Kövess minket!

Médiapiac

Influencer és sportmarketing a Médiapiac friss számában

Lufi vagy bivalyerős trend az influencer marketing? Ezt a kérdéskört vizsgálja meg a Médiapiac a legfrissebb számában. A Gemius Hungary tavaszi kutatása alapján felállítottunk egy listát is a legbefolyásosabb hazai véleményvezérekről, továbbá kikérdeztük vlogjukról Istenes Bencét és Ördög Nórát. A foci-vb közeledtével külön mellékletet kapott a sportmarketing: kiszámoltuk, mennyit ér egy olimpiai érem és azt is megnéztük, hányféle szurkoló létezik.

„Cuki a Nátán, szép az Adél, jópofa a Bence, de már szeretném azt is megmutatni az embereknek, hogy nekem is vannak nehéz pillanataim, mint bárki másnak” – mesélte a Médiapiacnak adott interjújában Istenes Bence, hogyan szeretne átalakítani a rendszeresen 6-700 ezres nézettséget hozó vlogját. Az RTL-csoport műsorvezetője arról is beszélt, hogyan készül a Survivor forgatására és miért érez erős késztetés arra, hogy sportműsorokat is közvetítsen.

Fotó: RTL Klub

A TV2 műsorvezetőjét, Ördög Nórát többek között a férjével, Nánási Pál fotóssal közösen készített Nánásiék vlogról kérdeztük. „Nem kerestünk piaci rést, volt egy ötletünk, amit hamar megszerettek az emberek. A titok talán az őszinteségben rejlik: valóban azt mutatjuk, ami spontán történik, a boldog pillanatok mellett a nehezebbekből is láttatunk, nem csinálunk úgy, mint ha mi sosem hibáznánk, vagy a gyerekeink sosem hisztiznének” – beszélt a arról, hogyan jön az ötlet és szerinte miért lett viszonylag gyorsan sikeres.

Fotó: TV2-csoport

Istenest és Ördög Nórát is azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a mainstream médiában befutott sztárok képesek-e megszólítani a közösségi média és a Youtube közönségét, lehet-e kamatoztatni a tévéknél felszedett profizmust a user generated content (UGC) világában.

Hatásvadászok


Ugyanis a május-júniusi lapszám témája az új generációs médiacégek és az influencer marketing. A Gemius Hungary tavasszal felmérte, hogy kik a legnépszerűbb véleményvezérek Magyarországon, és a kutatás alapján elkészítettük a top10 influencer listáját.

A Youtube hivatalos magyar partnereivel – Special Effects Media, Bug Tv, Star Network, 4kids Network – és a legnagyobb ügynökségek – Café Communications, Nuheads, PostForRent – szakértőivel pedig arról beszélgettünk, hogy a márkák miért szerettek bele az influencerekbe és meddig tart szerintük ez a nagy szerelem.

Ahogy annak is utána jártunk, hogy mennyit kereshetnek a legnépszerűbb influencerek, és a globális óriások – elsősorban a Google és a Facebook – hogyan fölözik le a reklámbevételek zömét. A Média és jog rovatunkban Mezei Péter szakjogász azt vizsgálta meg, hogy megszorongatja-e a Youtube-ot és a többi videómegosztót az Európai Unió.

A lapban megtalálja a nemrég elhunyt Sas István nem túl optimista jóslatait is az influencer marketing jövőjét illetően.

 

A print kiadók digitális fejlesztéseit elemezve a friss Médiapiacban találnak egy riportot a skandináv csodáról, illetve olvashatnak egy interjút a Lapcom nemrég kinevezett új digitális vezetőjével, Kovács Illés Bencével, aki úgy véli, rövidesen Magyarországon is lesznek olyan online tartalmak, amikért szívesen fizetnek az olvasók. Fabricius Gáborral pedig a listaháborúról és az általa bedobott ötletről, az Agency Toplist ügyéről beszélgettünk.

Az érem értéke


Az oroszországi foci-vb közeledtével külön fejezetet szenteltünk a lapban az sportmarketingnek.

 

„A hazai sportmarketing sok tekintetben gyerekcipőben jár. Mit lehet csinálni, ha egyszer pénzhiányos egy ágazat?” – teszi fel a kérdést Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának igazgatója. Az interjúnkban részletesen beszél arról, hogyan építették fel a sportolókkal és menedzsereikkel közösen Szalay Dakar Team vagy a Magyar Everest Expedíció sztoriját és ez hogyan vált a márkakommunikáció részévé.

A Havas Media Hungary head of contentje és a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatának elnöke, Nagy László részletes elemzéssel jelentkezik arról, hogy milyen szurkolói típusokat lehet megkülönböztetni és milyen módszerekkel érhetik el őket a márkák.

 

Az Observer Médiafigyelő pedig azt vizsgálta meg, kik azok az olimpiai érmet szerzett magyar sportolók, akiken csügg a média és ez a médiajelenlét hogyan forintosítható: azaz mennyit ér az arany, az ezüst és mennyit a bronz. A Havas Sports & Entertainment sportmarketing-menedzsere, Vincze Dávid pedig azt elemezte, mi kell ahhoz, hogy egy sportoló influencerré és ezen keresztül márkanagykövetté válhasson.

A sportmarketing-mellékletünk online is megjelent cikkeit itt találja.

A Médiapiac legfrissebb számában külön rovatot kapott a PR-szektor is. Bőhm Kornél könyve, a „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” apropóján a kríziskommunikációt jártuk körbe, illetve arról kéreztük a Black Page Consulting ügyvezetőjét, a MOL korábbi kommunikációs igazgatóját, Somlyai Dórát hogy mit tehet egy kommunikációs tanácsadó a fake news és az UGC korában.

A Médiapiac keddtől kapható ezeken a standokon, illetve előfizethető ezen az oldalon.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom