Kövess minket!

Médiapiac

Íme a Lakmusz mögött álló pénzügyi és politikai birodalom – 3. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Mint kiderült, a mikroblog körül tevékenykedők alakulata egyáltalán nem független, a V4NA hírügynökség sorozatának legújabb része bemutatja a mögöttük álló pénzügyi és politikai birodalmat.

Borítókép: Soros György amerikai tőzsdespekuláns, fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A Lakmusz portál finanszírozása a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt-én keresztül történik. Ezt ő maguk árulják el, hiszen az impresszumban ezt a céget tüntetik fel kiadóként.

De erre utal a Magyar Jeti 2021-es évre vonatkozó beszámolója is, amelynek kiegészítő mellékletében azt írják, hogy a lakmusz.hu tényellenőrző site létrehozására és működtetésére oldották fel az EU Commission under the 2020 Work Program on the financing of Pilot Projects and Preparatory Actions in the field of communications Networks, Content and Technology program során kapott támogatást. Az Európai Bizottságtól származó fenti támogatás részleteiről, ellentmondásosságáról a V4NA sorozata korábbi részében már beszámoltunk.

A V4NA cikksorozatának ez a része most azt veszi górcső alá, hogy pontosan hogyan is néz ki a 444-et és most már a Lakmuszt is kiadó Magyar Jeti Zrt. finanszírozása.

Korábbi cikkében a Kontra.hu beszámolt arról, hogy a Magyar Jeti Zrt. és az általa kiadott lap olyannyira független, hogy már egy évvel a megalakulását követően, 2014-ben beszállt a cégbe – egy amerikai cégen, a Digital News Ventures LLC nevű New York-i székhelyű cégen keresztül – a

Soros György amerikai oligarcha médiabirodalmának részét képező és 39 országban jelen lévő Media Development Investment Fund,

amely szervezetet hatalmas összegekkel támogatja Soros alapítványa. De ezzel egyidejűleg nem csak a tulajdonosi körben, hanem a vezérkarban is megjelentek Soros közvetlen beosztottjai: Valér Kot és Marie Nemcova személyében.

Marie Nemcova az egész cseh Soros-kirendeltség, azaz az Open Society Fund Prague programigazgatója volt korábban, jelenleg pedig az Európában terjeszkedő, szintén a spekulánshoz köthető médiaalapítvány, a Media Development Investment Fund programigazgatója.

De a Magyar Jetiben ülő másik igazgatósági tag, Valer Kot ugyancsak kipróbált megbízható tisztviselője a spekulánsnak. Ő vezeti a fentebb már említett médiafejlesztési alap internetes tanácsadó részlegét. De nemcsak a 444-ben, hanem egy másik magyar lapban, a Magyar Narancsban is tulajdonos a Nemcova vezette Media Development Investment Fund (MDIF).

A Soros-emberekkel megérkezett az oligarcha pénze is

A Lakmusz mögött is álló Magyar Jeti történetéről érdemes megjegyezni, hogy 2014-től, vagyis attól az évtől, hogy a Soros-birodalom lábat vetett a cégben, megjelentek a horribilisen nagy külföldi támogatások. Hiszen a Civil újságírás című projektje már 2014-ben 49.500 dolláros támogatást kapott az Open Society Initiative for Europe (OSIFE) magyarországi programjának részeként.

De 2019-ben a Soros Alapítvány partnerszervezetének számító, svájci székhelyű OAK Foundation pályázatán is nyertek támogatást Uj Péterék.

Forrás: Kontra.hu

Utóbbiról azt írta az Origo.hu, hogy egy Open Society-s dokumentum partnerszervezetként tünteti fel az OAK-ot, kifejezetten európai projektekre vonatkozóan. Egy másik írásból pedig az is kiderül, hogy a céget Alan M. Parker, Soros György egykori üzlettársa hozta létre, s két olyan vezető beosztású munkatársa is van, akik egyúttal a Nyílt Társadalom Alapítványok emberi jogi kezdeményezésének is tagjai. Hogy egy körbe tartoznak, azt jól mutatja, hogy a magyar Helsinki Bizottság is kapott tőlük támogatást.

De majdnem minden évben megjelent a Magyar Jeti mögött a Google támogatása is,

2017 és 2019 között háromszor kaptak díjazást a Google Digital News Initiative Innovations pályázatán, amely támogatás a 2021-es évben is folytatódott.

A tavalyi beszámolójukból is kiderült, hogy a feloldott támogatás összesen 114.357.000 forint (több mint 280 ezer euró) volt, amely három részből tevődött össze: egyrészt a fentebb már említett Google-pályázatból, a Digital News Initiative Innovation Fundingból, másrészt a Network of European Foundations támogatásából, és harmadrészt a cikksorozatunk előző részeiben az Európai Bizottság részletesen kifejtett 2020 Work Program on the financing of Pilot Projects and Preparatory Actions in the field of “communications Networks, Content and Technology projektjéből tevődött össze.

A Google Digital News Initiative Innovation Funding támogatásáról annyit érdemes megjegyezni, hogy a Google globális cégóriás ezen az alapon keresztül 150 millió eurót osztott szét 662 digitális projekt között. Négy fő célkitűzést jelöltek ki a legutóbbi támogatási időszakban: a digitális bevételek növelése, a helyi történetek mesélése, a félretájékoztatás elleni küzdelem, új technológiák felfedezése. A magyar projektek között természetesen jelentős részben baloldali kiadók jelennek meg: az Átlátszó, a CEU kiadványa, a Független Újságírók Alapítványa, a HVG Kiadó Zrt., a K-Monitor, a Mérték Médiaelemző Műhely, Transparency International, a Népszavát kiadó XXI. Század Média Kft., vagyis szinte a teljes Soros-hálózat, a két jobboldali médiacég mellett.

A hálózat hálózata

De érdemes beszélnünk a Magyar Jeti mögött tavaly megjelenő a Network of European Foundationsről is, amely szintén ott van a 444 és így a Lakmusz finanszírozása mögött, amit saját maguk vallanak be.

Bemutatkozásában azt írja magáról a szervezet, hogy összehangolja az európai civil szervezeteket a filantrópia terén. Így igyekeznek nagyobb hatást elérni, a partnerszervezetek között pedig megtaláljuk az Open Society Foundationst is.

A brüsszeli székhelyű szervezet vezérkarának neveit megnézve hamar találkozunk Soros-ügynökökkel.

A szervezetet az az Alexandre Giraud vezeti, aki a francia civil világból érkezett. De elnökhelyettese Franz Karl Prüller, aki az ERSTE Bank alapítványának a senior tanácsadója, és egyébként a beszédes nevű Open Universityre járt egyetemre. De hogy mennyire a Soros-körhöz tartozik, jól mutatja, hogy 2016-ban egy az Open Society által jegyzett konferencián szólalt fel épp a közép-európai szélsőségek és populizmus veszélyeiről.

De az elnökség tagja Stefan Schaefers is, aki a brüsszeli King Baudouin Foundationstől érkezett. Schaefers korábban az Európai Balkán Alap és korábban az Európai Integrációs és Migrációs Program (EPIM) elnöke is volt, de az Európai Politikai Center elnökségi tagja is.

Érdemes megemlíteni még Saskia van den Dool-Gietman-t is, aki az Adessium Foundationtől érkezett, amely szervezet közös projektben finanszírozza a Soros-féle Open Societyvel a migránsokat segítő European Council of Refugees and Exiles nevű szervezetet.

De itt ül még Marcus Lux, aki a Robert Bosch Stiftungtól érkezett, amely szervezet és a Soros-féle Open Society között olyannyira erős az átjárás, hogy például októberben innen igazolt igazgatóhelyettest a szervezet Sandra Breka személyében.

Jól jött a Soros-pénz az anyagi stabilitáshoz

A Magyar Jeti anyagi helyzete stabil, a cég árbevétele dinamikusan növekszik, hiszen a 2014-es induláshoz képest – amikor alig haladta meg a 200 millió forintot (kb. 500 ezer euró) az árbevétel – a 2019-es évben már 540 millió forint (több mint 1,3 millió euró) volt a cég bevétele. A cég adózott eredménye – azaz a profit – csak 2019-re lett pozitív 2 millió forinttal (kb. 5 ezer euróval). Azóta viszont 2020-ban és 2021-ben a cég árbevétele és profitja is kilőtt: 840 milliós árbevétel (mintegy 2,1 millió euró) mellé 163 milliós (több mint 400 ezer euró) adózott eredményt könyvelhettek el. Persze, nem ártott a támogatás az amerikai spekulánstól a pénzügyi helyzetük stabilizálására. Mára beérett a dolog.

De térjünk vissza a Lakmuszra,

a szerkesztőség tagjai is szinte egytől egyig jól bejáratott Soros-féle álcivilek, akik birodalmon belüli karrierjének csak egy állomása az újságírás az új lapban.

A főszerkesztő, Zöldi Blanka a szintén baloldali Direkt 36-tól érkezett a Lakmusz élére, de régi motoros ebben a világban, hiszen évekkel ezelőtt a szintén Soros-féle TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) ügyfeleként hivatkozott a főszerkesztőre.

Diószegi-Horváth Nóra újságíró, korábban a szintén Soros-támogatott Mércénél tevékenykedett, valamint éveken át segítette a Budapest Pride szervezését. A nő podcasteket készít, és meghívott vendégeiben is hajaz a Soroshoz köthető körre, hiszen például Krekkó Pétert vagy Rácz Andrást is vendégül látta.

Német Szilvi médiakutató, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. 2018-2020 között a CEU Visual Studies Platformján dolgozott, tehát ő is több szálon kötődik a Soros-hálózathoz.

Neuberger Eszter pedig írt cikkeket a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 felületeire is. Ő másképp is kapcsolódik a hazai Soros-birodalomhoz, hiszen a CEU-n járt, ahol a Kisebbségpolitika/Nationalism Studies (MA) szakot végezte el.

Jól látható tehát, hogy a magukat “független tényellenőröknek” nevező hadtest mind finanszírozásában, mint személyi összetételében ezer szálon kötődik az amerikai oligarcha, Soros György birodalmi hálózatához.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Gyanús körülmények: így fizeti Soros György mikroblogját az Európai Bizottság – 1. rész

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom