Kövess minket!

Médiapiac

Inkább összehoz, mint szétválaszt a közösségi média

Gyakori érv, hogy a közösségi hálózatok, miközben látszólag összekötik az embereket, valójában szétválasztják őket, mivel a valódi kapcsolatokat virtuálisak helyettesítik. A Pew azt vizsgálta, hogy mennyire igaz ez az amerikai fogyasztókra. Azt találták, hogy az aktív Facebook felhasználók mindenki másnál jobban bíznak az emberekben, s a közösségi oldalak látogatói általában aktívabbak közösségi, politikai ügyekben, mint a nagy átlag.

A Pew Research Center annak járt utána az Internet & American Life Project keretében, hogy vajon igaza-e azok az állítások, amelyek szerint a közösségi média térnyerése nemhogy összehozza, hanem szétválasztja az embereket, lerombolja valódi kapcsolataikat. Azt vizsgálták, hogy függ össze a közösségi hálózatokban való részvétel az olyan tulajdonságokkal, mint a tolerancia, a bizalom, a közösségi ügyek képviselete vagy a politikai elkötelezettség.

Az adatok szerint a felnőtt amerikaiak 79 százaléka internetezik és 47 százaléka van fenn legalább egy közösségi oldalon. Ez utóbbi dimenzióban két év alatt duplázás történt, mivel 2008-ban még csak a felnőttek negyede (26%) pörgött a közösségi oldalakon. Természetesen a Facebook a legnépszerűbb: ezen a közösségi médiát használók 92 százaléka van fenn, míg a MySpace esetében 29, a LinkedInnél 18, a Twitternél pedig 13% az arány.

Megnézték, hogy mennyire bíznak meg az egyes felhasználói csoportok más emberekben. Ebből az jött ki, hogy egy átlagos internetező több mint kétszeres valószínűséggel mondja azt más csoportokhoz képest, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni. A netezőkön belül a Facebook felhasználók még optimistábbnak tűntek: a site-ot naponta többször használók az átlag netezőkhöz képest 43 százalékkal, míg a nem internetező válaszadókhoz képest több mint háromszor nagyobb valószínűséggel értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberekben meg lehet bízni.

Az aktív Facebook-tagok abban is jobban teljesítettek az átlag internetezőkhöz képest (a nem internetezőkhöz képest meg pláne), hogy mennyi bizalmasuk van. E téren egyébként a nagy átlagra vonatkozó számok is halványan nőttek 2008-hoz képest. A több szoros kapcsolattal is összefügghet, hogy a közösségi oldal tagjai nagyobb arányban számíthatnak segítségre, legyen szó anyagiakról vagy érzelmi támogatásról.

Nem minden kapcsolat tud persze szoros maradni, de ez ügyben is hasznosnak bizonyult a közösségi média: a Facebook jól teljesít a szunnyadó kapcsolatok felélesztésében és ápolásában. A felmérés szerint egyébként az átlagos Facebook felhasználónak 229 barátja van, akiknek a legnagyobb hányada (22%) gimnáziumi ismerős, 12% a tágabb család tagja, 10% pedig munkatárs.

Miközben általánosságban a közösségi médiáról elmondható, hogy tagjai politikailag, közösségileg, illetve általában a kapcsolatépítés terén aktívabbak, mint az átlag internetezők vagy a nem netezők, a social médiában mozgók között is vannak különbségek. Míg a Facebook tagjai inkább a hasonló embereket és véleményeket keresik, inkább azokat hallgatják meg, a MySpace felhasználói jóval nagyobb valószínűséggel mérlegelnek többféle, akár az övéktől eltérő álláspontot is.

 

A teljes tanulmány elérhető ezen a linken!

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom