Kövess minket!

Médiapiac

Interjú a svéd Kalózpárt alapítójával

A digitális technológiák hatása kettős: egyfelől minden korábbinál nagyobb lehetőséget adnak az állampolgároknak a kormányok tevékenységének kontrollálására, a transzparencia növelésére, másfelől a politikusok számára is módot teremtenek az emberek ellenőrzésére. Az, hogy soha nem látott szabadság vagy orwelli idők jönnek-e, elsősorban azon múlik, hogy kié lesz az interneten a hatalom – véli az Enter!Digital konferencia alkalmából Magyarországra érkező Rick Falkvinge. A svéd Piratpartiet (Kalózpárt) alapítóját a Foreign Policy magazin tavaly a világ száz legjelentősebb gondolkodója közé választotta, nemrégiben pedig a Time magazin jelölte a legbefolyásosabbak közé.

Rick Falkvinge

Az Enter!Digital konferenciára érkezik Magyarországra. Az előadása címe pedig az lesz, hogy Print Screen: Media in a Post-Copyright Climate. No de valóban a “szerzői jog utáni” korról beszélhetünk? A SOPA (Stop Online Piracy Act) és az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) nem erről tanúskodnak.

Jogi értelemben még valóban nem beszélhetünk a szerzői jog utáni korról, de a gyakorlatban a szerzői jogok már csak a bírósági termekben léteznek. E monopólium iránt az emberek a nullánál is kisebb tiszteletet mutatnak. Amikor az ember vállalkozást indít, mozgó célpontra lő: most így áll a helyzet, de ki tudja, mi lesz tíz év múlva, amikor a történet az érett szakaszba lép?

 

A SOPA tervére példa nélküli tiltakozással válaszoltak internetszerte. Mi volt a siker kulcsa? S persze az is kérdés: mit várhatunk az ACTA kapcsán?

A kulcs mindig az, hogy az emberek képesek legyenek közvetlenül, szűrők nélkül kommunikálni. Régen, amikor csak újságok meg a tévé létezett, a szerkesztők dönthették el, miről vitázhatnak az emberek tömegesen, egymás között. A net viszont mindezt megváltoztatta. Most emberek millióit lehet elkötelezni nulla belépési költséggel. És ezek a milliók készek arra, hogy harcoljanak e képesség megtartásáért.

 

Ön alapította néhány évvel ezelőtt a svéd Kalózpártot. Magyar szemmel a “kalózosdi” szinte csak kis színesnek tűnhet, jelenleg ugyanis földhözragadtabb dolgok foglalkoztatják a közvéleményt. Mégis, miért kellene a kalózgondolatoknak beépülniük a fősodorba?

A Kalózpárt programjában a munkavégzés, a kommunikáció és az együttműködés teljesen új kultúrája testesül meg. Ez az, ahogyan a netgeneráció éli az életét az online közegben, és azt kell mondjam, hogy ez milliószor hatékonyabb, mint bármely generáció előtte az emberiség történetében. Mindez közvetlenül igaz a termelésre, a gazdaságra, a vállalkozói felfogásra és a társadalom minden más elemére.

 

Az ön pártja támogatja a WikiLeakset. Mit gondol a Julian Assange alapító körüli visszásságokról? Hibázott ön szerint, vagy mindez csak arról szól, hogy így próbálják elhallgattatni?

Sajnos nem mondhatok véleményt az eset tanulságairól. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy különválasszuk Julian Assange személyét és a WikiLeakset mint jelenséget. Szintén különbséget kell tennünk Julian Assange személyes jogi problémái és újságíróként végzett díjnyertes munkája között.

 

El szokott hangzani az az érv, hogy a WikiLeaks sokkal több fontos titkot szivárogtatott ki hónapok alatt, mint a hivatásos média együttesen évek alatt. Ön szerint bűnös a hivatásos média abban, hogy a kényelmetlen titkok továbbra is a sötétben maradnak?

Bizonyos országokban nyilvánvaló bizonyítékokat találunk arra nézve, hogy a hatalom birtokosai – médiások, politikusok, vállalatvezetők – távol tartják a nyilvánosságot a számukra kényelmetlen történésektől. Aztán persze ott vannak a médiatulajdonosi érdekek, amelyekkel ugyan nehezebb (vissza)élni, mióta van internet. Könnyű úgy idealizálni a média szerepét, hogy a dolga az igazság feltárása oly módon, ahogy a valóságban az újságíró találkozott vele, a valóság azonban sokkal komplexebb ennél. Az emberek folyton egymás hátát védik, szívességeket tesznek egymásnak.

 

Mikor a média szabadságáról beszélünk, többnyire a politikai presszióval foglalkozunk. Ön szerint melyik a rosszabb: a politikai vagy a pénzügyi (hirdetői) nyomás?

A pénzügyi nyomással kapcsolatban legalább azt elmondhatjuk, hogy a médiának van lehetősége új hirdetőt találni ahelyett, aki befolyást próbált gyakorolni rá. A politikai nyomással az a baj, hogy nehezebb új törvényeket találni a régiek helyett.

 

Az ön pártja azt állítja, nincs szükség titkokra, s mindenkinek képesnek kellene lennie arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon a kormányzatok tevékenysége felett. Erre a digitális eszközök nagyon is alkalmasak. De hogyan lehet azokat bevonni, akik továbbra is “digitális írástudatlanságban” élnek?

Ez mindig kihívást jelent a fontos kulturális, technológiai vagy társadalmi változások esetében. Például még mindig vannak olyanok, akik nem tették magukévá a fenntarthatóság érdekében szükséges zöld paradigmaváltást, mert egyszerűen az előtt születtek, hogy ez a változás megtörtént volna.

Hosszabb távon a probléma önmagától meg fog oldódni. Addigra mind meghalunk, persze. Jelenleg tehát az a legfontosabb, hogy minél több kezdeményezést indítsunk a digitális szakadék áthidalására. Ez nem csupán életkori szakadék, jóléti jellege is van. Ami az életkori szakadékot illeti, a társadalmi és ezen belül is elsősorban a családi kötelékek azért tudnak segíteni valamit a dolgon. Mondok egy példát: “Fiam, letöltenél nekünk valami jó filmet ma estére a netről?”

 

Egy tanulmányban Umberto Eco azt írta, hogy a digitális korban rendelkezésre álló eszközök miatt lehetetlen titkot tartani, így nem kizárt, hogy a kormányok visszaszoknak a jó öreg konspirációs módszerekre: titkos találkozó egy sötét sikátorban, e-mailek, telefonok nélkül, egy szál papírra jegyzik le a fontos infókat. Most akkor a technológia növeli vagy csökkenti a demokrácia szintjét?

Most egy olyan kereszteződésnél állunk, ahol a technológia mindkét irányba hat. Miközben az új technológiák révén soha nem látott szintre nőhet az átláthatóság, a politikusok arra kapnak lehetőséget ugyanezen technológiák révén, hogy riasztó mértékben képesek legyenek lenyomozni és ellenőrizni az állampolgárokat. Végső soron a világháló feletti kontroll alakulása dönt arról, hogy a demokrácia új szintjére jutunk-e, vagy egy annyira rémisztő orwelli társadalomba, amely még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

 

Manapság talán a leginkább ikonikus technológiai óriás az Apple, amely a zárt és ellenőrzött rendszerek híve. Eközben egy másik fontos szereplő, a Google nyitott rendszereket épít, viszont adatvédelmi kérdésekben nem áll mindig a helyzet magaslatán. Szóval, Apple vagy Google?

A fentebb említett okok miatt inkább Google. Az Apple szép, csillogó dolgokat készít, és magam is szeretek rájuk nézni, de soha nem bíznám az adataimat egy olyan cég termékeire, amely úgy határozott, hogy nem bízik bennem. Nos, pont ebből az okból GNU/Linuxot és Androidot használok. Eközben viszont jónak tartom, hogy az Apple nyomást gyakorolt a többi kütyügyártóra, és így olyan eszközök készülnek végre, amelyekre ránézni is jó érzés.

 

2011-ben a Foreign Policy a világ száz legfontosabb gondolkodója közé választotta. Az ennek kapcsán készült rövid interjúban azt mondta, hogy John Stuart Mill filozófus-közgazdász a múzsája. Mi a leginspirálóbb a gondolataiban?

Mai kontextusban nagyon is releváns az a gondolat, hogy a szólásszabadságot pusztán azért korlátozzák, hogy fenntartsák a status quót. Az általa fontosnak tartott szabadságjogoknak ugyanúgy érvényre kell jutniuk a világ online részében, ahogy sok éven át az offline részében érvényesültek.

 

A Foreign Policy elismerése után most a Time magazin is jelölte a száz legbefolyásosabb személy közé. Azért ez kölcsönöz az embernek valamiféle tekintélyt. Csakugyan, mit gondol a tekintélyről?

Meg vagyok róla győződve, hogy miután az ötletek, a gondolatok a nyilvánosság elé kerülnek, azoknak a maguk útját kell járniuk, maguknak kell kiharcolniuk a helyüket. Sokkal inkább, mint hogy annak a személynek az autoritásától függjenek, aki éppen beszél róluk.

Médiapiac

Ülésezett a médiatanács: elfogadta a felügyeleti tervet és helyi tévéket támogat

Mindemellett vidéki rádiókat is vizsgált, valamint frekvenciapályázati eredményt is hirdetett a testület – tájékoztatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az általános hatósági felügyelet keretein belül az NMHH-nak jövőre is célja a médiaszolgáltatók folyamatos ellenőrzése, így – többek között -a reklámok hangerejének, a nagy elérésű híradók bűnügyi hírei, tudósításai kapcsán a törvényben előírt éves átlagban harmincöt százalékos plafonnak a vizsgálata, illetve a hír- és magazinműsorok kvantitatív elemzése.

Külön vizsgálati terület lesz jövőre is a televíziós gyermeksávokban a gyermekvédelmi előírások betartásának vizsgálata és a hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatár-kategória alkalmazásának ellenőrzése

– hívták fel a figyelmet.

Közölték: a médiatanács 2022-ben is vizsgálja a nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatók klasszifikációköteles műsorszámait, valamint a hallás- mellett a látássérülteket segítő televíziós szolgáltatásokat is ellenőrzi.

A grémium nyomon követi a kiskorúak védelme érdekében alkalmazott hatékony műszaki megoldásokkal kapcsolatos követelmények betartását is, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri a filmalkotások korhatári kategóriába sorolásának megfelelőségét

– tették hozzá.

Kiemelték: a 2022-es felügyeleti tervben új feladatként jelenik meg a lineáris online rádiós médiaszolgáltatások működésének és a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeiknek az ellenőrzése is.

A felügyeleti terv a hatóság honlapján is olvasható – írták.

125 millió forint helyi hír- és magazinműsorokra

A médiatanács közleményében azt írta: a helyi és körzeti televízióknak szóló támogatási program hírműsorok, közéleti és kulturális magazinműsorok készítését támogató pályázatának harmadik fordulójában

huszonnégy televíziós pályázat mintegy 124,25 millió forint támogatást kap.

A tájékoztatás szerint a Régió TV Esztergom, a mórahalmi Móra-Net TV, a Kistelek Városi Televízió, a Szentes Televízió, a ládbesenyői Irány TV, a Soltvadkerti TV és a Csurgói Városi Televízió közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a TV Budakalász, a Csaba TV, a Debrecen Televízió, a Veszprém TV, a Hegyvidék Televízió, a Gyula TV, a Kecskeméti Televízió, a Tolnatáj Televízió és a Szombathelyi Televízió.

A Salgótarjáni Városi Televízió, a Halas TV, a TV Szentendre, a Nyíregyházi Városi Televízió, a Szeged Televízió, a Gyula TV, valamint a fővárosi d1 TV és az Apostol TV pedig kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – áll a közleményben.

Vidéki rádiók vizsgálata, pályázati eredményhirdetés

A tájékoztatás szerint a médiatanács eredményt hirdetett a Budapest 102,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi és a Szolnok 102,4 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű pályázati eljárásában. Előbbinél a Katolikus Rádió Zrt., utóbbinál a Best Radio Kft. lett a nyertes.

Hozzátették: a testület elvégezte az Esztergom 92,5 MHz helyi és a Győr 88,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű, valamint a Székesfehérvár telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárások alaki vizsgálatát. Az eljárásban nyilvántartásba vették a Katolikus Rádió Zrt.-t, a Karc FM Média Kft.-t és az Alba Regia Műsorszolgáltató Kft.-t, amelyek mindhárom esetben egyedül pályáztak.

A Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára kiírt pályázat eredménytelen lett, ugyanis az egyedüli induló pályázata alakilag érvénytelen volt – jelezték.

Közölték azt is, hogy a médiatanács elfogadta, és honlapján közzétette a Budapest 92,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra.

Médiafelügyeleti döntéseket ismertetve azt írták: a médiatanács a szerződéses vállalásai megsértése miatt összesen 25 ezer forintos bírságot rótt ki a kiskunfélegyházi 91,1 Rádió 1 Sirius szolgáltatójára, és figyelmeztette a fővárosi Manna FM-et is. Mindkét szolgáltató kevesebb közszolgálati, előbbi ezen kívül kevesebb szöveges tartalmat és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

Emellett a Miskolc Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert szeptemberben figyelemfelhívás nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – hívták fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Koltay Andrást nevezte ki az NMHH elnökének az államfő

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évig tölti be a tisztséget.

Közzétéve:

Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökét pénteken Budapesten. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay András jogásznak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL.M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.

A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég).

Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Tovább olvasom

Médiapiac

Társadalmi célú reklámként fogják vetíteni a szivárványcsaládok kampányfilmjét

Népszerű gyermek- és ifjúsági csatornákra kerül fel az a kampányfilm, amelyet a Szivárványcsaládokért Alapítvány készített, és amelyben az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért küzdenek. A csatornák között szerepel az MTV, a Nickelodeon és a Comedy Central.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Folytatódik az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért indított akció. A Szivárványcsaládokért Alapítvány #ugyanaz elnevezésű kampánya ismételten arra törekszik, hogy a hagyományos családokhoz való jogok illessék meg a homoszexuális párokat is, mondván: a magyar családokhoz hasonlóan a szivárványcsaládok is ugyanazokat az élményeket élik át, hiszen az ő életükben is ugyanaz a törődés, ugyanaz a szeretet és ugyanaz az aggódás van jelen”.

Üzenetük propagálása érdekében ezért a közösségimédia-felületek mellett országszerte több mint kétszáz óriásplakáton, számos online magazinban és hírportálon, a Joy, a Glamour, az Elle és a Forbes decemberi számában, valamint a ViacomCBS tévécsatornáin társadalmi célú hirdetések formájában is látható lesz az LMBTQ-kampány. 

Az alapítvány kampányfilmjei – amelyhez Kulka János és Kovács Patrícia adta a hangját – tehát a televízióban is láthatóak lesznek, miután a ViacomCBS vállalta, hogy a hazai kábelcsatornáin, többek között a Nickelodeon gyerekcsatornán, a Comedy Centralon és az MTV-n is vetíteni fogja a spotokat. 

Az újabb kampány időzítése is üzenetértékű, hiszen a kormány éppen egy évvel ezelőtt módosította az alaptörvényt, amely kimondja, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Az LMBTQ-közösségeket azonban a törvénymódosító javaslat azon passzusa botránkoztatta meg leginkább, amely szerintaz örökbefogadás joga – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a házastársaké lehet. 

Tiltakozásuk kifejezésére a Háttér Társaság, karöltve a Szivárványcsaládok Közösségével elindította #acsaládazcsalád elnevezésű kampányát, hangsúlyozva, hogy a család fogalma sokkal színesebb, mint ahogy azt néha az emberek gondolják, és a család akkor is család, ha a szülők történetesen azonos neműek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom