Kövess minket!

Médiapiac

Ilyen lesz az RTL II

Nőiesebb, városias, kicsit idősebb célcsoportot céloznak meg, mint az RTL Klub. Év végére közel kétmillió háztartásban lehet fogni a csatornát.

A nagy földi sugárzású kereskedelmi televíziók és a kábelcsatornák közé pozicionálják az október elején rajtoló RTL II-t, derült ki a hétfői sajtótájékoztatón, ahol megtudhattuk, milyen tervekkel indul neki a csatorna a már így is zsúfolt piacnak. Mint Kolosi Péter programigazgató elmondta, semmiképpen sem egy “sima kábel” lesz az RTL II, nem ismétlő/preview csatorna, és nem is műsorok márkakiterjesztéseivel rakják tele.

Lesz viszont erős saját gyártás: az első igazán nagy durranás a Szombat esti láz új szériája lesz, amely 2013 elején startol. A műsort egyébként már az elejétől felvezetik az első három széria ismétlő adásaival. Már az indulástól látható lesz viszont az I love Gjoni, illetve a “nagytestvérről” átköltöző műsorok: a vasárnap este látható Heti hetes és a hétfőn és csütörtökön egyaránt friss résszel érkező Legyen ön is milliomos. A napközben elsősorban a sorozatoké, a főműsoridő pedig a saját gyártású programoké, csak pénteken láthatnak az esti zónában filmet a nézők. Szintén ide költözik az RTL-en eddig 8 percben, változó időpontban jelentkezett késő esti híradó, amely az RTL II-n félórás műsoridőt és fix kezdési időpontot (23.00) kap. Ez utóbbi Kolosi szerint a “szofisztikáltabb közönség” igényeit hivatott kielégíteni, akiknek nem annyira jön be az esti bulvárosabb témaválaszték.

A csatornával nagy tervei vannak az RTL-nek: úgy tervezik, a CoolTV és a Film+ elé vághat nézettségben, és hosszabb távon a második legerősebb csatorna lehet a magyar piacon. Dirk Gerkens vezérigazgató közlése szerint az indulás költségei 1 milliárd forintot maghaladóak, ugyanakkor – ezt már Pap Gitka, a kábelportfolió vezetője mondta – ezt az RTL-es kábelkínálat anyagilag “kibírja”, tehát nyereségesek tudnak lenni így is, a csatorna nyereségességét pedig önmagában nem is értelmezik.

Ami a terjesztő cégekkel való megállapodást illeti: a T-Home-mal már igen, a Digivel viszont még nem sikerült megegyezésre jutni. Előbbinél ugyanakkor az volt a deal egyik feltétele, hogy a Reflektor kiesett a kínálatból. “Megfelelő piaci érték alatt senkinek nem adjuk a csatornánkat” – mondta el Gerkens, aki szerint az év végére majdnem 2 millió háztartásban lehet ott az RTL II, de akkor sem esnek kétségbe, ha az építkezés lassabban halad, mivel a minőségre fókuszálnak, tette hozzá.

Hirdetéspiaci szempontból is van tétje az RTL II indulásának: többek között női vonalon erősíthet így az RTL-es csatornák reklámértékesítésével foglalkozó r-time. Vidus Gabriella, az r-time ügyvezetője, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója kiemelte: nem női csatorna az RTL II, de erősebb női affinitása lesz, s ezzel egészítik ki a portfolión belül a Film+ férfiasabb profilját, illetve a Cool általános jellegét. Mint elmondta: az RTL II-re már most több megrendelés érkezett, mint várták. Ezek elsősorban a már meglévő partnerektől érkeztek. Az igazi nagy durranással viszont 2013-tól készülnek: heteken belül új értékesítési stratégiát jelentenek be, “ami megint olyan dolog, ami még nem volt a magyar piacon”. Annyit árult el, hogy ez egyfelől az értékmegtartásról szól (szemben az általános, nagymértékű tévépiaci áreséssel), másfelől arról, hogy az árak mögé több értéket tudjanak pakolni, a hirdetők jobb kiszolgálása végett.

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját

A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.

Közzétéve:

A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.

Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.

Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.

„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza. 

Tovább olvasom