Kövess minket!

Médiapiac

Itt a júniusi Médiapiac!

Sajdik Ferenc, Rónai Egon, Bakos Piroska, Bánó András, Lábady István, Iain Lindsay, Sztaniszláv András és megannyi érdekes írás a magazin legújabb számában, amelyet digitálisan lapozható formába öntöttünk, hogy mindenki szabadon lapozgathassa.

Közel kilencven éve nem sikerült érdekességet találni a saját arcában, míg a pesti utca a témák kifogyhatatlan tárhelye Sajdik Ferenc szerint. A karikaturista a Ludas Matyinál kezdte pályafutását, egyszer majdnem közös cellába került Árkus Józseffel, a Főkukac életét pedig ő mentette meg, az azt horogra tűző Csukás Istvántól.

Sajdik Ferenc

A legendával készült interjúnkat saját karikatúráival illusztrálta Gombóc Artúr szülőatyja.

A Médiapiac 2020/3. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Az elektronikus könyvpiac közel egy évtizede növekszik csendesen a háttérben, azonban a közelmúltban lezajló folyamatok, és a rövid idő alatt digitálisba forduló világ ismét ráirányították a reflektort erre a szegmensre, amely nem csak hazánkban erősödik fokozott mértékben, de világszinten is többmilliárdos éves bevételt produkál. Cikkünkben az e-könyvek piacának jellemzőivel foglalkoztunk.

Rónai Egon (Fotó: Soós Bertalan)
Rónai Egon (Fotó: Soós Bertalan)

Az objektivitás a munkámmal kapcsolatban nem csak egy jelző

– mondja Rónai Egon, aki ajándéknak tartja az élettől, hogy soha nem kellett olyan felkérésnek eleget tennie, amelyet ne szeretett volna elvállalni. Pedig sok szerepkörben kipróbálta magát. Rónai Egon az édesapjához fűződő viszonyáról, megosztó személyiségéről, az ATV-ről mint objektív hírforrásról és arról beszélt, hogyan lehet a tematikusan felépített gondolatok világában valódi újságírást folytatni.

Bakos Piroska (Fotó: Soós Bertalan)
Bakos Piroska (Fotó: Soós Bertalan)

Ma már nem szeretnék a Magyar Televízióban dolgozni, pedig úgy érzem, mostanra értem meg, a virágkorom élem, rendelkezem a kellő mértékű szakmai tapasztalattal, mondjuk, ha német lennék, egy ottani csatornán most kaphatnék főműsoridős műsort. És ezzel nem vagyok egyedül, ha csak a női televíziós kortársaimat nézem, sorolhatnám, kik nem kapják meg a megérdemelt lehetőségeket. De ez már nem frusztrál, inkább szomorúnak tartom

– mondja Bakos Piroska, aki legújabb kihívását a MOL kommunikációs vezetőjeként találta meg.

Üzleti konferenciák Zoom-on, munkacsoportok Facebook-on, megosztott vakációs képek az Instagramon – a szociális és szakmai életünk jelentős része mára átköltözött a világhálóra. Lassan több időt töltünk a különböző közösségi média felületeken, mint amennyit alszunk – legalábbis erre mutat a Data Reportal social media használatról szóló felmérése, amelyet részletesen is bemutatunk a cikkünkben.

Bánó András (Fotó: Egry Tamás)
Bánó András (Fotó: Egry Tamás)

Olyan hírműsor, mint az Egyenleg, nem volt még egy, és szerintem nem is lesz. Az én életemben már biztosan nem

– mondja Bánó András, akit egész pályafutása során leginkább az új dolgok izgatták: nevéhez fűződik a sportösszefoglalók megújítása, majd kitalálta, hogy hírműsort párban és állva is lehet vezetni. Ha ő nincs, Egyenleg és Objektív sincs. Ő adta az első tévés bemutatkozási lehetőséget a mai televíziós generáció több neves tagjának. Legalább háromszor szervezett maga köré profi csapatot, és legalább ennyi alkalommal kellett felállnia az őt ért mélyütésekből is. Mint Bánó András mondja: az Egyenleg-ügy után a többi már szinte semmiség volt.

Merre tart a magyar e-kereskedelem? Az elmúlt hetekben az e-kereskedelem gyakran került fókuszba. Sokan a járvány nagy nyerteseinek nevezik az ágazatot, mivel az otthon rekedt tömegek igényeit a webshopok szolgálták ki. Még azok az offline kereskedők is kénytelenek voltak online üzletet nyitni, akik eddig nem is gondolkoztak ezen. De vajon ezek a most kialakult szokások tartósak lesznek? Hosszú távon is fellendíti a kereskedelmet a járványügyi helyzet? Schmidt Zoltánt, a Kosárérték.hu főszerkesztőjét kérdeztük az e-kereskedelem jelenjéről és jövőjéről.

Lábady István
Lábady István

Soha nem volt célom belesimulni a környezetembe

– mondja Lábady István, aki számára mindig fontos volt, hogy feszegesse a határokat. Legfőbb célja, hogy minden alkalommal, amikor kamerát vesz a kezébe, a tőle telhető legtöbbet hozza ki magából, még az alkalmazott munkáiban is törekszik a saját kritériumainak megfelelni.

Iain Lindsay (Fotó: Mészáros Dia)

Iain Lindsay, Nagy Britannia magyarországi nagykövete visszavonul a diplomáciától, és a versenyszférában folytatja a pályafutását. Diplomata karrierje záróakkordjaként hazánkban töltött négy évet, amihez meg kellett tanulnia magyarul – szerinte ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a minket körülvevő szláv tengerben megértse a magyarság különcségének lényegét. Meggyes rétesről, Petőfiről, és a Fény utcai Piacról is beszélt a nagykövet, aki elárulta, mit visz magában hazánkból.

Gyermekvédelem a koronavírusjárvány közben és után. Mik az izoláció hatásai a gyermekekre nézve? Lassan teljesen véget ér a bezártság korszaka és a gyermekek újra játszhatnak a szabadban. De vajon min múlik, hogy ki milyen mentális és lelkiállapotban hagyja el a lakását? Egyáltalán mi történt ebben az időszakban – több volt a gyermekeket ért támadás az interneten? A Kék-vonal alapítvánnyal a gyermekek bezártsággal kapcsolatos érzéseiről, a videójátékok és a megnövekedett képernyőidő hatásairól beszélgettünk.

Sztaniszláv András

Különleges körülmények között töltötte Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elnökségének első hat hónapját. Nem csak a koronavírus-járvány állította váratlan kihívások elé a szervezetet és a szakmát, számtalan új helyzettel kellett megbirkóznia ebben az időszakban az egész világnak, amely komoly nyomot hagyott a gazdaságon is. Interjúnkban erről beszélgettünk vele.

„Az Onlife megteremtette a konferenciák új korszakát”

Az Onlife Üzleti Konferencia kísérlet volt arra nézve, hogy a hagyományos konferenciaélményt át lehet-e menteni az online térbe. A résztvevők véleménye szerint egyértelműen igen. A Médiapiac Onlife-melléklete is egy kísérlet: arra, hogy egy-egy izgalmas témát kiragadva felvillantsuk, miért is volt korszakalkotó a 64 stúdióminőségű előadást felvonultató esemény. Szó lesz többek között kollektív burnoutról és onlife marketingszemüvegről, a posztfaktuális világban való boldogulásról és marketingtranszformációról, de arról is, mitől lesz piacvezető a kommunikációnk. Lapozz bele a szemed előtt zajló történelembe!

A Médiapiac 2020/3. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom