Médiapiac
Innen is, onnan is csipegetünk nézőket
A filmcsatorna a nyárra már többször átlépte és átlagosan is elérte a lélektani és hirdetői szempontból is vízválasztónak számító egyszázalékos nézettségi küszöböt. Növekedésben vagyunk, innen is, onnan is csipegetünk nézőket – összegzett a Médiapiacnak nyilatkozva Hetyei Viktor programigazgató.
– A Viacom többi csatornája (a NickJr., a Nickelodeon, az MTV, a VIVA, a Comedy Central) inkább a fiatalokat szólítja meg. Nem kakukktojás ebben a portfolióban a Paramount Channel?
– Semmiképpen. A stratégiánk az, hogy minél több korcsoportot minél többféle tartalommal szólítsunk meg. Ebben pedig fontos szerep jut egy olyan filmcsatornának, amelyik a középkorú, esetleg annál idősebb közönségnek szól – és remekül illeszkedik a 18-49 éveseket megcélzó csatornacsaládba.
– Kiegyensúlyozott korfához jár egy kiegyensúlyozott férfi-nő arány is?
– Nálunk igen. A lengyel tévénk szinte takkra középen van, a magyar csatorna nézői között pár százalékos többségben vannak a nők, a románnál körülbelül ugyanennyire vannak túlsúlyban a férfiak. De a magyar és a román piac nagyon elüt egymástól, lehetetlen őket egy kalap alá venni.
– Ezért választották szét a közös feedet pár hónapja?
– A fő szempont az volt, hogy a helyi igényekhez, nézői szokásokhoz alakíthassuk a műsorkínálatot. Először a program összeállításával, aztán azzal is, hogy különböző tartalmakat vásárolunk. Ennek az alapjait csak azzal tudjuk megteremteni, hogy országonként önálló műsorfolyamot sugárzunk.
– És bejött?
– Nagyon is. Az egy évvel ezelőtti, 0,7 százalékos share-t sikerült egy százalékig tornásznunk. Ez a 18-49-es korosztályban, az este hattól hajnali kettőig tartó kereskedelmi időszakra értendő. És egyébként Romániában is jelentős nézettségnövekedést hozott a különválasztás. A következő, októberben induló pénzügyi évre már az a célunk, hogy minimum megtartsuk a magyarországi eredményt, és tovább is növeljük egy kicsit.
– Lélektani határ vagy gazdasági mérföldkő ez a bűvös egy százalék?
– Az utóbbi biztosan. Ha abból indulunk ki, hogy a 120 magyarországi országos terjesztésű, magyar nyelvű csatorna alig hatoda tudja megugrani ezt a szintet, akkor értjük, hogy miért az egy százalékos közönségarányt hozó adókat veszik igazán komolyan a hirdetők. Innentől lehet stabilan tovább építeni a nézettséget. Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hogy az első egy százalék elérése az igazán nagy feladat.
– Hogyan növelik tovább a nézettséget?
– Szeptember elejétől tűzzük műsorra azokat a filmeket, amiket már csak a magyar piacra, az itteni igényekre szabva vásároltunk. Az ősz beharangozásához az is hozzájárul, hogy a szokásos heti két premier helyett havi 15-öt kínálunk. Némi terjeszkedéssel még az elérhetőségünket is növelhetjük, de ehhez elsősorban a kisebb szolgáltatókkal kell tárgyalnunk, mert minden nagy szolgáltató csomagjaiban, ezzel a háztartások 70 százalékában már bent vagyunk. Ennél többet jelent, hogy a csatorna ismertté vált, és, hogy innen is, onnan is sikerült lecsipegetnünk nézőket a riválisainktól.
– Ne áruljunk zsákbamacskát! Kikre gondolunk?
– Az AMC-re és a FilmCaféra. Ha külön-külön nem is, de együtt ez egy erős csomag. Hozzá jön még a Filmmánia, aminek ugyan pici a lefedettsége, de ez a három csatorna együtt, egy másfél, két százalékos közönségarányt le tud csippenteni magának, ha jó napjuk van. És persze a két másik filmcsatornával, a Film+-szal és a Mozi+-szal is kemény csatákat vívunk. Velük szemben pedig az is nyereség a számunkra, ha a meglévő nézői kör hosszabb időt tölt nálunk – ebben is akarunk a következő időszakban fejlődni.
– A két és fél évvel ezelőtti induláskor is eléggé telített volt már a filmcsatorna-szegmens. Mivel tudják meggyőzni a nézőket, hogy ide kapcsoljanak?
– Például azzal, hogy nem húzunk rá egy zsánert a csatornára, hanem minden filmtípusból kerül a képernyőre – talán csak a horrorral bánunk visszafogottabban. Mi több, a tematikus programokkal rá is játszunk erre. Hétfőn este akciófilm, kedden krimi, szerdán comedy, csütörtökön általában feliratos is a film, pénteken jön a hét filmje, szombaton délután pedig a már nagyon jól működő családi blokk kerül adásba. Emellett próbálunk minőségi filmeket is bemutatni, mint az Ellenség a kapuknál, az A.I. – Mesterséges értelem, a Malena vagy Az élet szép. Eközben pedig zömmel az elmúlt 20-25 év filmterméséből válogatunk, de például épp egy délelőtti nosztalgiasávot tervezünk, ötven-hatvan éves, néha fekete-fehér filmekkel.
– Hollywood egyik legrégebbi és legnagyobb stúdiójának neve virít a logón. A filmcsomagokról ennek ellenére kemény tárgyalások folynak minden évben, vagy házon belüli lepacsizásra gondoljunk?
– A filmjeink 50-55 százaléka jön körülbelül a Parmounttól, de ezt sem ingyen kapjuk, és olyan előnyünk sem származik a kapcsolatból, hogy előbb vagy kedvezőbb feltételekkel kapnánk meg egy-egy csomagot. Merthogy az értékesítőknek is hozniuk kell a számokat, akárcsak nekünk – tiszta piaci viszonyok uralkodnak. Így megtörténik, hogy egy nagyobb és tőkeerősebb rivális elhalászik előlünk egy-egy jobb csomagot, és csak 3-4 év múlva kerülhet nálunk a képernyőre egy Paramount-film.
– Akkor még érdekli a nézőt, aki látta már a filmet moziban, neten, kitudjahol?
– Igen. A magam példáját tudom felhozni: sokszor nézek meg olyan filmeket, amiket korábban már láttam. És ezzel a mainstreamhez tartozom. Ezért adunk rendszeresen olyan filmeket, amiket szívesen néznek meg újra és újra a nézők. Hogy más példát ne hozzak: itt van A Csupasz pisztoly vagy az Airplane. De az egész nyáron megrendezett budapesti Paramount tetőmozi vetítéseink is azt mutatták, hogy jókora igény van a nagy kedvencek újra játszására.
– Hányszor mehet adásba egy film úgy, hogy gazdaságos is legyen a dolog, de a néző se unja el?
– Tíz-tizenkét alkalommal – ezt két, néha három év alatt teljesíthetjük. De mivel állandóan jönnek be és mennek ki címek, elég nehéz ráunni a portfoliónkra.
A Paramount-mítosz
A csatornánál ma már több tényező szerencsés együtt állásának tulajdonítják, hogy a környéken elsőként itt indulhatott el a Paramount Channel. A térség legnagyobb államát, Lengyelországot akkoriban még nem ebbe a régióba sorolta az anyacég, a Viacom világtérképén, így Magyarország (ahol addigra erős jelenlétet épített ki magának a médiaház), a közepes méretével és szélsőséges trendek nélküli piacával kiváló kezdőterep lehetett. 2014 elején indult a tesztadás, február közepén már élesbe kapcsoltak, egy időben a márka nemzetközi expanziójával. Az első Paramount-adó ugyanis 2012 márciusában, Spanyolországban indult, ezt a következő év szeptemberében a francia kiadás követte. A magyarral szinte egy időben jelent meg a piacon a román és az orosz változat, amelyet több európai csatorna és egy latin-amerikai roham követett. Azóta Lengyelország is átkerült ebbe a régióba a cégnél, nagyjából azzal egy időben, hogy pár hónapja különválasztották a román és a magyar adást. Az eltérő helyi szokásokat követve már nem ugyanaz a műsor megy párhuzamosan (értelemszerűen helyi nyelven) a két országban; ezzel nem csupán a nézettség ugrott meg, de a reklámértékesítők dolga is egyszerűbb, működésük pedig hatékonyabb lett.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás