Kövess minket!

Médiapiac

Innen is, onnan is csipegetünk nézőket

A filmcsatorna a nyárra már többször átlépte és átlagosan is elérte a lélektani és hirdetői szempontból is vízválasztónak számító egyszázalékos nézettségi küszöböt. Növekedésben vagyunk, innen is, onnan is csipegetünk nézőket – összegzett a Médiapiacnak nyilatkozva Hetyei Viktor programigazgató.

– A Viacom többi csatornája (a NickJr., a Nickelodeon, az MTV, a VIVA, a Comedy Central) inkább a fiatalokat szólítja meg. Nem kakukktojás ebben a portfolióban a Paramount Channel?

– Semmiképpen. A stratégiánk az, hogy minél több korcsoportot minél többféle tartalommal szólítsunk meg. Ebben pedig fontos szerep jut egy olyan filmcsatornának, amelyik a középkorú, esetleg annál idősebb közönségnek szól – és remekül illeszkedik a 18-49 éveseket megcélzó csatornacsaládba.

– Kiegyensúlyozott korfához jár egy kiegyensúlyozott férfi-nő arány is?

– Nálunk igen. A lengyel tévénk szinte takkra középen van, a magyar csatorna nézői között pár százalékos többségben vannak a nők, a románnál körülbelül ugyanennyire vannak túlsúlyban a férfiak. De a magyar és a román piac nagyon elüt egymástól, lehetetlen őket egy kalap alá venni.

– Ezért választották szét a közös feedet pár hónapja?

– A fő szempont az volt, hogy a helyi igényekhez, nézői szokásokhoz alakíthassuk a műsorkínálatot. Először a program összeállításával, aztán azzal is, hogy különböző tartalmakat vásárolunk. Ennek az alapjait csak azzal tudjuk megteremteni, hogy országonként önálló műsorfolyamot sugárzunk.

– És bejött?

– Nagyon is. Az egy évvel ezelőtti, 0,7 százalékos share-t sikerült egy százalékig tornásznunk. Ez a 18-49-es korosztályban, az este hattól hajnali kettőig tartó kereskedelmi időszakra értendő. És egyébként Romániában is jelentős nézettségnövekedést hozott a különválasztás. A következő, októberben induló pénzügyi évre már az a célunk, hogy minimum megtartsuk a magyarországi eredményt, és tovább is növeljük egy kicsit.

– Lélektani határ vagy gazdasági mérföldkő ez a bűvös egy százalék?

– Az utóbbi biztosan. Ha abból indulunk ki, hogy a 120 magyarországi országos terjesztésű, magyar nyelvű csatorna alig hatoda tudja megugrani ezt a szintet, akkor értjük, hogy miért az egy százalékos közönségarányt hozó adókat veszik igazán komolyan a hirdetők. Innentől lehet stabilan tovább építeni a nézettséget. Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hogy az első egy százalék elérése az igazán nagy feladat.

– Hogyan növelik tovább a nézettséget?

– Szeptember elejétől tűzzük műsorra azokat a filmeket, amiket már csak a magyar piacra, az itteni igényekre szabva vásároltunk. Az ősz beharangozásához az is hozzájárul, hogy a szokásos heti két premier helyett havi 15-öt kínálunk. Némi terjeszkedéssel még az elérhetőségünket is növelhetjük, de ehhez elsősorban a kisebb szolgáltatókkal kell tárgyalnunk, mert minden nagy szolgáltató csomagjaiban, ezzel a háztartások 70 százalékában már bent vagyunk. Ennél többet jelent, hogy a csatorna ismertté vált, és, hogy innen is, onnan is sikerült lecsipegetnünk nézőket a riválisainktól.

– Ne áruljunk zsákbamacskát! Kikre gondolunk?

– Az AMC-re és a FilmCaféra. Ha külön-külön nem is, de együtt ez egy erős csomag. Hozzá jön még a Filmmánia, aminek ugyan pici a lefedettsége, de ez a három csatorna együtt, egy másfél, két százalékos közönségarányt le tud csippenteni magának, ha jó napjuk van. És persze a két másik filmcsatornával, a Film+-szal és a Mozi+-szal is kemény csatákat vívunk. Velük szemben pedig az is nyereség a számunkra, ha a meglévő nézői kör hosszabb időt tölt nálunk – ebben is akarunk a következő időszakban fejlődni.

– A két és fél évvel ezelőtti induláskor is eléggé telített volt már a filmcsatorna-szegmens. Mivel tudják meggyőzni a nézőket, hogy ide kapcsoljanak?

– Például azzal, hogy nem húzunk rá egy zsánert a csatornára, hanem minden filmtípusból kerül a képernyőre – talán csak a horrorral bánunk visszafogottabban. Mi több, a tematikus programokkal rá is játszunk erre. Hétfőn este akciófilm, kedden krimi, szerdán comedy, csütörtökön általában feliratos is a film, pénteken jön a hét filmje, szombaton délután pedig a már nagyon jól működő családi blokk kerül adásba. Emellett próbálunk minőségi filmeket is bemutatni, mint az Ellenség a kapuknál, az A.I. – Mesterséges értelem, a Malena vagy Az élet szép. Eközben pedig zömmel az elmúlt 20-25 év filmterméséből válogatunk, de például épp egy délelőtti nosztalgiasávot tervezünk, ötven-hatvan éves, néha fekete-fehér filmekkel.

– Hollywood egyik legrégebbi és legnagyobb stúdiójának neve virít a logón. A filmcsomagokról ennek ellenére kemény tárgyalások folynak minden évben, vagy házon belüli lepacsizásra gondoljunk?

– A filmjeink 50-55 százaléka jön körülbelül a Parmounttól, de ezt sem ingyen kapjuk, és olyan előnyünk sem származik a kapcsolatból, hogy előbb vagy kedvezőbb feltételekkel kapnánk meg egy-egy csomagot. Merthogy az értékesítőknek is hozniuk kell a számokat, akárcsak nekünk – tiszta piaci viszonyok uralkodnak. Így megtörténik, hogy egy nagyobb és tőkeerősebb rivális elhalászik előlünk egy-egy jobb csomagot, és csak 3-4 év múlva kerülhet nálunk a képernyőre egy Paramount-film.

– Akkor még érdekli a nézőt, aki látta már a filmet moziban, neten, kitudjahol?

– Igen. A magam példáját tudom felhozni: sokszor nézek meg olyan filmeket, amiket korábban már láttam. És ezzel a mainstreamhez tartozom. Ezért adunk rendszeresen olyan filmeket, amiket szívesen néznek meg újra és újra a nézők. Hogy más példát ne hozzak: itt van A Csupasz pisztoly vagy az Airplane. De az egész nyáron megrendezett budapesti Paramount tetőmozi vetítéseink is azt mutatták, hogy jókora igény van a nagy kedvencek újra játszására.

– Hányszor mehet adásba egy film úgy, hogy gazdaságos is legyen a dolog, de a néző se unja el?

– Tíz-tizenkét alkalommal – ezt két, néha három év alatt teljesíthetjük. De mivel állandóan jönnek be és mennek ki címek, elég nehéz ráunni a portfoliónkra.

 

A Paramount-mítosz

A csatornánál ma már több tényező szerencsés együtt állásának tulajdonítják, hogy a környéken elsőként itt indulhatott el a Paramount Channel. A térség legnagyobb államát, Lengyelországot akkoriban még nem ebbe a régióba sorolta az anyacég, a Viacom világtérképén, így Magyarország (ahol addigra erős jelenlétet épített ki magának a médiaház), a közepes méretével és szélsőséges trendek nélküli piacával kiváló kezdőterep lehetett. 2014 elején indult a tesztadás, február közepén már élesbe kapcsoltak, egy időben a márka nemzetközi expanziójával. Az első Paramount-adó ugyanis 2012 márciusában, Spanyolországban indult, ezt a következő év szeptemberében a francia kiadás követte. A magyarral szinte egy időben jelent meg a piacon a román és az orosz változat, amelyet több európai csatorna és egy latin-amerikai roham követett. Azóta Lengyelország is átkerült ebbe a régióba a cégnél, nagyjából azzal egy időben, hogy pár hónapja különválasztották a román és a magyar adást. Az eltérő helyi szokásokat követve már nem ugyanaz a műsor megy párhuzamosan (értelemszerűen helyi nyelven) a két országban; ezzel nem csupán a nézettség ugrott meg, de a reklámértékesítők dolga is egyszerűbb, működésük pedig hatékonyabb lett.

 

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom