Kövess minket!

Médiapiac

Itt a HOPPex idei menetrendje

Tesztek, éles üzem és sok edukáció. Itthon is jelentős változásokat hozhat 2015 a programozott szegmensben.

A neved eddig kevésbé pörgött a konferenciákon és a szaksajtóban. Mivel foglalkoztál az elmúlt években, és hogyan kerültél kapcsolatba a programozott vásárlás területével?

Korábban három és fél éven át a Vaterát is üzemeltető Allegro Groupnál dolgoztam, ahol B2C brand menedzserként olyan márkák marketingaktivitását bízták rám, mint a Grando.hu vagy a Lealkudtuk.hu, majd idén januárig a Central Médiacsoport programozott médiaértékesítési projektjeiben vettem részt. Rövid kitérő után április közepétől látom el a HOPPex vezetői feladatait.

A HOPPex elindításáról 2014 októberében tett bejelentést három nagy médiacég. Aztán nagy volt a csend, a kíváncsiság pedig nőttön-nőtt. Mi történt az elmúlt hónapokban?

Az elmúlt hónapok a nemzetközi piacon jelenleg elérhető legmagasabb fejlettségi szintű technológiai partner keresésével, és a magyar piac szereplői számára legmegfelelőbb szolgáltatáscsomag összeállításával teltek. Olyan szolgáltatási csomagot sikerült kialakítani, ami nagyon különböző preferenciákkal rendelkező online tartalomszolgáltatók igényeinek is megfelel. A hazai szereplők azonos feltételekkel vehetik igénybe a HOPPex szolgáltatásait. Korszerű, versenyképes megoldást kínálunk a hirdetői, ügynökségi oldal számára, miközben azáltal, hogy a rendszer nagyobb inventory kezelésére biztosít lehetőséget, várhatóan csökkennek az egyes szereplőkre háruló terhek.

Mi a 2015-ös évre vonatkozó menetrend?

A HOPPex hamarosan megkezdi a tesztidőszakát, majd ezt követően csatlakozhatnak a rendszerhez a tartalomszolgáltatók.

Mekkora csapattal vág neki a HOPPex az éles munkának?

Nincs szó nagy szervezeti háttérről. A cél az, hogy egy alacsony költséggel működő, és emiatt is versenyképes szolgáltatást nyújtó cég jöjjön létre, ami nyitott a hazai szereplők számára. Minden mást ehhez a célkitűzéshez igazítunk.

Miben látod a főbb kihívásokat, illetve a főbb lehetőségeket, amelyek a HOPPex itthoni sikeréről dönthetnek?

Mind a nemzetközi, mind a hazai médiapiacokon a digitális médiaköltés egyre nagyobb része folyik keresztül különböző automatizált rendszereken, ami elsősorban a nagy nemzetközi szereplőknek kedvez, míg a hazai szereplők versenyhátrányba kerülnek. Ráadásul ügyfél- és ügynökségi oldalról is igény mutatkozik arra, hogy a hagyományos kiadók jelenleg jellemzően direkt módon értékesített felületeit is meg lehessen ilyen rendszereken keresztül vásárolni. Azonban egy ilyen rendszer kialakításának költségeit egyetlen hazai szereplő sem képes egyedül finanszírozni, és itt jön a képbe a HOPPex. Nemzetközi trendek mutatják, hogy a programozott médiavásárlás – és a mi szempontunkból értékesítés – a jövő. Ha Nyugat-Európára tekintünk, láthatjuk, hogy egyes országok nagy tartalomszolgáltatói a hirdetéseik akár 60-70 százalékát már ilyen módon értékesítik. Sorra tűnnek fel a HOPPexhez hasonló kezdeményezések: Csehországban a CpEX, az Egyesült Királyságban az AOP, Olaszországban a Gold Five (G5), Franciaországban a La Place Media és az Audience Square, Dániában a Danish Publisher Network (DUN), Dél-Afrikában a southernx, a spanyol piacon a PMPMedios, vagy Görögországban a PPN és az Project Agora. Legutóbb a legnagyobb angol nyelvű gazdasági kiadványok (The Guardian, CNN International, The Financial Times, Reuters, The Economist) hoztak létre ilyen együttműködést. A Pangea bejelentése is megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk.

Hogyan áll a szolgáltatás piaci bevezetése? Milyenek az előzetes reakciók?

Tapasztaljuk a folyamatosan fokozódó érdeklődést a szolgáltatás iránt. A következő hónapokban a bevezetéssel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetünk az edukációra. Fontos, hogy a hazai szereplők megismerjék a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket, és ténylegesen kihasználhassák annak előnyeit. A kitöltöttség optimalizálása, a bevételek ezeknek megfelelő alakítása a piac minden egyes szereplője számára fontos cél. Ezen a téren a nemzetközi szereplők előttünk járnak.

A nemzetközi szaksajtóban gyakran ismételt tételmondat, hogy 2015 lehet az az év, amikor “berobban” a programozott szegmens. Mit gondolsz: itthon is igaz ez?

Azt gondolom, hogy egyes országokban már megtörtént ez a robbanás, más országokban talán tényleg 2015 lesz az éve. Magyarországon ritkán látni robbanásszerű fejlődést, mégis azt mondom, hogy ez az év – és talán a következő – nagy változásokat hoz majd programozott médiavásárlás és -értékesítés viszonylatában.

Számítasz versenyre 2015-ben? Hallani a HOPPexhez hasonló kezdeményezésekről, de konkrét bejelentés eddig nem történt mások részéről.

Tudjuk, hogy vannak ilyen irányú törekvések, ez a piacra és a szolgáltatás színvonalára is kedvező hatással lehet.

2014-re vonatkozóan az IAB egy kb. 4,4 milliárd forintos becslés adott a hazai automatizált költésre. 2015-ben szerinted mire lehet számítani?

A HOPPex piacra lépésével olyan prémium felületek vállnak elérhetővé az automatizált rendszereken keresztül, amelyet korábban nem vagy csak teszt jelleggel érhettek el a hirdetők. A HOPPex a minőséget képviseli, technológiában és felületekben egyaránt. A nyújtott szolgáltatás nem a klasszikus értékesítés ellen, hanem ahhoz szervesen kapcsolódva, azt kiegészítve támogatja a bevételek és a kitöltöttség optimalizálását. Ezek alapján természetes, hogy összességében a hazai piacon növekedésre számítok.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom