Médiapiac
Ismét zsoldosokkal támad a magyar emberekre a Deutsche Welle
Nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felháborítónak tartja, hogy a német médiatermék magyar embereket náciz le nemes egyszerűséggel. Arra kérik a Deutsche Welle munkatársait, cseréljék le névjegyükön az újságíró titulust.
„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség az újságíró szakma nevében határozottan visszautasítja azt a hazug és manipulatív gyakorlatot, amit a Deutsche Welle, a magát közszolgálatinak nevező német médiatermék immáron sorozatosan alkalmaz Magyarország és a magyar emberek lejáratására.
Felháborítónak tartjuk, hogy ezúttal a nemzeti válogatottért szurkoló magyar embereket nácizzák le nemes egyszerűséggel, rasszistának, szélsőségesnek minősítsenek egy nemzetet, amiért nem kíván politikát keverni a sportba,
és szurkolóikon keresztül lelki nyomást próbálnak helyezni a világ legjobbjai ellen kiválóan helytálló magyar labdarúgó-válogatottra” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség friss közleményét a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet határozottan visszautasítja azt a nemzetközi sajtóban gyakorlattá váló módszert, hogy a válogatott tagjait politikai kérdésekkel provokálják, pártgyűléssé silányítva a sajtótájékoztatókat, amelyeknek eredendően a sportról kellene szólniuk.
A Deutsche Welle újságírónak nem nevezhető zsoldoskatonái a szakmai alapelveket figyelmen kívül hagyva nemhogy kellő alapossággal, de egyáltalán nem tájékozódnak az általuk feldolgozott témáról, nem olvassák el a kritizált törvényeket, nem hallgatnak meg minden véleményt
– fogalmaznak a kommünikében.
„Nem először derül ki, hogy a DW-zsoldosok nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak: parancsra dolgoznak, előre megírt forgatókönyvek alapján. Manipulatív képekkel, előre megírt kérdésekkel és állításokkal fércelik össze az anyagaikat. Aggódnak a kisebbségi jogokért és a véleményszabadságért, miközben
hallgatnak arról, hogy Németországban sportszakembereket rúgnak ki a véleményük miatt, Magyarországon pedig baloldali politikusok munkájukat végző újságírókat fenyegetnek meg”
– emlékeztetnek.
„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a Deutsche Welle munkatársait, hogy fejezzék be a magyar emberek szidalmazását, és tartsák be az újságíró szakma írott és íratlan szabályait, ellenkező esetben pedig haladéktalanul cseréljék le a névjegyükön található »újságíró« titulust a sokkal helytállóbb »médiazsoldos« elnevezésre” – zárul a közlemény.
Kampány Magyarország ellen
– Soha senki nem olvassa el a törvényeinket, a valódi tartalom nem számít. Ez történik most Németországban is, ahol el sem olvasták a pedofíliaellenes törvényt.
A német baloldali erők teljesen egyértelműen egy Magyarország elleni kampányra használják mindazt, aminek a pontos tartalmával nincsenek is tisztában
– nyilatkozta tegnap Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint ha valakik, akkor a németek biztosan jól tudják, hogy káros a politikát a sporttal keverni.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció