Kövess minket!

Médiapiac

Influencer és sportmarketing a Médiapiac friss számában

Lufi vagy bivalyerős trend az influencer marketing? Ezt a kérdéskört vizsgálja meg a Médiapiac a legfrissebb számában. A Gemius Hungary tavaszi kutatása alapján felállítottunk egy listát is a legbefolyásosabb hazai véleményvezérekről, továbbá kikérdeztük vlogjukról Istenes Bencét és Ördög Nórát. A foci-vb közeledtével külön mellékletet kapott a sportmarketing: kiszámoltuk, mennyit ér egy olimpiai érem és azt is megnéztük, hányféle szurkoló létezik.

„Cuki a Nátán, szép az Adél, jópofa a Bence, de már szeretném azt is megmutatni az embereknek, hogy nekem is vannak nehéz pillanataim, mint bárki másnak” – mesélte a Médiapiacnak adott interjújában Istenes Bence, hogyan szeretne átalakítani a rendszeresen 6-700 ezres nézettséget hozó vlogját. Az RTL-csoport műsorvezetője arról is beszélt, hogyan készül a Survivor forgatására és miért érez erős késztetés arra, hogy sportműsorokat is közvetítsen.

Fotó: RTL Klub

A TV2 műsorvezetőjét, Ördög Nórát többek között a férjével, Nánási Pál fotóssal közösen készített Nánásiék vlogról kérdeztük. „Nem kerestünk piaci rést, volt egy ötletünk, amit hamar megszerettek az emberek. A titok talán az őszinteségben rejlik: valóban azt mutatjuk, ami spontán történik, a boldog pillanatok mellett a nehezebbekből is láttatunk, nem csinálunk úgy, mint ha mi sosem hibáznánk, vagy a gyerekeink sosem hisztiznének” – beszélt a arról, hogyan jön az ötlet és szerinte miért lett viszonylag gyorsan sikeres.

Fotó: TV2-csoport

Istenest és Ördög Nórát is azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a mainstream médiában befutott sztárok képesek-e megszólítani a közösségi média és a Youtube közönségét, lehet-e kamatoztatni a tévéknél felszedett profizmust a user generated content (UGC) világában.

Hatásvadászok


Ugyanis a május-júniusi lapszám témája az új generációs médiacégek és az influencer marketing. A Gemius Hungary tavasszal felmérte, hogy kik a legnépszerűbb véleményvezérek Magyarországon, és a kutatás alapján elkészítettük a top10 influencer listáját.

A Youtube hivatalos magyar partnereivel – Special Effects Media, Bug Tv, Star Network, 4kids Network – és a legnagyobb ügynökségek – Café Communications, Nuheads, PostForRent – szakértőivel pedig arról beszélgettünk, hogy a márkák miért szerettek bele az influencerekbe és meddig tart szerintük ez a nagy szerelem.

Ahogy annak is utána jártunk, hogy mennyit kereshetnek a legnépszerűbb influencerek, és a globális óriások – elsősorban a Google és a Facebook – hogyan fölözik le a reklámbevételek zömét. A Média és jog rovatunkban Mezei Péter szakjogász azt vizsgálta meg, hogy megszorongatja-e a Youtube-ot és a többi videómegosztót az Európai Unió.

A lapban megtalálja a nemrég elhunyt Sas István nem túl optimista jóslatait is az influencer marketing jövőjét illetően.

 

A print kiadók digitális fejlesztéseit elemezve a friss Médiapiacban találnak egy riportot a skandináv csodáról, illetve olvashatnak egy interjút a Lapcom nemrég kinevezett új digitális vezetőjével, Kovács Illés Bencével, aki úgy véli, rövidesen Magyarországon is lesznek olyan online tartalmak, amikért szívesen fizetnek az olvasók. Fabricius Gáborral pedig a listaháborúról és az általa bedobott ötletről, az Agency Toplist ügyéről beszélgettünk.

Az érem értéke


Az oroszországi foci-vb közeledtével külön fejezetet szenteltünk a lapban az sportmarketingnek.

 

„A hazai sportmarketing sok tekintetben gyerekcipőben jár. Mit lehet csinálni, ha egyszer pénzhiányos egy ágazat?” – teszi fel a kérdést Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának igazgatója. Az interjúnkban részletesen beszél arról, hogyan építették fel a sportolókkal és menedzsereikkel közösen Szalay Dakar Team vagy a Magyar Everest Expedíció sztoriját és ez hogyan vált a márkakommunikáció részévé.

A Havas Media Hungary head of contentje és a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatának elnöke, Nagy László részletes elemzéssel jelentkezik arról, hogy milyen szurkolói típusokat lehet megkülönböztetni és milyen módszerekkel érhetik el őket a márkák.

 

Az Observer Médiafigyelő pedig azt vizsgálta meg, kik azok az olimpiai érmet szerzett magyar sportolók, akiken csügg a média és ez a médiajelenlét hogyan forintosítható: azaz mennyit ér az arany, az ezüst és mennyit a bronz. A Havas Sports & Entertainment sportmarketing-menedzsere, Vincze Dávid pedig azt elemezte, mi kell ahhoz, hogy egy sportoló influencerré és ezen keresztül márkanagykövetté válhasson.

A sportmarketing-mellékletünk online is megjelent cikkeit itt találja.

A Médiapiac legfrissebb számában külön rovatot kapott a PR-szektor is. Bőhm Kornél könyve, a „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” apropóján a kríziskommunikációt jártuk körbe, illetve arról kéreztük a Black Page Consulting ügyvezetőjét, a MOL korábbi kommunikációs igazgatóját, Somlyai Dórát hogy mit tehet egy kommunikációs tanácsadó a fake news és az UGC korában.

A Médiapiac keddtől kapható ezeken a standokon, illetve előfizethető ezen az oldalon.

Médiapiac

A hírközlési szabályok módosítását összegezte az NMHH

Könnyebb, gyorsabb az internetszolgáltató-váltás, valamint a hozzáférés a korábbi e-mail- és ügyfélfiókhoz – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A közleményben kiemelték, hogy a hazai hírközlési szabályok legfontosabb módosításait összegezi az NMHH fogyasztói tájékoztató aloldala, az nmhh.hu/hirkozlesiszabalyok.

Felidézik, a tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy

a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.

Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.

A hatóság közleményében hangsúlyozta, nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, hanem

lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható.

Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérni a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról, és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak – írják a közleményben.

Kitérnek arra, ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.

Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor

az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre

– olvasható a közleményben.

Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.

Ha az előfizető felmondja telefonszolgáltatójánál a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától.

Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni – hívta fel a hatóság közleményében a figyelmet.

Kiemelték azt is, hogy

a hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról,

az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.

Valójában nem újdonság, de az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a “díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes, vagy más adatok átadásával is “fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok -, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá – tájékoztattak.

A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e az általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni – közölte a NMHH kommunikációs igazgatósága.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az NVB megállapította a politikai reklámok műsoridejét

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén döntött a népszavazást kezdeményező kormány és a parlamenti frakciók politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A népszavazásról szóló törvény szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.

A jogszabály szerint a politikai reklámok közzétételére rendelkezésre álló időtartam 300 perc. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kell felosztani.

A népszavazást a kormány kezdeményezte, az Országgyűlésben pedig hét frakció van (Fidesz, KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP, PM), vagyis a kormány és a hét frakció egyenként – valamennyi kérdés tekintetében összesen – 37 perc 30 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lineáris médiaszolgáltatásaiban.

A politikai reklámot a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek “a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásaiban” kell közzétennie.

Tovább olvasom

Médiapiac

A járvány alakulásával együtt változott a hazai mobilpiac is

A Covid-19 járvány és a terjedése elleni védekezés olyan formái, mint a kijárási korlátozások, a távoktatás vagy az otthoni munkavégzés, valamint az átoltottsági arány emelkedésének köszönhető lazulások jelentősen hatottak a hírközlési fogyasztási szokásokra, így a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás piacára is – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2017 harmadik negyedévétől 2021 második negyedévéig terjedő mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A jelentés szerint 2020 közepéhez képest 2021 közepére közel negyedével – 23,8 százalékkal – nőtt az internetforgalom (155 millióról 192 millió Gbyte-ra). Ugyanebben az időszakban 4,3 százalékkal nőtt az indított hívásforgalom, 6,9 milliárdról 7,2 milliárd percre.

A roamingszolgáltatás igénybevételére egyfajta szezonalitás jellemző, ugyanis nyaranta megugrik a szolgáltatás használata. Az indított roamingforgalmak alakulására a szezonalitáson kívül korábban jellemző, folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen annak második negyedévétől kezdődően látványosan megtört.

2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról indítottak külföldön hívást, ami csak alig több, mint harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliónak.

2021 első félévében újból növekedés volt megfigyelhető, ugyanis 2021 második negyedévében már 687 ezer darab kártyáról telefonáltak a tavalyi azonos időszakban mért 525 ezer helyett. Bár a SIM-kártyák száma csökkent, a készülékekről azonban jóval többet telefonáltak:

míg 2020 első negyedévében átlagban közel 51 percet beszéltek hazai előfizetők külföldön hívást indító SIM-kártyákról, 2021 első negyedévben ez már 127 perc volt.

A külföldi mobilinternetezés trendje is megtört, a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadt. 2020 negyedik és 2021 első negyedévében is alig félmillió SIM-kártyáról neteztek az országon kívül, ez alig 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliónak. A telefonáláshoz hasonlóan ebben az esetben is jellemző, hogy aki külföldről netezett, az sokkal többet tette ezt, mint korábban – állapította meg az NMHH.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense – a nagyképernyős és az okostelefonos – mind méret, mind használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat. A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik (ezeket jellemzően laptopon, tableten vagy asztali gépen internetezők használják), és ezek száma érdemben nem változott a vizsgált időszakban. Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált 4 éves időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka ide tartozott – írták.

A két szegmens felhasználói által bonyolított, átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.

A 4G-hálózat igénybevétele mind az internet-, mind a hangforgalomban folyamatosan nő: előbbi 96,1 százaléka, utóbbi 61,6 százaléka zajlott ezen a hálózaton. 2022-ben feltehetőleg jelentősen átrendeződik ez a szegmens, ugyanis a hatóság idén elkezdi a 3G-s technológia kivezetését, amihez mobilkészülékcsere-támogatási programot is indít februártól – írta a hatóság.

Azt is megjegyezték, a teljes, az M2M-szolgáltásról is információkat tartalmazó tanulmány már olvasható a hatóság honlapján .

Tovább olvasom