Médiapiac
Inkább eszköz, mint élmény az internet
A legaktívabb internetezők is inkább életük menedzseléséhez használják a világhálót, mintsem szórakozásra – derül ki a GfK Hungária Digital Connected Consumers 2011 kutatásából. A kutatócég összesen ötféle fogyasztói csoportot különböztet meg. Generációs különbségek vannak az e-biztonság megítélésében, s leginkább a középkorúak tekintenek szigorral a netes tartalmakra. Az egyes csoportokat a marketing is másképp szólíthatja meg.
Még a legaktívabb internetezők is inkább praktikus szempontok alapján használják az internetet, s az kevésbé örömforrás – derül ki a GfK Hungária Digital Connected Consumers 2011 kutatásából. Az is kiderült, hogy a netezők különböző képpen viszonyulnak az online tartalmakhoz, s ennek alapján öt, markánsan eltérő csoport különíthető el.
Vannak generációs különbségek is: a kereskedelmi korcsoporton belül az idősebbek (30-49 éves netezők) a fiatalabbaknál jobban tartanak az online tartalmaktól, s úgy vélik, hogy azok megjelenését nagyobb szigorral kellene ellenőrizni, strukturálni.
Az e-világ iránti bizalom tekintetében szintén generációs különbség figyelhető meg. A netezők egyharmada nagy mértékben involválódik a térben, s többnyire a fiatalok, a tanulók körében gyakori a digitális eszközökhöz, a világhálóhoz való erősebb kötődés, akár érzelmi alapon is.
“Az internetet elsősorban az innovatív, hedonista habitusú fiatalok használják, akik főleg az internetezés élményét keresik. A legtöbb kereskedelmi vállalat és szolgáltató szempontjából értékes célcsoportnak tartott 18-49 éves internetezői társadalom azonban inkább praktikus célokra használja a világhálót” – mondja az eredmények kapcsán Bacher János, a kutatócég ügyfélkapcsolati igazgatója.
A GfK Hungária által meghatározott digitálisattitűd-szegmensek
 |
| Forrás: GfK Hungária, Digital Connected Consumers, 2011 |
1. Megszállottak: a nethez érzelmileg kötődő fiatalok virtuális világa
Jelenleg körülbelül 230 ezren tartozhatnak ebbe a csoportba. Erősen jellemző rájuk a multitasking, a digitális eszközök halmozása és azok felhasználói profiljának testre szabása – presztízsből is. Az internetezés és a digitális kütyükkel való foglalatoskodás szinte teljesen kitölti szabadidejüket, társasági életüket is inkább ezeken keresztül élik – a közösségi media intenzív jelenléte mellett. Innovátorok és korai adaptálók. Számukra a legfontosabb kereskedelmi és marketing üzenet a mobilitás, a hordozhatóság, illetve az, hogy minden pillanatban online legyenek. A közösségi oldalakról való hosszabb kimaradás elfogadhatatlan számukra. Az internet praktikus oldalával kapcsolatos marketingüzenetekre kevésbé fogékonyak, az élményt középpontba helyező ajánlatokra célszerű a hangsúlyt helyezni.
2. Neten lógók: online ügyintézés és a web2-es tartalomfogyasztás
A mintegy 320 ezer fős szegmens jelentősen eltér az előbbitől abban a tekintetben, hogy az internetezésre használt eszközök iránt csekélyebb a kötődés. Fontos számukra, hogy az interneten megjelenő tartalmakhoz hozzászóljanak, azokat szerkeszthessék. Ebben a körben népszerűek az olyan oldalak és tevékenységek, mint pl. a Wikipédia vagy a blogírás. A célcsoport interaktív, és erre már az online ügyintézés megjelenése is utal. Jellemzően pályakezdő és 30-39 éves férfiak alkotják ezt a szegmenst, akik életüket az online lét segítségével teszik gördülékenyebbé. Az interaktív internetezésre, a felhasználói visszajelzéseket lehetővé tevő applikációkra és az online élet előnyeire vonatkozó marketing üzenetre reagálnak.
3. Kütyümániások: középpontban a mobilitás, a hordozhatóság
Közel félmillióan lehetnek. Nem az internetezésben mint tevékenységben lelik örömüket, hanem az ehhez tartozó, lehetőség szerint mobileszköz-használatában. Előszeretettel fedezik fel eszközeiken az új funkciókat. A csoport tagjai számára kevésbé a virtuális világ jelenti a vonzerőt, mint inkább egy-egy új eszköz, funkció felfedezéséből, kitapasztalásából adódó sikerélmény. Ennek megfelelően az előző szegmensekhez képest kevesebbet is interneteznek, és azt is inkább hordozható eszközökön teszik. A böngészés esetükben kevésbé interaktív, a “passzív” internetezési tevékenységek dominálnak (pl. mások fotóinak, közösségi oldalakon elhelyezett profiljának megtekintése, fájl- és videómegosztó oldalak látogatása). Esetükben a marketingkommunikációs kihívás egyértelmű: az eszközt érdemes középpontba helyezni.
4. Célzott tájékozódók: racionális netezés
A világhálón végzett tevékenységüket elsősorban racionális elemek vezérlik. Számukra az internetezés nem a kapcsolatépítésről, élménykeresésről, játékról, a közösségi háló kiterjesztéséről szól, hanem a folyó ügyek online menedzseléséről. Körülbelül 750 ezer internetező viszonyul ilyen módon a világhálóhoz. Nem kötődnek a közösségi oldalakhoz, a web2-es tartalmakhoz, és csak gyenge érzelmi szálakkal kapcsolódnak a használt hardverekhez is. Az online ügyintézés és az e-kapu esetükben a sikeres marketingkommunikáció központi eleme.
5. Bizalmatlanok: az online tartalmak szigorúbb szabályozását várják
Visszafogottabb internetezési tevékenységük hátterében a világhálón terjedő vírusoktól való félelem és a személyes adatok megóvása fedezhető fel. A legkevésbé innovatív szegmens, a többséghez képest későn reagálnak az IT- és telekompiacokon megjelenő új termékekre, szolgáltatásokra. Esetükben a legvonzóbb termékek és szolgáltatások is inkább már a tévézéshez és a navigációhoz kötődnek, nem annyira az online léthez. Körülbelül 1,1 millió fős létszámukkal jelenleg ők alkotják a legnépesebb szegmenst.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én