókuszál. Benne interjú olvasható az Emmy-díjas Gera Marinával, a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurájával, Hajós Andrással, és szakemberek igyekeznek megjósolni a marketing- és pr-szakma várható trendjeit.

Gera Marina kétéves kora óta arra készült, hogy sikeres színésznő legyen. Ez, egy Emmy-díjjal a kezében, úgy tűnik sikerült. De mint eddig, az Örök tél főszereplője, most sem áll meg, újabb, még nagyobb kihívásokat keres. Hogy mi lehet a végcél, és, hogy oda hogyan juthat el, a színésznő a magazin első számában megjelent interjújából kiderül. Ahogy az is, hogy mire viheti egy kakukktojás, ha mer kívülálló maradni.

A net megkönnyíti az információkhoz való hozzáférést, mégis megingatja a tudást. Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést Bajomi-Lázár Péter. A tudás történetének igen rövid áttekintése azt mutatja, hogy az információforrások számának növekedése együtt járt az információk egyre megbízhatatlanabbá válásával, s a felhasználó ma joggal érezheti úgy: a dezinformáció, az online propaganda, az álhírek, a konspirációs teóriák és a városi legendák korában él.

Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)
Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)

Egykor őrjöngő agyú kisgyerek volt, aki egyszerre készült Irkutszkba és mérnöknek, miközben szüntelenül zenélt. Hajós András ma a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurája, aki most éppen a YouTube-on futó Dalfutár című műsorával szórakoztatja a közönségét – mi mással, zenével. Mert igazi szerelme a zene, amihez mindig visszatalál. De hogyan vélekedik a magánember Hajós András a közszereplő Hajós Andrásról? És miért mondja azt, hogy nem abban látja a veszélyt, hogy

…egy politikai párt eluralkodott, mert ilyet láttunk már. Igazság szerint, azt is láttuk, ahogy a saját szarukba fulladnak bele, inkább az aggaszt, hogy az emberek miközben minden sületlenséget elhisznek, a létező igazságokat – mint például, hogy nem lopunk – mintha elfelejtették volna. Lopni a gyíkemberek uralta lapos Földön sem illik, hiába él Elvis.

Harmadik műszak, Rendőrakadémia és egy nyomozó édesapa: többek közt ezek indították el a rendvédelmi szerv felé azokat a fiatal rendőröket, akik ma az ORFK social platformok kommunikációs stratégiájáért felelnek. Ahogy a Médiapiacnak is elmondták, céljuk nem más, mint népszerűsíteni a rendőrséget, annak dacára és épp azért, mert a rendőrrel sosem kellemes helyzetben találkozunk.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kihirdetett „dróntörvénnyel” kapcsolatban sok a félreértés. Ez részben azért van így, mert a „drón” fogalom igen széles, többféle dolgot érthetünk alatta, ráadásul a kategóriába tartozó légi járművekre vonatkozó szabályok alkalmazása is több gyakorlati problémát felvetett. A dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat, ebben segít a cikkünk.

Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)

Olyan ügyekkel foglalkozunk, legyen szó egy társadalmi problémáról, vagy akár korrupciós ügyekről, amelyek sokakat érinthetnek és érdekelhetnek, és amelyek a nézőkhöz másképpen nem feltétlenül jutnának el

– mondja Boros Kriszta, aki már egész kicsi korában arról álmodozott, hogy bemondónő lesz. Majd miután a vágy testet öltött, és meghatározó éveket töltött el a közszolgálati média rádiós és tévés műsoraiban, egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub arca lett, ahol – nem meglepő módon – egy közéleti műsort vezet, a Házon kívült.

Idén ötvenöt éve, hogy aláírta a szerződését a Magyar Rádióval, majd alig egy évtizeddel később már a tévéképernyőkről köszöntötte a nézőket. Soha nem szűnt meg rádiósnak lenni, miközben a Magyar Televízió emblematikus alakja is volt. Közben pedig folyamatosan tanított. Már egészen fiatalon korrepetált, hogy megvehesse az első magas sarkú cipőjét, és hogy elutazhasson Párizsba. Kertész Zsuzsa szenvedélyes ember, akit joggal irigyelhet a fiatalabb generáció.

Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)
Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)

Feladatom van. Embereknek kell beszélnem. Valami értelmeset adni nekik, és ha már értelmeset, akkor értelmesen.

Fiala János profi és szélsőséges. A lehető legmélyebbre hatol, amikor egy kérdést feltesz. A mellébeszélést pedig az élő adásban ugyanúgy torolja meg, mint a való életben. Ebből kifolyólag, csak azt tekinti partnerének, aki bírja vele a szellemi iramot. Mégis, mintha az utóbbi időben finomabb hangnemre váltott volna.

Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)
Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)

Fiala János a magyar média leépüléséről, a szakma morális válságáról, hiúságról, kitaszítottságról és megalkuvásról beszélt a vele készült interjúban.

Harminc évig volt a Film Színház Muzsika fotográfusa, a művészvilág képviselőiről készült sok felvétele több mint sztárfotó, drámai erejű portré. Az igazi ismertséget mégsem ezek, hanem azon sorozatai hozták meg számára, amelyek megrendelés nélkül készültek: a cigányokról, bányászbrigádokról, zsidókról. A Kossuth-díjas Féner Tamás számára mindig a fotó verbalizálható része volt a fontos. Meggyőződése, hogy az alkotásokat el kell olvasni.

Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)
Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Szilárd meggyőződésem, hogy ha képekkel foglalkozunk, az az első, hogy megértessük a szemlélőkkel, hogy a képeket elolvasni ugyanolyan aktív elsajátítást igényel, mint, mondjuk, egy festményt. Ha látunk egy jelenséget, annak a vizuális tükröződését, tudnunk kell hova tenni. Valakinek sikerül, valakinek nem.

Magyarország elsőszámú terméke lehetne a kultúra, ha ismernénk a piacot és megtanulnánk piaci alapon gondolkozni róla Balogh Máté András, az Art Is Business magazin megálmodója szerint. A kommunikációs szakember olyannyira komolyan gondolja a for profit és a művészeti szféra összekapcsolását, hogy reprezentatív felmérés készítésébe fog a hazai kultúrafogyasztásról, melyről először a Médiapiacnak beszélt.

Kabai Domokos Lajos az “Eljött a transznacionális cégek kora” című írásában arról ír, hogy bizony kommunikációs csapdába is kerülünk, ha nem változtatunk azon a felfogáson, amivel a nemzetközi vállalati törekvéseket továbbra is nemzetállami megközelítéssel értelmezzük, miközben a globalizmus korában élünk.

AZ ÚJ ÉVTIZED: MI MOZGATJA A MAGYAR MÉDIÁT?

Új évtized kezdődik. Vajon mik azok a trendek, amik meghatározók lesznek a média és a kommunikációs szakma szempontjából 2020-ban és a következő évtizedben? Mi marad változatan? Ezekről a kérdésekről és jövőbeni konkrét terveikről kérdeztünk meg öt meghatározó hazai médiavállalatot, hogy megtudjuk, merre tart a magyar média a 2020-as években.

Az idei év marketing trendjeiről és azok gyakorlati működtetéséről osztott meg hasznos gondolatokat a Médiapiaccal a szakma nagyágyúja, Hinora Ferenc is. A Magyar Marketing Szövetség elnöke inkább a stratégiai irányzatokban gondolkodik az újabb és újabb eszközökkel szemben, ezért kiemelten fontosnak tartja az alapokat. Mint mondta, utóbbi figyelembe vételével elkerülhetjük azt a gyakori marketinges hibát, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot.

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással beszélgettünk.

10 globális trend az online médiában: Cikkünk legfőbb kérdése, hogy mik azok az átfogó irányvonalak, amik jelen évtizedben jellemezni fogják az online médiát, azon belül is kiemelten a közösségi médiát. Mik azok a trendek, amelyeknek a jelei a nemzetközi színtéren már kibontakoztak, de Magyarországon még csak most kezdenek erősödni? A kiterjesztett valóság használata a márkahűség erősítése érdekében például ilyen, de számos más elérhető megoldásról is szót ejtünk 10 tételből álló felsorolásunkban.

A mémek, vagyis az interneten vírusszerűen terjedő vicces képek jól kiaknázható terepei a marketingnek, melyeken keresztül könnyen megszólíthatóvá válnak a Z-generáció tagjai. A mém-marketingnek számos előnye van, de az egyik legfontosabb, hogy az influenszer marketinghez képest lényegesen nagyobb engagement rate-et generál.

A csapból is a mesterséges intelligencia folyik, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepe lesz az új technológiának (technológiacsoportnak) a 2020-as évtizedben. Bár a mesterséges intelligencia legkiemeltebb területeiként a navigációt és az egészségügyi eszközöket szokták említeni, a média világának számos területére is hatással van. Hat olyan trendet gyűjtöttünk össze, ami meghatározó lesz a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően.

Sokan már most az internetes felületeket tekintik elsődleges hírforrásaiknak, és az értesüléseik javát a közösségi médián keresztül szerzik. Ez jelentős kihívás elé állítja az online újságokat. Hogyan birkózhatnak meg a megváltozott körülményekkel, és milyen változások elé néz az újságírás az elkövetkezendő évtizedben?

Médiapiac

Lengyel változat készül Zelenszkij A nép szolgája című tévésorozatából

A vígjátéksorozat sikere nyomán indult el a színész politikai karrierje, és lett 2019-ben Ukrajna elnöke.

Közzétéve:

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A Polsat lengyel tévécsatornánál azonos címmel forgatják a színész-producer Zelenszkij politikai karrierjét is elindító sorozat lengyel verzióját. A Polot Media produkciójában készülő adaptáció főszerepét Marcin Hycnar kapta, rendezője pedig Maciej Bielinski – számolt be róla a The Hollywood Reporter nyomán az MTI.

A szatirikus hangvételű eredeti szériában, amely nagy sikert aratott Ukrajnában, Zelenszkij alakította a főhőst, egy középiskolai történelemtanárt, aki véletlenül csöppen bele a politikába, és államfő lesz belőle. A vígjátéksorozat sikere nyomán a színész politikai karrierje is beindult, és 2019-ben megválasztották Ukrajna elnökévé.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése után a Netflix, amelynek kínálatában korábban már szerepelt a sorozat, újra műsorra tűzte, de számos ország tévécsatornája is megvásárolta a sugárzási jogokat.

Mindeddig Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet a háború kitörése óta. A lengyel határőrség múlt héten posztolt Twitter-üzenetében azt írta, hogy az orosz katonai invázió február 24-i kezdete óta mintegy 5,4 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szorítja az idő Baranyit: augusztus végéig dönteni kell a kerületi médiacég sorsáról

Korábbi szövetségesei ebben az ügyben sem állnak ki Ferencváros polgármestere mellett.

Közzétéve:

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, fotó: MTI/Mohai Balázs

Szorítja az idő Baranyi Krisztinát: augusztus végéig döntenie kell a ferencvárosi vezetésnek arról, hogy mi lesz a kerületi médiacég sorsa. Az erről szóló testületi ülés tegnap lett volna, de a baloldali pártok által korábban támogatott polgármester a sajtóhírek szerint nem tudott maga mellé állítani tíz képviselőt, így most sem rendeződtek a kerületi médiaháborús viszonyok – írja a Magyar Nemzet.

Mint arról már írtunk, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Baranyi Krisztina akkor az esetre a Facebook-oldalán úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették.

Később a baloldali képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televí­ziós szakember – Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje – kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését, így átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. A polgármester ugyanakkor kikötötte: csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja.

Az sem mellékes információ, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól, és a hónapok óta törvénytelenül működő cég ellen cégbírósági végzés is érkezett, így sürgeti az idő Baranyi Krisztinát, hogy helyreállítsa a magazin működését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hazánk belügyeiről „értekeztek” a Szigeten bulizó baloldali újságírók

Magyarországról, Orbán Viktor miniszterelnökről, valamint a szexuális kisebbségek helyzetéről is „értekeztek” a külföldiekkel bulizó balliberális újságírók a Sziget fesztiválon. A Telex és 24.hu újságírói továbbá szükségét érezték a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit és a tusványosi beszéd egy részét is bemutatni, hogy olyan emberek mondjanak véleményt vagy éppen ítéletet, akik hazánkat és a politikai viszonyokat egyáltalán nem vagy csak a nyugati média által levetített hírekből ismerik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

Behozni a magyar valóságot a szabadság szigetére – ezzel a céllal készített riportot a Sziget fesztivál résztvevőivel a 24.hu újságírója, amelyben külföldi fiatalok tájékozatlansága vagy a Magyarországgal és a miniszterelnökkel kapcsolatos negatív sztereotípiák köszöntek vissza. A videóból ugyanis kiderült, hogy

 a fiatalok többsége szinte semmit nem hallott hazánkról, akinek pedig mégis volt némi fogalma, az a homoszexuálisok helyzetét emlegette, vagy előadta, hogy az országban uralkodó légkör miatt egy kicsit félt Magyarországra jönni. Orbán Viktor neve ugyanakkor már többeknek volt ismerős, akiről azt hallották, hogy „nem nagyon csípi a melegeket”. 

A baloldali hírportál újságírója ezt követően lejátszotta a tusványosi beszéd sokat támadott, a fajok keveredésére vonatkozó részletét is, amelynek értelmezésébe többen belezavarodtak, egyesek pedig Hitlerhez és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökhöz hasonlították a kormányfőt.

Szintén hazánk belügyeit firtatta a Szigeten a Telex újságírója is, aki arra volt kíváncsi, hogy a külföldi fiatalok hogyan értékelik a kormány gyermekvédelmi népszavazását, amely bár jogi értelemben érvénytelen lett, a magyarok elsöprő többségének véleményét, miszerint nem kérnek az LMBTQ-propagandából, jól tükrözi. A reprezentatívnak aligha nevezhető felmérésből kiderült:

a fesztiválozók támogatnák, hogy a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak a gyermekeknek. Egyikük pedig azt is hozzátette: „az kevésbé számít, hogy a szülő ezzel nem ért egyet, mert nem az ő életéről van szó, hanem a gyermekéről”.

 Arra, támogatják-e, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító műtéteket végezzenek, úgy reagáltak: aki más akar lenni, az legyen más, ugyanakkor többen felhívták a figyelmet, hogy ez komoly döntés, ami az egész életre kihat és nem fordítható vissza. Egyesek szerint meg lehet velük ismertetni ezt a témát, de csak egy bizonyos kortól és bizonyos korlátok között, valamint fontos az is, hogy hiteles információkat kapjanak. 

Szinte mindegyik válaszadó ellenezte, hogy a kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be, hiszen nagyon könnyű hatni rájuk. Éppen ezért az ilyen tartalom csak bizonyos kor fölött megfelelő. Egyesek ugyanakkor úgy válaszoltak: attól függ, hogy mi jutna el a gyermekekhez. 

Azt viszont már a többség támogatná, hogy a kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg, mondván fontos már kicsi kortól tanítani őket arra, hogy léteznek más emberek is, akiket el kell fogadni. Szerintük tehát ez nem jelent rájuk veszélyt, inkább az a veszélyes, ha el kell rejteniük azt, akik lenni akarnak – tudósított róla a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom