Nincs dolga a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakciójával – ez derült ki abból a válaszból, amelyet a versenyhatóság küldött a Médiapiac.com érdeklődésére. Az ügyről nagyobb összefoglalót készítettünk, amelyből a céges mozgás részletei mellett kiderül, milyen országok mellé zárkózott fel a magyar állam azzal, hogy immár két piacvezető hazai távközlési cégben is kisebbségi tulajdonos. S az, hogy mit gondol a kormány a Yettel-ügyről.

Nem vizsgálhatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakcióját, vagyis azt a részvénycserét, amellyel a magyar állam közvetett kisebbségi részesedést szerzett a Yettel-Cetin vállalatcsoportban. – A tranzakciót nem jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mivel az egy kisebbségi részvénycsomag megszerzésére vonatkozik, így nem eredményezi az irányítás megváltozását. Azaz nem valósít meg összefonódást – szerepel abban a válaszban, amelyet a versenyhatóság a Médiapiac.com kérdésére küldött.

Több változás is beállt a közelmúltban a stratégiai nemzetgazdasági ágazatnak számító telekommunikációs szektorban, ezért érdemes áttekinteni az utóbbi hónapok történéseit és ezzel együtt azt, hogy a közelmúlt ügyletei milyen következményekhez vezetnek az állam- és a magántulajdon kapcsán.

A Yettel-ügy

Kezdjük a legutóbbi ügylettel! Március 20-án érkezett a bejelentés, mely szerint részvénycserében állapodott meg a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. Ennek alapján a Corvinus, vagyis lényegében az állam a Vodafone 19,5 százaléknyi pakettjét adta a Yettel-Cetin 25 százalékáért. Tehát a tranzakció eredményeképpen az állam kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettelben, de eközben megtartja – szám szerint 29,5 százalékos – kisebbségi tulajdonrészét a Vodafone-ban. A másik oldalról nézve az Antenna Hungária ezzel párhuzamosan kilép a Yettelből, egyúttal 70,5 százalékra növelti részesedését a Vodafone Magyarországban.

A Vodafone-felvásárlás

A Yettel-ügy előzményét éppenséggel maga a Vodafone-felvásárlás adja. Eme ügylet keretében, amely szintén idén zárult le, az Antenna Hungária 51 százalékot, a magyar államot képviselő Corvinus pedig 49 százalékot szerzett a Vodafone-ban, hazánk második legnagyobb távközlési vállalatában. Csak a matematika kedvéért: a Corvinus ebből a 49 százalékból cserélt el most 19,5 százalékot, s így maradt nála 29,5 százalék.

De visszatérve a januári Vodafone-felvásárláshoz! A tranzakció hosszabb ideig tartó közéleti polémiát váltott ki, az ügyletet ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig azt a GVH nem vizsgálta. A helyzetet a versenyhatóság elnöke a Médiapiac.com-nak nyilatkozva tisztázta és helyezte egyúttal nemzetközi keretbe. Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el, majd felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés széles körben elterjedt megoldás szerte a világban.

Az Európai Unió számos tagállamában kifejezetten lehetőséget ad a jogrend arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket is figyelembe vegyék a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor.

De nemcsak a kontinensünkön, hanem például Kanadában és Izraelben is a magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás tapasztalható. Rigó Csaba Balázs szerint mindezek alapján abszolút félrevezető azt akárcsak sugallni, hogy a magyar kormány a Vodafone-tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól.

Másutt is tulajdonos az állam

S ha már a nemzetközi gyakorlat. Azzal, hogy a magyar állam a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tett szert, meglehetősen illusztris társasághoz csatlakozott. Az EU számos tagállamának van ugyanis részesedése olyan távközlési vállalatban, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Így Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég a piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdnem a piac felét a magáénak mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák Telekom-piacból.

A kormány mindig is ezt akarta

A Yettel–Vodafone-csereüzlet a csütörtöki Kormányinfón is téma volt. Az újságírói kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely a csere kapcsán racionális piaci döntésről beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyrészt leszögezte, hogy az ügyletek során a résztvevők betartották az állami gazdálkodás egyébként az átlagosnál szigorúbb követelményeit.

– Amit adtunk és amit kaptunk, úgy gondoljuk, azzal az állam jól járt

– mondta a miniszter azokra az aggályokra utalva, amelyek a közvagyonvesztés lehetőségét fogalmazták meg.

A tárcavezető leszögezte: a kormány mindig is kívánatosnak tartotta, hogy az állam tulajdont szerezzen a nemzetgazdasági ágazatokban, a telekommunikáció pedig éppen ilyen. – Nagyot léptünk előre, lehet, hogy még nagyobbat is lehetne – jegyezte meg Gulyás Gergely, azt ugyanakkor leszögezte, hogy közvetlen előkészületek nem zajlanak újabb telekommunikációs cég állami felvásárlása kapcsán.

Jakubász Tamás

Néhány év kényszerű kihagyás után ismét a Duna műsorán választják meg Magyarország legszebb lányát, aki egy évig viselheti majd a Miss World Hungary címet, valamint képviselheti Magyarországot a nemzetközi verseny döntőjén

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája pénteken az MTI-vel.

Idén egy teljesen megújult versenyt láthatnak majd a közmédia nézői. “Tartalmi és arculati változások is lesznek az idei versenyben, csodaszép, új díszlet készül a televízióműsorhoz” – idézi a közlemény Rogán Cecíliát, az egyik versenyigazgatót.

Sarka Kata, a másik versenyigazgató további újdonságként említette, hogy a nemzetközi döntőhöz hasonlóan a Magyarország Szépe műsorában sem lesz már fürdőruhás bemutató, a lányok ehelyett sportöltözékben vonulnak majd végig a kifutón.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az 1951 óta megrendezett Miss World szépségverseny győztese nemzetközi karitatív feladatokat lát el, az általa felkarolt ügyek kiemelt figyelmet kapnak.
Mint Sarka Kata a közleményben rámutatott, az esztétikus külső, az arányos alkat mellett ugyanilyen fontos, hogy a leendő szépségkirálynőnek határozott tervei és elképzelései legyenek arról, milyen ügyet karol fel, hogyan tudja támogatni az általa kiválasztott szervezetet és népszerűsíteni jótékonysági kampányát. Fontos az is, hogy a győztes magabiztos angoltudással induljon neki a világversenynek.
A jelentkezés részletei a magyarorszagszepe.hu oldalon olvashatók.

“Mélységes csalódottsággal és némi rezignáltsággal vettük tudomásul, hogy a YouTube ismét törölte a csatornánkat csütörtökön 18:13-kor. Az egészet. Megint. Nyilván nem véletlen, hogy épp a PestiSrácok gárdájának közösségét ítélik olyan veszélyesnek, hogy végképp igyekeznek eltörölni tartalmainkat, de most is úgy állunk a helyzet előtt, mint az egyszeri ember, akiért jött a fekete Volga, megverték, majd közölték vele: tudja, miért kapta” – írták a Pesti Srácok honlapján.

Varga Ádám, a portál YouTube-felelőse is értetlenül áll a lépés előtt. Mint vázolta, a médiacég saját szabályait is megszegve törölte a csatornát, ugyanis elvileg megvannak annak a civilizált, demokratikus és szerződésben is garantált feltételei, hogy a tartalmakat hogyan lehet a „közösségi elvekhez” idomítani. Mint Varga Ádám kifejtette, e menetrend szerint először jön egy figyelmeztetés, majd az újabb szabálysértéseket a YouTube egy hét tiltással bünteti. Ez február elején meg is történt – írják.

“A tiltás leteltével az elítéltet három hónap próbaidőre bocsátja a YouTube, azaz május 9-én indulhattunk volna tiszta lappal. Ha viszont a három hónap alatt hibázunk (hibáztunk volna), akkor a médiacég saját szabályai szerint egy újabb figyelmeztetést kellett volna kapnunk, majd két hét ismételt tiltást, és ha még ezután sem tudtunk volna megjavulni, csak akkor jött volna egy figyelmeztetés kíséretében a végleges törlés. Nos, ezt a folyamatot a YouTube látványosan felgyorsította, és az egy hét törlés feloldása után március 23-án minden figyelmeztetés nélkül egyszerűen az egész csatornánkat letörölték” – olvasható a PS cikkében.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.