Kövess minket!

Médiapiac

Így változtak a tévénézési szokásaink tavaly

A Nielsen TV-piaci körképéből kiderül, hogy többet ültünk a képernyő előtt 2020-ban, mint egy évvel korábban. Mutatjuk, mennyivel.

Pixabay

A magyar televíziós médiapiac alakulásáról készített felmérést a Nielsen Közönségmérés Kft.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket

– közölte a cég.

Kiemelték: a legnagyobb változás az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél történt: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így

egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt.

A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg

a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni – ismerteti a Nielsen.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

Ilyen a tematikus csatornák közönsége

A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.

A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

Így alakult a műsorfogyasztás

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak – folytatja a piackutató cég.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében.

Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg.

Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

Borítókép: illusztráció/Pixabay


Médiapiac

Az EBESZ képviselőivel találkoztak a közmédia vezetői

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőivel.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választások kapcsán a kampány során alkalmazott, a Médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

A találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy

a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden hazai médiaszolgáltatónak, természetesen a közmédiának is be kell tartania a Médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait.

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b) és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója

Tovább olvasom

Médiapiac

Minden hétköznap Önök kérték a megújult Dunán

Több mint 50 éve teljesíti a nézők legváltozatosabb kívánságait az Önök kérték. A nemzet televíziójának 2022-es megújulásával hétköznaponként friss arculattal jelentkezik Bényi Ildikó népszerű műsora.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Hol találkozhatunk ma örökzöld és mai slágerekkel, ikonikus kabarérészletekkel, nótákkal vagy éppen prózai művekkel egyaránt? A válasz már 50 éve ugyanaz: az Önök kérték című műsorban, melynek fél évszázada gyarapodó repertoárjában a magyar zenei örökség legjava kap helyet. A jelenleg a Dunán futó, nagy múltú műsor azonban nemcsak szórakoztat, hanem összeköti a különböző generációkat és a diaszpórában élő magyarságot. Az elmúlt évtizedekben számtalan születés- vagy névnapi köszöntést, házassági évfordulót vagy szerelmi vallomást tett még emlékezetesebbé egy-egy kívánság teljesítésével határon innen és túl.

A televíziótörténeti jelentőségű műsor háziasszonya, Bényi Ildikó már 1997 óta teljesíti a nézők kéréseit, amely 2022-ben megújult formában, de változatlan küldetéssel szórakoztatja a tévénéző közönséget.

A nagy érdeklődés miatt az Önök kérték már nemcsak keddenként, hanem minden hétköznap délután 15:25-től várja a nézőket a Duna képernyője elé, az adásokat pedig rendszeresen megismétli a Duna World, 18:30-tól.

A 21. századi arculattal felfrissült epizódokban Bényi Ildikó továbbra is számít a nézők üzeneteire, és változatos produkciókat, valamint különleges meglepetésvendégeket ígér.

„Eddig is nagyon sok kérést teljesítettünk, de a napi műsornak köszönhetően jóval többet fogunk tudni adásba szerkeszteni. Kollégáimmal együtt azon dolgozunk, hogy mindenkinek megtaláljuk azt a műsorszámot, amivel a legnagyobb örömet tudjuk szerezni. Nagyon jó érzés számunkra, hogy a levelekben, e-mailekben időnként egy-egy élet is kirajzolódik. Így még jobban érezzük a súlyát annak, hogy mennyire fontos a küldetésünk” – fogalmazott a műsor háziasszonya, Bényi Ildikó.

Borítókép: A Wacha Imre-díjjal kitüntetett Bényi Ildikó, a közmédia műsorvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Nagy megújulás előtt áll a Duna csatorna

Megújult napi tartalmakkal, showműsorokkal és új műsorvezetőkkel várják a nézőket szombattól.

Közzétéve:

Borítókép: A Duna Televízió logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda utcai székháza és gyártóbázisa előtt. Fotó: MTVA / MTI / Zih Zsolt

Az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedd közleményében azt írta, hogy teljes megújulás küszöbén áll a Duna, amely 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készül szombattól a nézőknek.

A csatorna – és ezzel a nézőközönség – olyan képernyősökkel gazdagodik, mint Verebes Linda színművész, Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművész vagy a szintén Jászai Mari-díjjal elismert színművész, Kautzky Armand – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette:

“Olyan átfogó koncepció valósul meg, amelyben új arculattal, a legmodernebb technológiával felszerelt környezetben térnek vissza a közkedvelt magazinok, mindemellett új tartalmakkal bővül a kínálat. A látványos és minőségi változás az egész évet végig fogja kísérni.”

Úgy folytatták, hogy a magyar kultúra napja – amely szombaton lesz – már a közmédia egyik mérföldköve is. A közlemény szerint Medveczky Balázs, a Duna csatornaigazgatója, a megújulás dátumának szimbolikus jelentőségéről szólva azt mondta, hogy

“a Duna évtizedek óta hiánypótló szerepet vállal a magyarságot összekötő kulturális értékek gyarapításában, a kultúra, életmód, egészség és gasztronómia területéről naprakész tartalmakat nyújt valamennyi korosztály számára. Az átalakuló médiafogyasztási szokások mellett is a minőségi televíziózás zászlóshajója”.

Kifejtették, hogy január 22-étől kibővül a programkínálat és valamennyi műsor átalakul. Új program indul Álmok álmodói címmel, amely hazánk nagyjait, példaképeit mutatja be. Megújult formában visszatérnek népszerű műsorok. Vasárnaponként a Családi körben új műsorvezető páros, egy színművészházaspár keresi a megoldást a társadalmat érintő kihívásokra. A Család-barát is új műsorvezető-párosokkal, megújult díszletből jelentkezik hétköznap délelőttönként. Az Almárium új környezetben várja a nyugdíjas korosztályt a kifejezetten nekik szóló tartalmakkal hétfőtől péntekig kora délutánonként. Arculatában és díszletében is megújul a Ridikül, ám a beszélgetések megmaradnak a délutáni lakástalkshow-ban.

Megújulnak a vallási tartalmak is, havonta változó tematikájú magazinműsorok, riportok, tematikus interjúk, valamint kerekasztal-beszélgetések is helyet kapnak a vasárnapi szertartásközvetítések mellett. A legértékesebb tartalmakért érdemes feliratkozni a Bizony Isten YouTube-csatornára – tették hozzá.

“Az igényes szórakozás is garantált lesz. A nemzet televíziója nagyszabású showműsorokkal készül. A január 23-i Petőfi Zenei Díjátadó után január 29-től kezdődik A Dal 2022, amelyben együtt keressük az év magyar slágerét. Az Önök kérték már hétfőtől péntekig teljesíti a kívánságokat. A játék sem maradhat el, változatlan struktúrával, de új házigazdával és csapatkapitányokkal tér vissza a képernyőre a Magyarország, szeretlek!. Ezek mellett koncertek, filmek, sorozatok is várják a nézőket” – áll a közleményben.

Tovább olvasom