Kövess minket!

Médiapiac

Így változtak a tévénézési szokásaink tavaly

A Nielsen TV-piaci körképéből kiderül, hogy többet ültünk a képernyő előtt 2020-ban, mint egy évvel korábban. Mutatjuk, mennyivel.

Pixabay

A magyar televíziós médiapiac alakulásáról készített felmérést a Nielsen Közönségmérés Kft.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket

– közölte a cég.

Kiemelték: a legnagyobb változás az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél történt: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így

egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt.

A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg

a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni – ismerteti a Nielsen.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

Ilyen a tematikus csatornák közönsége

A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.

A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

Így alakult a műsorfogyasztás

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak – folytatja a piackutató cég.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében.

Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg.

Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

Borítókép: illusztráció/Pixabay


Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom