Kövess minket!

Médiapiac

Így működik a “független” német sajtó (videó)

A SAT3 német csatorna a magyar kultúrharcot elemző, csaknem negyvenperces dokumentumfilmjében mindösszesen 146 másodpercet szánt a kormányzati nézőpont bemutatására – mutatott rá Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár.

MTI/Illyés Tibor

Kettős mérce, torzított információk, csúsztatások, határtalan politikai korrektség és lelkesen mártírkodó „hősök” a média és a színház világából. Most mondjam, hogy meglepődtem?!

– reagált Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében a SAT3 dokumentumfilmjében elhangzottakra.

Német intervenció, avagy göbbelsi propaganda Magyarország ellen

Február 26-án, amikor már javában zajlott az ukrán–orosz háború, a német 3Sat kulturális közszolgálati csatornának nem volt jobb dolga, mint bemutatni a Magyarországot baloldali szereplők propagandaszerű felkérdezésével lejárató Ellenszél Orbán Viktornak – Kultúrharc Magyarországon a választások előtt című alkotást. A harmincnyolc perces videó azzal zárul, hogy számos baloldali szereplő felmutatja a tenyerét, majd a narrátor elmondja: áprilisban a magyarok az „Orbán-rezsim” és a szabadság közül választanak. Nem kevesebb ez, mint a választásokba történő, közvetett beavatkozás – olvasható a 888.hu cikkében.

A kisfilm Márki-Zay Péter feldicsérésével kezdődik, miszerint sikeres polgármester, illetve – ahogy a szokásos mantrát már megszokhattuk – hétgyermekes, konzervatív, katolikus családapa. A nyilatkozatai és a tettei alapján csak az alábbiakat nem lehet látni nála: a sikert, a konzervativizmust, a keresztényi erkölcsöt és magatartást, valamint – a nemrégiben tett kijelentése után – nem egyértelmű, hogy hat vagy hét gyermeke van. A kapitány bemutatását követően Katarina Barley német szociáldemokrata EP-képviselő beszél, aki korábban azt mondta, hogy „Magyarországot és Lengyelországot ki kell éheztetni”, és aki megosztotta azon elmés gondolatát, miszerint Márki-Zay az utolsó esély az „Orbán-rezsim” megdöntésére.

A választások kapcsán Márki-Zay Pétert idézik, aki szerint egypártrendszer van hazánkban. Micsoda magas foka a kognitív disszonanciának, amikor valaki az egyik percben egypárti diktatúráról beszél, a következőben pedig a hatpárti összefogás erejéről! Ezen bölcs gondolatokat követően a narrátor osztja meg azt az ordas hazugságot, hogy „itt ül ő” – utalva Orbán Viktorra, miközben a budai Várat mutatják a karmelita kolostor helyett, ahol a kormányfő valójában dolgozik. A budai Vár egyébként visszatérő motívum a bal(fake) oldalon, rendszerint úgy állítják be, mintha Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Galériában töltené a mindennapjait.

A propagandafilmben sorra végigmentek az ellenzék számára kedves témákon, kezdve az SZFE hisztijével, folytatva az Index meg(nem)szűnésével, a homoszexuálisok állítólagos vegzálásával (persze erről a Pride kicsit sem elfogult szervezőjét kérdezték) és a gyermekvédelmi törvénnyel, végül pedig az egész videóban piedesztálra emelt Márki-Zay Péter alkotmányellenes puccsterveivel zárták a remekművet.

A kapitány, akit a videóban rendszeresen „Orbán kihívójaként” emlegetnek, megjósolta: kétharmadot nem fog senki kapni. Elnézve a közvélemény-kutatások adatait, ebben nem lennénk annyira biztosak, ha a tendenciák nem változnak, akkor bizony érik a negyedik kétharmad.

Márki-Zay elmondta a 3Sat-nak, hogy „az alaptörvény érvénytelen, így nem szükséges az Országgyűlés kétharmadának támogatása ahhoz, hogy azt megváltoztassák”. Gyurcsány kirakatemberének hazugságával ellentétben az alaptörvény elfogadása megfelelt az azt megelőzően hatályos alkotmányunk előírásainak.

A parlament összetételét ráadásul akkor még nem is a jelenleg hatályos választójogi törvény (Vjt.) alapján határozták meg, a Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben az 1989-es, régi Vjt. alapján kapott kétharmados felhatalmazást. Aki nemzeti alapokmányunk legitimációját vitatja, az az alaptörvény felhatalmazása alapján meghozott jogszabályok érvényességét, magyarán a teljes magyar jogrend és jogállam megalapozottságát kérdőjelezi meg. Az alaptörvény érvénytelenítése és a feles alkotmányozás anarchiához és polgárháborúhoz vezetne – írja a 888.hu.

Magyarország védelmében a kormányzat részéről egyedül Kovács Zoltán szólalhatott fel. Az államtitkár úgy fogalmazott: „12 év konzervatív kormányzás tapasztalata mondatja velünk, hogy a kulturális politikai baloldal próbál egy háborút elindítani, méghozzá az általunk képviselt konzervatív nemzeti érzelem ellen.” Az idézett mondat valóságtartamát mi sem támaszthatná alá jobban ennél a kisfilmnél, valamint az abban nyilatkozó, zömében baloldali szereplőknél.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Kovács Zoltán

Médiapiac

Újabb tehetséggondozó kurzust indít a Mediaworks

A program során a résztvevők a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadókkal és mentorokkal dolgozhatnak együtt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Mediaworks Hungary Zrt. gyakorlatorientált tehetséggondozó képzése kiállta a gyakorlat próbáját, ezért a sikeres első kurzus után idén is meghirdeti azt hazánk egyik legnagyobb médiavállalata – közölték a szervezők pénteken. Mint írták, a program Facebook-oldalának posztjai többek között azt is elárulják, milyen jó hangulatban folyt a közös munka, az a tény pedig szintén beszédes lehet, hogy a képzést sikeresen elvégzők közül összesen kilenc ifjú tehetséges növendék kapott állásajánlatot a cégtől, így

az itt végzettek legtöbbje immár kolléga, hiszen rájuk a Magyar Nemzet, az Origo, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport és a Mediaworks Központi Online Szerkesztősége is számot tartott.

Aki tehát csatlakozik a tehetséggondozó programhoz, hogy a médiaismereteit gyarapítsa, s magát gyakorlott újságíróvá képezze, a program Facebook-oldaláról már jó előre pontosan feltérképezheti, mire számíthat, milyen ismeretekkel gazdagodhat.

Íme a részletek

Ha valakit érdekel a média világa, szeret írni, de nincs még szerkesztőségi gyakorlata, publikációs rutinja, vagy netán az elméleti tudása már megvan, de a gyakorlati médiamunka még hiányzik, akkor a Mediaworks Tehetséggondozó Programja most őt is megszólíthatja.

A tehetséggondozóra felvett jelentkezők méltányos és versenyképes díjazásban részesülnek. Döntően a 22 és 30 év közötti, még a karrierjét építő korosztályt várják, de nincs meghatározott korhatár a jelentkezés során.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programjára jelentkezhetnek

  1. alapszinten azok, akiket érdekel a média világa, de még nincs szerkesztőségi gyakorlatuk,
  2. illetve azok, akik már részt vesznek valamilyen egyetemi kommunikációs képzésben. Ebben az esetben a tehetséggondozáskor a gyakorlati médiamunka tapasztalatainak megosztása kerül előtérbe, az elméleti háttéranyagok megismertetésével szemben.

A szervezők döntően a társadalompolitikai és gazdasági érzékenységű fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, azokét, akik kíváncsiak a politika és a gazdaság nagy rendszereinek működésére, s nem idegen tőlük az adatalapú újságírás, valamint a társadalmi-gazdasági tényfeltárás gondolata.

Itt megtanulhatják, hogy milyen politikai motivációk és gazdasági szükségletek mozgatják körülöttünk a hatalmi struktúrákat, s milyen hálózatok rezdüléseire érzékenyen lehet megérteni a társadalmi és pénzügyi változások mélyebb összefüggéseit.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programja valóban a tehetség egyéni kibontakoztatására figyel, így hát az arra érdemeseknek lehetőségük lesz a rovatok szerinti és a platformok szerinti specifikációra is.

A program támogatja az egyéni multimédiás, rádiós és tévés aktivitásokat is – híven ahhoz, hogy a képzés Magyarország legnagyobb kiadóvállalatának hátterére hagyatkozhat.

Jelentkezési feltételek

  • Már folyamatban lévő, a diploma megszerzéséhez közeledő egyetemi képzés vagy egyetemi diploma.
  • Önéletrajz.
  • A haladó szintű tehetséggondozásra jelentkezőktől publikációs lista, az alapszintre jelentkezőktől egy legfeljebb 3000 karakteres, aktuális belpolitikai témában születő véleménycikk.
  • Motivációs levél, amelyben szerepel egy legfeljebb kétperces motivációs videó, amelyben a jelentkezés okát kell ismertetnie a jelentkezőnek. A videóanyagot egy zárt YouTube-csatornára kell feltölteni. (A zárt Youtube-csatornára feltöltött anyagot a jelentkező kezeli, azt nem veszik át adatkezelésre, hanem csak a döntést előkészítő háttéranyagnak tekintik. A felvételi eljárás végén a videó természetesen bármikor törölhető.)
  • A magas szintű nyelvismeret előnyt jelent a programban.

A válogatás két körben történik: a beküldött írásos anyagok alapján a kiválasztottaknak még egy írásos felvételi teszten és egy felvételi interjún is részt kell venniük. Csak ezek után kaphatják meg az ajánlatot a szerződés aláírására.

A jelentkezés határideje: 2022. október 15.

A jelentkezést és az esetleges kérdéseket erre a címre kell elküldeni: tehetseggondozas@mediaworks.hu.

További információ a program közösségi oldalán, a leggyakoribb kérdések és a rájuk adott válaszok pedig ide kattintva érhetők el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikai támadást intéztek a 444 „tényellenőrei” Orbán Balázs ellen

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint a Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A Transzparens Újságírásért Alapítvány legfrissebb elemzésében megvizsgálta Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál Orbán Balázs posztjával kapcsolatos írását, amelyből az látszik, a portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember 1-én kelt, „Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció” című Facebook bejegyzésében egy IMF által készített elemzést osztott meg arról, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció, kiemeli azt is, hogy a kutatás 2022 első negyedévi adatokkal számol. A bejegyzés egyik alaptétele, hogy hazánk a rezsicsökkentés miatt mindez alól kivételt képez: „az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokat valamivel kevésbé érinti az infláció mértéke, mint a leggazdagabb egyötödöt.” Orbán hozzátette, hogy „A rezsicsökkentés megóvásával pedig biztosítottuk, hogy az átlag alatt fogyasztóknak ezután se kelljen egekig érő fűtésszámlát fizetniük a téli hónapokban.”

A 444.hu-hoz tartozó, Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” oldal hosszú cikket írt arról, hogy ellenőrizték a bejegyzés valóságtartalmát. „Tényellenőrzésükben” kifogásolták Orbán Balázs bejegyzését.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése megjegyzi, hogy a „tényellenőrzés” kifejezés önmagában megkérdőjelezhető: hiszen a tényt nem ellenőrzik, hiszen a tény azért tény, mert az igazságtartalmát már bebizonyították, ennek hiányában hipotézis, vagy vélemény.

Az alapítvány szerint a Lakmusz „tényellenőrző bizottsága” szinte kizárólag a bejegyzés első mondatára reagál, azt állítva, hogy „nem igaz, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció”. Szerintük a „Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz” majd hozzátették, hogy „mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint ezzel az a probléma , hogyOrbán Balázs bejegyzésében kiemelte, hogy az elemzés az első negyedévre vonatkozott, és a teljes bejegyzés az energiaárak inflációra gyakorolt hatását veszi alapul.

A 444.hu kötelékébe tartozó Lakmusz nevű tényellenőrző portál tehát fact-checkelte Orbán Balázs egy Facebook-bejegyzését, de úgy tűnik, csak a címre koncentrálnak. Amennyiben mégsem, akkor súlyosabb az eset: szövegértési problémák állnak fenn a Lakmusz művészettörténész tényellenőrzőjénél – fogalmaz az elemzés. 

Lyukra futottak a 444 „tényellenőrei” – de ki ellenőrzi őket?

Orbán Balázs egy szeptember 20-i bejegyzésében reagált is a „tényellenőrök” vádjaira. Kritikával illeti az ellenőrzést: 

„A 444 » független tényellenőr« csapata szerint nagyot hibáztam, mert nem hívtam fel a figyelmet egy szeptember eleji bejegyzésemben arra, hogy a hivatkozott adatok korábbi időszakból valóak. Nézzük, akkor mi is szerepel a bejegyzésben szó szerint: »2022 ELSŐ NEGYEDÉVI adatokkal számoló IMF-elemzés«”.

Válaszolt arra is, hogy a Lakmusz kifogásolta, hogy a háztartások által érzékelt inflációval kapcsolatban a politikus nem hangsúlyozta eléggé, hogy az IMF az energiaárak által befolyásolt inflációt elemzi. Orbán Balázs szerint azonban ha „elolvassuk a teljes bejegyzésemet, egyértelműen kiderül, hogy az egész bejegyzés az energiaárakról szólt.” Végül felteszi a kérdést:„Ha ilyen »alapos« munkát végez a 444 művészettörténész végzettségű »tényellenőre«, akkor vajon hogyan viszonyuljunk egy »mezei« 444 újságíró felkészültségéhez?”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány korábban részletes elemzésben mutatta be a 444.hu által, az Európai Bizottság támogatásával életre hívott Lakmusz nevű tényellenőrző hírportál működését. Öndefiníciójuk szerint azért hozták létre az oldalt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, amelyek sok emberhez jutnak el, és érdemben befolyásolhatják az életüket – fogalmaz a cikk. Az Alapítvány szerint jellemzően 5 újságíró ír cikkeket a Lakmuszra. A főszerkesztő Zöldi Blanka, aki a Direkt36-nál dolgozott. Diószegi-Horváth Nóra, aki a Mércénél tevékenykedett, valamint éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését.

Szintén a Mércénél dolgozott Kárpáti Jakab is, aki a Lakmuszhoz kerülése előtt a Partizán csatorna szerkesztőségében tevékenykedett. Neuberger Eszter pedig írt cikkeket a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 felületeire is.

A szóban forgó tényellenőrzést Német Szilvi művészettörténész, médiakutató, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója jegyezte.

Tovább olvasom

Médiapiac

Trump hamarosan visszatérhet a Facebookra – ha „jól viselkedik”

Január elején lejár a korábbi amerikai elnök két évre szóló kitiltása. Egy szakértői csoport előbb megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló politikus-üzletember online rehabilitációjából.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Néhány hónap múlva újra a Facebook közönsége elé léphet Donald Trump bukott amerikai elnök, aki még az elveszített elnökválasztást követően, a Capitolium 2021. januári ostroma során tanúsított megkérdőjelezhető magatartása miatt tiltottak ki a közösségi médiafelületről.

Az eredetileg két évre szóló kitiltás 2023 elején jár le, így akár már jövő januárban feloldhatják a volt elnökre vonatkozó Facebook-tilalmat – erről Nick Clegg, a Meta Platforms – a Facebook anyacége – globális ügyekért felelős elnöke beszélt egy interjúban a MarketWatch beszámolója szerint.

A korlátozás visszavonásáról azt követően dönt majd a vállalat, hogy egy szakértői csoporttal megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló, 76 éves multimilliárdos politikus-üzletember rehabilitálásának az online térben.

Ha azt látjuk, hogy olyan tartalom van a platformunkon, amely valós fizikai károkat okozhat, akkor egyértelmű felelősségünk, hogy fellépjünk ellene

 – nyomatékosította Clegg a Semafor hírportálnak.

Trumpot 2021. január 7-től kezdődően két évre tiltotta ki a Facebook saját, valamint az ugyancsak a médiaóriáshoz tartozó Instagram-felületéről, hozzáférését pedig ezt követően is csak bizonyos feltételek teljesülése mellett állítják vissza.

Az Egyesült Államok 45. elnökét a 2020-as elnökválasztáson elszenvedett vereségét követő hónapokban a Facebook mellett több más közösségi médiaplatformról, köztük a Twitterről és a Snapchatről is kitiltották – számolt be róla a vg.hu.

Tovább olvasom