Médiapiac
Isten nevében, Isten nevével
Mit tehet a hívő ember vagy egy vallási közösség, ha úgy érzi: egy vélemény, egy karikatúra, egy újság címlapja megsértette méltóságát, belegázolt a becsületébe?

A kérdés – melyre Franciaországban korábban terroristák brutális választ adtak – idehaza is mind gyakrabban felmerül. A tennivalók ügyében friss magyar bírósági döntések adnak használható útmutatást, a részleteket és a legfontosabb következtetéseket Török Bernát ismertette a Médiapiac kérdésére.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli: olyan időket élünk, amikor kultúrák találkoznak és ütköznek, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig ilyenkor különösen jelentős társadalmi szereppel bír. Kétségkívül figyelemfelhívó megoldás, ha valaki vallási hasonlatba csomagolja politikai, társadalmi témájú mondanivalóját. Ha pedig az illető kritikát – különösen ha markáns kritikát – fogalmaz meg így, országos, de akár világraszóló botrány is kikerekedhet közléséből, ezzel pedig véleménye adott esetben sok millió emberhez is eljuthat.
De meddig mehet el a figyelemre vágyó megszólaló vagy éppen egy figyelemre vágyó sajtótermék? Másképpen: azonosítható-e az a pont, ameddig a vélemény élvez elsőbbséget mások vagy éppen teljes vallási közösségek emberi méltóságával szemben? A kérdés megválaszolására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kértük meg. Török Bernát elöljáróban azzal kezdte: a felvetés most igencsak időszerű.
– Az embernek könnyen az lehet az érzése, hogy manapság jóval többször kerül elő a kérdés, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt – kezdte a kutató. – De – folytatta – ez nyilván nem független attól, hogy intenzívebbé vált a vallás találkozása más vallásokkal vagy a vallástalansággal, a kultúrák a korábbinál többször ütköznek egymással a hétköznapokban. A közéleti vitáknak a megszokottnál is fontosabb témája lett a vallások társadalmi szerepe. Az egyetemi oktató szerint ennek megfigyeléséhez nem kell messzire mennünk, a magyar közbeszédben is tetten érhető a folyamat.
– Hazánk keresztény hagyományainak és kultúrájának védelme nemcsak az alaptörvénybe került be a közelmúltban, hanem a napi politikai törekvéseknek is része lett. A vallásos emberek, illetve a vallásban gyökerező értékeket vállaló politikusok teljes joggal tűzhetik zászlajukra ezeknek az értékeknek a megőrzését – fogalmazott Török Bernát, majd arról beszélt: a vallás messze nem magánügy, olyannyira nem, hogy számos társadalmi, közéleti vonatkozása van. S mint ilyen, a vallás könnyen a demokratikus társadalmi vita részévé válhat, ilyenkor pedig akár súlyos kritikának, gúnynak is tárgya lehet.
De el kell-e tűrnie a hívő embernek, hogy vallását a napi politikai csatározások szereplői egymás lejáratására, kigúnyolására használják fel, akarva-akaratlanul is lejáratva és kigúnyolva ezzel az adott vallást is?
NEM CSERÉLGETJÜK
– A jog többféle sérelemre is világosan reagál – hívta fel a figyelmet Török Bernát. Az alkotmányos jogállam megfelelő elégtételt garantál, ha valakit személyében becsmérelnek vallása miatt. Akkor is működésbe lép a jogrendszer, ha a hívő ember vagy egy teljes vallási közösség mások miatt nem gyakorolhatja valamely konkrét jogát.
– A véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva nem lehet vallásellenes megmozdulást tartani egy körmenet mellett, ahogy más vallási szertartások sem zavarhatók meg – mutatott rá Török Bernát. S szintúgy tiltott bármely társadalmi, így vallási közösség elleni agresszív kirohanás, uszítás is. A vallási meggyőződést ráadásul a jog bizonyos körben ezeken túl is védheti. – Ha a gúny, a kritika tárgya, eszköze például politikai vélekedés, esetleg esztétikai vagy kulturális nézet, a véleménynyilvánítás tere igen tág. Szűkebb viszont, ha a vallási meggyőződést éri támadás – magyarázta az egyetemi oktató. Ennek pedig az az oka, hogy
a vallás az emberi méltóság intim szférája, amely az ember lelki, szellemi, erkölcsi valójának egészét átjárja, alapvetően meghatározva a személyiség identitását. Nem véletlen, hogy a vallást nem szokás cserélgetni.
SZUBJEKTIVITÁS KIZÁRVA
Adódik a kérdés: mikor sérül a vallási meggyőződés, s ez ügyben mi ad támpontot? – Valójában eljutottunk a lényegi ponthoz – kezdte magyarázatát Török Bernát, majd úgy folytatta: azt, hogy egy közlés sérti-e az emberi méltóságot, emiatt pedig már nem védi tovább a véleménynyilvánításhoz való jog, nem az dönti el, hogy az érintett magára vagy vallására nézve sértőnek gondolja-e az elhangzottakat, a megjelenteket. Ahány vallásos ember, annyiféle érzékenység, de még a vallási közösségek különböző csoportjainak is eltérő a toleranciaszintje.
Az egész társadalom párbeszédének mércéit ugyanakkor nem szabhatjuk egyetlen csoport szenzitivitásához. Objektív szempontok szerint kell megítélni tehát, hogy egy vélemény, egy cikk, egy illusztráció sérti-e valamely vallási közösség méltóságát. Török Bernát az Alkotmánybíróság (AB) nemrégiben meghozott döntéseinek főbb megállapításait is idézte, amikor kifejtette, mikor beszélhetünk egy vallási közösség méltóságának megsértéséről. Nem minősül annak önmagában az, ha egy vallásos jelképet, történetet profán környezetben használnak fel.
Ha a vallási meggyőződés egyes elemeinek alkalmazásához sértő tartalom, gúny is társul, akkor pedig az válik központi kérdéssé, hogy a vélemény megfogalmazója öncélúan használta-e az adott vallás dogmáit, jelenítette-e meg fontos tárgyait, személyeit. De mikor nem öncélú a közlés? Az AB döntése is rámutat, hogy nem beszélhetünk öncélúságról, ha a vallási tartalom valamiféle közéleti üzenet megfogalmazásának eszköze.
Az egyetemi oktató itt szóba hozta az úgynevezett címlapügyet, vagyis azt az alkotmánybírósági eljárást, amely a HVG 2014- es karácsonyi borítója miatt indult meg. A hetilap akkor Nagy Harácsony címet adott vezető sztorijának, illusztrációként pedig Gerard Van Honthorst
A pásztorok imádása című festményét szerepeltette. A művet a lap átalakította, így került a képre például Vida Ildikó akkori adóhivatali elnök mellett Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Lázár János és Orbán Viktor, a gyermek Jézust pedig egy rakás aranypénzzel helyettesítették.
– A Kúria úgy foglalt állást, hogy ez a megoldás nem sértette a keresztény vallási közösség méltóságát, meggyőződését. A hetilap eljárása ugyanis nem volt öncélú: egy vallási jelképet használt fel arra, hogy kritikát fejezzen ki, de ezt a közéleti vita részeként tette, s objektíven felismerhető módon a megjelenített politikusokat vette célba, nem pedig a vallást, a vallási közösséget. Az Alkotmánybíróság most erről a mérlegelésről mondta ki, hogy megfelel az alkotmányossági szempontoknak – magyarázta a hat év után nyugvópontra jutott eljárást lezáró bírói döntések lényegét Török Bernát.
Hozzátette ugyanakkor: az AB egy másik ügyben hozott határozata szerint a bíróságoknak minden ügyben alaposan meg kell vizsgálniuk, hogy a vallási meggyőződést érintő közlés valóban kapcsolódik-e a közéleti vitához, vagyis objektív értékelés szerint is konkrét üzenettel bír-e egy vitatott társadalmi kérdésben. Csak így lehet pontosan állást foglalni arról, hogy öncélú volt-e az adott vélemény vagy sem.
Míg a nem öncélú közlések csak kivételes körülmények között sérthetik mások jogait, addig a közéleti vitával nem indokolható becsmérlés hamarabb nyújthat alapot jogi lépések megtételéhez.
BRUTÁLIS HATÁSOK
A kutató a címlapügy egy érdekes aspektusára is felhívta a figyelmet.
– Paradox helyzet – fogalmazott Török Bernát, majd arról beszélt, hogy a keresztény jelképeket, szokásokat eszközül felhasználó kritika valójában azt bizonyítja, hogy Magyarország keresztény kultúrájú ország. A keresztény vallás jellemző elemeit idehaza mindenki ismeri, az ezeket kölcsönvevő karikatúra, montázs, mém is ezért lehet hatásos. A hatásnál szintén érdemes röviden elidőzni: például a Mohamed-karikatúrák hatása brutális volt. A Charlie Hebdo szerkesztőségét 2015-ben ért bosszúálló terrortámadás tucatnyi emberéletet követelt, Samuel Patyt pedig tavaly fejezte le bestiálisan egy fiatal azért, mert a francia történelemtanár a szólásszabadságról beszélve a prófétáról mutatott gúnyrajzokat.
– Brutális köntösben, de ezekben az esetekben is a véleménynyilvánítás szabadsága került összetűzésbe a vallásos személyek emberi méltóságával. A témakör vizsgálatakor a magyar igazságszolgáltatás fórumainak nem kellene reagálniuk ezekre a tőlünk nem is olyan messze történt tragikus eseményekre? – kérdeztük az oktatót. –
A szólásszabadság nyugati története mindig is arról szólt, hogy a lényeges társadalmi folyamatok, változások az elsők között tették viták tárgyává egyes vélemények legitimitását, kimondhatóságát – kezdte Török Bernát.
Ez ma is így van, a szólásszabadság szerepe ugyanakkor éppen az, hogy garantálja a feszültséget okozó jelenségek megvitatását, kibeszélését. A kutató szerint ugyanis hosszabb távon nem sokra megy egy társadalom, ha a problémáit a szőnyeg alá söpri. A határok kijelölésére persze mindig szükség van: a szólásszabadság messze nem korlátozhatatlan, keretei a társadalmi jelenségek, folyamatok alapján szabhatók meg.
A szólásszabadság állapota tehát folyamatosan együtt alakul azzal a társadalommal, amelynek vitáit szabályozni hivatott. A szakember végül kiemelte: a társadalmi párbeszéd minőségének javítását, az egymás iránti tisztelet kultúrájának előmozdítását óriási hiba lenne csupán a jogtól várni.
Míg a jog államilag kényszerítő kezét sokszor megkötik a demokratikus vita szabadságának szempontjai, addig az illendőség és a tisztelet normáinak megvédéséért közösen jóval többet tudunk tenni.
Amikor kultúrák intenzív találkozását tapasztaljuk, a szólás széles körű lehetősége ugyanúgy fontos, mint egymás tisztelete. A docens szerint a jog és az állam csupán a kereteket tudja kijelölni, azon belül viszont jóval több elvárással és figyelemmel kell lennünk egymás iránt. Hogy a vita valóban csak vita maradjon.
Jakubász Tamás
DR. TÖRÖK BERNÁT Egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Korábban nyolc éven át az Alkotmánybíróság főtanácsadója, azt megelőzően az Országos Rádió- és Televíziótestület jogi munkatársa. 2016–17-ben az amerikai Yale Egyetem jogi karának vendégkutatója. Kutatási területe a szólásszabadság, az alapjogi bíráskodás és az információs társadalom jogi kérdései.
Médiapiac
Ez kínos: középső ujja felmutatásával kezdte a híradót a BBC műsorvezetője (videó)
Viccelni akart, rosszul sült el: élő adásban mutatott be a kamerának a BBC hírolvasója.

A BBC News hírolvasója, Maryam Moshiri rendhagyó módon, középső ujja felmutatásával kezdte a december 6-i híradót. Miután észlelte a bakit, rutinosan váltott és elkezdte az adást – számol be róla a Mandiner.
A műsorvezető a kínos pillanatokra az X-oldalán (korábban Twitter) adott magyarázatot.
Az adás kezdete előtt egy kicsit viccelődtem a stábbal. Úgy tettem, mintha visszaszámolnék, aztán amikor az egyeshez értünk, viccből megfordítottam az ujjamat, és nem tudtam, hogy ezt a kamera mutatni fogja. Ez egy magánjellegű poén volt a stábbal, és nagyon sajnálom, hogy kikerült az adásba! Buta vicc volt
– fogalmazott a híradós.
🚨#WATCH: As BBC News opens with anchor Maryam Moshiri was caught giving the middle finger live on the broadcast before transitioning to delivering the morning news pic.twitter.com/1l4tHccEM2
— R A W S A L E R T S (@rawsalerts) December 6, 2023
Borítókép: képernyőfotó a videóból
Médiapiac
Újabb Sztárbox-epizód miatt indul eljárás az RTL-lel szemben
A november 19-i adás bizonyos erőszakos, félelemkeltő jelenetei miatt lépett ismét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Bejelentés nyomán az RTL november 19-i Sztárbox című adását vizsgálta a médiatanács: a műsorszám egyik kifogásolható jelenete Kabát Péter és Rácz Jenő mérkőzése volt, amelyben Rácz Jenő kiütéssel legyőzte az ellenfelét – közölte az MTI-vel pénteken az NMHH, hozzátéve, hogy
a földre kerülő és eszméletlen Kabát Péter orvosi segítséget követően tudott csak lábra állni és részt venni az eredményhirdetésen.
Jelezték: a hatósági ellenőrzés alapján a műsorszám a kiskorúak személyiségfejlődését kedvezőtlenül befolyásolhatta, ezért a médiatanács most induló eljárásában azt vizsgálja, megfelelő volt-e a műsorszám korhatárbesorolása. A vélhetően helytelen besorolás és így a nem megfelelő sugárzási időpont miatt a médiatanács eljárást indít az RTL szolgáltatója ellen – írták, emlékeztetve, hogy ez már a második hasonló eset a Sztárbox műsorszámmal kapcsolatban, ugyanis a műsor november 5-én sugárzott epizódja miatt is indult már vizsgálat.
Úgy folytatták, hogy a Petőfi rádió Egész úton hazafelé című műsorának szeptember 15-én közreadott adásával kapcsolatban bejelentés érkezett a hatósághoz:
a kifogásolt műsorszám a természetfeletti jelenségekkel, a szellemvilággal és az ezzel összefüggő hallgatói tapasztalatokkal foglalkozott.
A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a rádióban felolvasott hallgatói beszámolók félelmet kelthettek a kiskorú hallgatókban, akik azokat félreérthették, és az egyes történetekben szereplő személyek és családtagok halálát, valamint az ehhez kötődő visszaemlékezéseket részletező információk közzététele felkavaró lehetett a 12 éven aluli korosztály tagjainak – fűzték hozzá.
A médiatanács megállapította, hogy a műsorszám a “12 éven aluliak számára nem ajánlott”, III. korhatári kategóriába sorolandó. A szolgáltató a műsorszámot korhatárra tekintet nélkül meghallgathatónak minősítette, így jogsértést követett el, amiért a médiatanács 100 ezer forint bírságot szabott ki – írták.
A fentiek mellett a SuperTV2 állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson október 15-én 19 óra 45 perces kezdettel sugárzott Amerikai pite: A találkozó című filmmel kapcsolatban érkezett bejelentés a médiatanácshoz. Hozzátették, a csatorna szolgáltatója Romániában bejegyzett társaság.
A médiaszolgáltató 12-es korhatár-megjelöléssel sugározta a filmet, amely a magyar szabályozás alapján – a szexualitásra, a meztelenségre, a trágár nyelvezetre, valamint a drogfogyasztásra tekintettel – tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába tartozónak minősül, így kizárólag 21 óra után lehetett volna közzétenni.
A hatóság értesítette a román társhatóságot a vélelmezett jogsértésről, egyúttal felkérte a szükséges intézkedések megtételére – olvasható a közleményben.
Felülvizsgálták a kereskedelmi rádiók médiaszolgáltatási díját
Tudatták azt is, hogy felismerve a rádiós médiaszolgáltatói szektor gazdasági nehézségeit, a médiatörvényben biztosított lehetőség alapján a médiatanács hivatalból felülvizsgálta a kereskedelmi rádiók médiaszolgáltatási díját.
A díjfelülvizsgálat célja az volt, hogy azonos feltételrendszer alapján, egyenlő elbánást biztosítva enyhítse a rádiós piac kereskedelmi szereplőinek terheit,
hogy a rádiók a kormányrendeletekben biztosított médiaszolgáltatási díjfizetés alóli mentesség megszűnését követően, a változó piaci környezetben is fenntarthatóan működhessenek – fejtették ki.
A felülvizsgált médiaszolgáltatási díjak 2024. január 1. napjától lépnek életbe – áll a közleményben.
Médiapiac
Bemutatták a GTA 6 előzetesét (videó)
Az évek óta várt játék előreláthatólag 2025-ben jelenik majd meg.

Bemutatta helyi idő szerint hétfő éjjel a Rockstar Games amerikai videojátékfejlesztő cég a Grand Theft Auto sorozat legújabb, hatodik részének előzetesét, és egyben közölte: az évek óta várt játék előreláthatólag 2025-ben jelenik majd meg – derül ki a The Guardian című brit lap kedd hajnali beszámolójából, amelyet az MTI ismertetett.
A GTA 6 ismét a Miamit idéző Vice Cityben játszódik majd, és első alkalommal lesz nő az egyik főhős.
A sorozat előző részéből, a 2013-ban megjelent GTA 5-ből 190 millió példányt adtak el, és minden idők legjövedelmezőbb videojátéka lett, amely 7,7 milliárd dollár bevételt termelt a Take-Two kiadóvállalatnak.
A játék eredeti 1997-es verziójában csak négy női avatár szerepelt, de akkor még egyiküknek sem volt hangja vagy személyisége.
A GTA 6 előzetesét eredetileg később hozták volna nyilvánosságra, azonban a felvételt még a hivatalos megjelenés előtt kiszivárogtatták az X-en.
A játék előzetesét itt láthatja: