Kövess minket!

Médiapiac

Internet Hungary: ″nem konvertálnak a rohadékok″

A konferencián egy egész blokkot szántak a konverziónak, mint elhangzott, sokszor azért nem következik be, mert már a célkijelölés is rossz vagy üres.

A címben idézett, csak félig viccnek szánt idézet Erdélyi Zsolttól, a “konverziós szekció” Ihász Ingrid melletti másik opponensétől származik, és jól kifejezi a konverzió fogalma körüli kínlódást. A netes kampányok kapcsán ugyanis egyre világosabb, hogy bizonyos mutatók nem kellően vagy nem mindig relevánsak (pl. AV, lájk, stb.), és más megközelítést kell alkalmazni, de ez sem feltétlen segít közelebb a megoldáshoz. Milyen konverziót, azaz milyen kívánatos esemény bekövetkezését várjuk egy felhasználótól? Jó kérdés, és gyakran üresek a célok, vagy nem egyeztethetőek össze a tágabb értelmű márkázási célokkal. De azért ez a fogalom most az egyik gumicsont.

Baráth Péter, a DDB ügyvezető-helyettese például arról beszélt, hogy nem feltétlenül érvényesíthetőek az olyan “puha” tényezők, mint az érzelmek, az érzelmi bevonódás, holott ezek kulcsfontosságúak egy kampány sikere szempontjából. A konverzió szerinte is fontos, ám a mögötte meghúzódó okok gyakorta sokkal komplexebbek, mintsem hogy azt puszta számokkal le lehessen írni. Hozzátette: “vért izzadunk”, hogy a konverziós célokat közös nevezőre hozzák az olyan, a reklám hatékonyságát befolyásoló tényezőkkel, mint a márka ismertsége vagy kedveltsége. A szám fetisizmus persze az online piac sajátja, hiszen sokáig az volt a fő érv, hogy e médiatípus mérhető(bb mint mások), azonban ez sok egyéb aspektust kiszorít, pedig sok esetben nem marad más, mint a szakmai alapokon nyugvó “feltételezés”.

Kerti Attila, a Maximize médiaügynökség ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a konverziós célok gyakran üresek, vagy egyenesen rosszak. A weboldalak látogatóinak 95 százaléka úgy hagyja el a site-ot, hogy nem konvertál, azaz nem csinálja azt, amit a hirdető szeretne – mondta el. Ennek azonban sokféle oka lehet, például nem a megfelelő közönséget vonzottuk oda, de figyelmbe kellene azt is venni, hogy milyen út vezet a konverzióig, a végpont kiragadása ugyanis nem adja ki a teljes képet. A CT fétis és a “mindegy csak jöjjenek” szemlélet egyaránt problematikus a szakember szerint, aki az egyik lehetséges útnak (főleg a long tail szereplői számára) a CPA (cost per acquisition) partnerségeket látja, amelyekben a médiatulajdonosnak azután fizet a hirdető, hogy hány olyan aktivitás valósul meg (pl. vásárlás), amit a felhasználótól vártunk a kampány során. Ezek a partnerségek azonban csak akkor működnek, ha mindkét fél, azaz a média oldal is “jól érzi magát benne”. Szintén fontos, hogy időnként el kell engedni a jól bevált módszereket, és akár próba-hiba módszerrel is kísérletezni kell, erre a webes közeg elviekben abszolút alkalmas.

Szeder Péter, a Fastbridge account directora azt emelte ki, hogy sokszor a hirdető vagy az ügynökség a médián szeretné kezdeni az optimalizálást, holott ennél egy (vagy több) lépéssel  hátrébb kellene lépni, mert az alapok sincsenek meg. Így például nem mérünk semmit a weboldalunkon, vagy teljesen rossz annak a felépítése, tehát a szerencsétlen látogató akkor sem tud “konvertálni”, ha nagyon akarna. Hozzátette, a “krónikus konverzió fókusz” ahhoz vezet, hogy a “végsőkig reszelgetjük a média árát”, és a márkakommunikációnak nem marad a végére tér. Érdekes az is, hogy gyakran félnek mérni az ügyfelek, holott nem az a baj, ha rosszak a számok, mert azokon lehet javítani, hanem ha egyáltalán nincs miből kiindulni.

Bogár Péter, az iProspect account directora a keresőmarketing, pontosabban a PPC oldaláról közelítette a konverziós kérdést. Egyfelől kiemelte, hogy a területen is sok a tévhit, például a néhány éve “közkézen” forgó heatmapek mára nem érvényesek, az, hogy mit néz meg egy felhasználó (organikus találatok, PPC hirdetések), nagyban múlik azon is, hogy mennyire kompetitív egy kulcsszó. Másfelől felhívta a figyelmet a különböző kommunikációs eszközök egymásra hatására is: a márkákra, termékekre, szolgáltatásokra érkező keresések 67 százalékát más hirdetési csatorna váltja ki. A televízió például jópár kutatás szerint erős hatást gyakorol a keresésekre, s például e két kommunikációs csatorna együttes használata erősen hat a kampöányhatékonyságra és a relevanciára.

Médiapiac

Kifakadt a képregényrajzoló az LMBTQ-sított Superman-történet miatt

Otthagyja a vállalatot, elege lett abból, hogy a klasszikus képregényhősöket „érzékenyítik”, liberalizálják, és különféle szexuális kisebbségekhez tartozónak állítják be.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A DC Comics által kiadott Superman-képregények legújabb részén dolgozó képregényrajzoló, Gabe Eltaeb bejelentette: elhagyja a vállalatot. Számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a DC Comics eltávolította Superman sok évtizedes jelmondatából az „amerikai útért” gondolatot, és a helyére „jobb holnapért” került.

„Ami igazán feldühített, hogy az ‘igazságért, az igazságosságért és a jobb holnapért’ lett Superman új jelmondata, pedig a francba is, az ‘igazság, igazságosság, az amerikai út’ volt mindig a mottója. A nagyapám majdnem meghalt a második világháborúban, nincs joguk elpusztítani azokat az elveket, amikért emberek meghaltak. Ez egy baromság. Szerencsére éppen lejárt a szerződésem a DC-vel, már elegem lett abból a sok sz*rból, amivel tönkretették a karaktereket az elmúlt években. Nincs joguk ehhez” – tette hozzá Eltaeb.„Bigottnak és rasszistának neveznek minket, azonban baromira megkérném a rohadt mainstream médiát, hogy találjanak nekem egy olyan könyvet, pólót vagy filmet, ami kimondja, hogy a baloldaliság rossz, a konzervativizmus pedig jó! Nem fogtok egy ilyet se találni, mert nem hagyjátok, hogy az emberek, a többség hallassa a hangját” – fakadt ki Eltaeb.

A képregényrajzoló felháborodásának hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban a DC Comics a klasszikus képregényhősök karaktereit valamelyik szexuális kisebbség vagy a liberalizmus támogatójaként igyekszik beállítani. Így történhetett meg, hogy Superman fia, illetve Robin, Batman segédje is biszexuális „lett”.

Ugyanakkor nemcsak a DC Comics, hanem a Marvel vállalat is elkezdte „progresszívebbé” és „befogadóbbá” tenni a képregényeit, ennek érdekében pedig homoszexuális szuperhőssé változtatta – például – Amerika Kapitányt. Amint arról az Adnkronos is beszámolt, a Marvel képregényeinek 80 éves történetében most először hordja LMBTQ-karakter a szuperhős pajzsát – írja a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ az egyedülálló szülők mindennapjainak könnyebbé tételéért.

Közzétéve:

Pixabay

A rendszeresen jelentkező adások segítséget nyújtanak az élet minden területén, szó lesz hétköznapi hasznos praktikákról, jogi kérdésekről és a lélek dolgairól is. Körbejárják például majd a tartásdíjak behajtásával kapcsolatban január elsejétől életbe lépő törvényi változásokat.

Októberben a központ elindította a pénzügyi coachingot és a Pénzügyekről okosan című szolgáltatását, amelyek az egyedülálló szülőknek segítenek a pénzügyi kérdésekben eligazodni. Ezekhez kapcsolódva a megélhetés rendezésével és a jövő pénzügyi megalapozásával is foglalkoznak majd.

A sorozat első részében az egyszülős létről beszélget Nagy Anna, a központ vezetője és Győri Ildikó pszichológus. Az adásban olyan kérdésekre keresik a választ, hogy nehéz-e egyedülálló szülőnek lenni, hogyan lehet könnyebben megbirkózni a hétköznapokkal vagy lehet-e boldog, kiegyensúlyozott a gyermek ebben az élethelyzetben.

A második rész középpontjában az elvált szülők kapcsolata szerepel, a beszélgetésből kiderül, szükséges-e a harc, lehet-e és ha igen, hogyan együttműködni.

Az adások az Egyszülős Központ honlapján, a www.egyszulo.hu/aktualitasok/1-szulo-1-podcast oldalon érhetők el.

A budapesti Egyszülős Központ 2018 májusában nyílt, hogy gyakorlati segítséget és közösséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyekből hiányzik az egyik szülő. Azóta a központ több mint hetvenféle szolgáltatásával mintegy 22 ezer egyszülős családot ért el. Magyarországon ma több mint félmillió gyereket egyetlen szülő nevel, az egyszülős családok száma körülbelül 300 ezer.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom