Kövess minket!

Médiapiac

Így működik a “független” német sajtó (videó)

A SAT3 német csatorna a magyar kultúrharcot elemző, csaknem negyvenperces dokumentumfilmjében mindösszesen 146 másodpercet szánt a kormányzati nézőpont bemutatására – mutatott rá Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár.

MTI/Illyés Tibor

Kettős mérce, torzított információk, csúsztatások, határtalan politikai korrektség és lelkesen mártírkodó „hősök” a média és a színház világából. Most mondjam, hogy meglepődtem?!

– reagált Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében a SAT3 dokumentumfilmjében elhangzottakra.

Német intervenció, avagy göbbelsi propaganda Magyarország ellen

Február 26-án, amikor már javában zajlott az ukrán–orosz háború, a német 3Sat kulturális közszolgálati csatornának nem volt jobb dolga, mint bemutatni a Magyarországot baloldali szereplők propagandaszerű felkérdezésével lejárató Ellenszél Orbán Viktornak – Kultúrharc Magyarországon a választások előtt című alkotást. A harmincnyolc perces videó azzal zárul, hogy számos baloldali szereplő felmutatja a tenyerét, majd a narrátor elmondja: áprilisban a magyarok az „Orbán-rezsim” és a szabadság közül választanak. Nem kevesebb ez, mint a választásokba történő, közvetett beavatkozás – olvasható a 888.hu cikkében.

A kisfilm Márki-Zay Péter feldicsérésével kezdődik, miszerint sikeres polgármester, illetve – ahogy a szokásos mantrát már megszokhattuk – hétgyermekes, konzervatív, katolikus családapa. A nyilatkozatai és a tettei alapján csak az alábbiakat nem lehet látni nála: a sikert, a konzervativizmust, a keresztényi erkölcsöt és magatartást, valamint – a nemrégiben tett kijelentése után – nem egyértelmű, hogy hat vagy hét gyermeke van. A kapitány bemutatását követően Katarina Barley német szociáldemokrata EP-képviselő beszél, aki korábban azt mondta, hogy „Magyarországot és Lengyelországot ki kell éheztetni”, és aki megosztotta azon elmés gondolatát, miszerint Márki-Zay az utolsó esély az „Orbán-rezsim” megdöntésére.

A választások kapcsán Márki-Zay Pétert idézik, aki szerint egypártrendszer van hazánkban. Micsoda magas foka a kognitív disszonanciának, amikor valaki az egyik percben egypárti diktatúráról beszél, a következőben pedig a hatpárti összefogás erejéről! Ezen bölcs gondolatokat követően a narrátor osztja meg azt az ordas hazugságot, hogy „itt ül ő” – utalva Orbán Viktorra, miközben a budai Várat mutatják a karmelita kolostor helyett, ahol a kormányfő valójában dolgozik. A budai Vár egyébként visszatérő motívum a bal(fake) oldalon, rendszerint úgy állítják be, mintha Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Galériában töltené a mindennapjait.

A propagandafilmben sorra végigmentek az ellenzék számára kedves témákon, kezdve az SZFE hisztijével, folytatva az Index meg(nem)szűnésével, a homoszexuálisok állítólagos vegzálásával (persze erről a Pride kicsit sem elfogult szervezőjét kérdezték) és a gyermekvédelmi törvénnyel, végül pedig az egész videóban piedesztálra emelt Márki-Zay Péter alkotmányellenes puccsterveivel zárták a remekművet.

A kapitány, akit a videóban rendszeresen „Orbán kihívójaként” emlegetnek, megjósolta: kétharmadot nem fog senki kapni. Elnézve a közvélemény-kutatások adatait, ebben nem lennénk annyira biztosak, ha a tendenciák nem változnak, akkor bizony érik a negyedik kétharmad.

Márki-Zay elmondta a 3Sat-nak, hogy „az alaptörvény érvénytelen, így nem szükséges az Országgyűlés kétharmadának támogatása ahhoz, hogy azt megváltoztassák”. Gyurcsány kirakatemberének hazugságával ellentétben az alaptörvény elfogadása megfelelt az azt megelőzően hatályos alkotmányunk előírásainak.

A parlament összetételét ráadásul akkor még nem is a jelenleg hatályos választójogi törvény (Vjt.) alapján határozták meg, a Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben az 1989-es, régi Vjt. alapján kapott kétharmados felhatalmazást. Aki nemzeti alapokmányunk legitimációját vitatja, az az alaptörvény felhatalmazása alapján meghozott jogszabályok érvényességét, magyarán a teljes magyar jogrend és jogállam megalapozottságát kérdőjelezi meg. Az alaptörvény érvénytelenítése és a feles alkotmányozás anarchiához és polgárháborúhoz vezetne – írja a 888.hu.

Magyarország védelmében a kormányzat részéről egyedül Kovács Zoltán szólalhatott fel. Az államtitkár úgy fogalmazott: „12 év konzervatív kormányzás tapasztalata mondatja velünk, hogy a kulturális politikai baloldal próbál egy háborút elindítani, méghozzá az általunk képviselt konzervatív nemzeti érzelem ellen.” Az idézett mondat valóságtartamát mi sem támaszthatná alá jobban ennél a kisfilmnél, valamint az abban nyilatkozó, zömében baloldali szereplőknél.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Kovács Zoltán

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom