Médiapiac
Így változtak a tévénézési szokásaink tavaly
A Nielsen TV-piaci körképéből kiderül, hogy többet ültünk a képernyő előtt 2020-ban, mint egy évvel korábban. Mutatjuk, mennyivel.
A magyar televíziós médiapiac alakulásáról készített felmérést a Nielsen Közönségmérés Kft.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket
– közölte a cég.
Kiemelték: a legnagyobb változás az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél történt: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így
egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt.
A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg
a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni – ismerteti a Nielsen.
A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
Ilyen a tematikus csatornák közönsége
A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.
A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.
A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.
A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.
Így alakult a műsorfogyasztás
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak – folytatja a piackutató cég.
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.
A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.
A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).
Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.
Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.
A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek.
A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében.
Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg.
Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
Borítókép: illusztráció/Pixabay
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás