Kövess minket!

Médiapiac

Így látja a tévés piacot az RTL

A piaci trendekről szóló háttérbeszélgetést terveztek, ám ismét közbeszólt a politika. A reklámadó után a terjesztési díjakról ötletel a kormány. Pedig izgalmak a politika nélkül is bőven akadnak az átalakuló tévés piacon.

A tévépiaci trendekről és az RTL-csoport hazai teljesítményéről évente legalább egyszer háttérbeszélgetést tart a társaság. Ilyenkor többnyire a nézettségi grafikonoké és a médiafogyasztási trendeké a terep. A keddi sajtóbeszélgetést illetően is ez volt a terv, ám mint Kolosi Péter programigazgató a prezentáció előtt utalt rá, a politika ismét adott egy csavart a történetnek. Így aztán Dirk Gerkens vezérigazgató leginkább a reklámadóról és a terjesztési díjakról szóló kérdésekre válaszolhatott.

Ettől függetlenül a már említett grafikonok sem voltak érdektelenek. Ezeket a cikk végén a kapcsolt prezentációban tudja elérni, a lényeget pedig ide is leírjuk:

  • Az analóglekapcsolást követően a digitális platformok részaránya 66 százalékra nőtt, a 2012-es 51 százalék után (forrás: Nielsen Alapozó Felmérés). A digitális átálláshoz hasonló, a nézettséget ilyen mértékben befolyásoló változás most egy ideig biztosan nem várható Kolosi Péter szerint.
  • Ami a különböző tévézési platformokat illeti, az IPTV előretörése (2012: 7,1%, 2013: 10,4%, 2014. augusztus: 12%) látható, miközben az analóg kábeles vétel visszaszorulóban van (2012: 35,7%, 2013: 35%, 2014. augusztus: 33,8%).
  • 2013-ban a televíziós háztartások 89 százalékában rendelkeztek valamilyen előfizetéssel, ami 7 százalékponttal több, mint a 2012-es érték.
  • Kiteljesedett a fragmentáció: mára minden háztartás legalább 7 csatornát tud fogni; 61% több mint 30 csatornát fog, 45% pedig több mint 50-et. A háztartások majd ötödében tavaly 60-nál több csatornát lehetett fogni. Mindez erősen befolyásolja a nézettséget, jellemzően a húzóműsorok átlagos nézőszáma és közönségaránya is visszafogottabban alakul, mint korábban.
  • Még mindig fragmentáció: a kábelcsatornák 18-49 évesek körében mért együttes közönségaránya már 64,8% 2014 augusztusában. Főműsoridőben “csak” 56,6%, de ez is jelentős előny.
  • Az RTL Klub stabilan vezet a TV2-vel szemben főműsoridőben, a 18-49 évesek körében.
  • A TV2-höz egyre inkább az RTL3-at, azaz a CoolTV, a Film+ és az RTLII alkotta, tükörbreakek által összekötött “kereskedelmi csatornát” hasonlítják. A verseny a teljes napon, 18-49-ben igen éles.
  • 2014 legnézettebb műsora az év eddig eltelt időszakában természetesen a foci vb-döntő volt, ezen kívül a top20-ba továbbihárom focimeccs került a köztévé kínálatából. Az RTL uralja a toplistát, egy darab TV2-es adás, a Sztárban sztár egyik kiadása jelent kivételt a focin kívül. Érdekesség, hogy az RTL egyik híradója szerepel a harmadik helyen, de ennek prózai az oka: a TV2-n aznap hosszú elsötétítés volt.
  • 2014. május 12. óta az RTL-es Híradó is 18 órától kezdődik, mivel a TV2-es Tények teljesítménye erre a válaszlépésre sarkallta a csatornát. Ezzel az RTL-es hírműsor elkezdte a felzárkózást.
  • Az RTL Klub nézőinek átlagéletkora 51 év, ami fiatalodást jelent a 2010-es 54-hez képest. A TV2 esetében 61 év, szemben a 2010-es 52-vel, ami öregedés. Ez összhangban áll azzal, hogy a TV2 18-59-re váltott, az RTL pedig maradt a 18-49-nél. Az RTL szerint 2014 eddig eltelt időszakában a TV2 nézőinek 61 százaléka volt 50 év feletti, míg az RTL Klub esetében ez 51%.

Ezek pedig Dirk Gerkens válaszai az újságírói kérdésekre:

  • A reklámadó nyomán nem látszik változás a hirdetők, ügynökségek hozzáállásában. Leginkább kivárnak, hogy mit lép az RTL, amelynek nem szándéka az adóterhek áthárítása a partnerekre.
  • A terjesztési díjakkal kapcsolatos kormányzati fejleményeken az RTL vezére meglepődött, mivel érvényes szerződésük van az NMHH-val. Ez a megegyezés pedig nem született meg könnyen, a kompromisszumoknak része volt, hogy a nagy országos tévék támogatják az analóglekapcsolást, cserébe 2015-től az RTL-ért, TV2-ért is pénzt lehet kérni.
  • A politikának nem lenne dolga ezekkel a terjesztési szerződésekkel, erről a piacnak, a hatóságnak kell beszélgetnie. Az az érv pedig fals, hogy így a nézőknek nem kell fizetniük, hiszen eddig is fizettek az előfizetési csomagért és ezután is fognak. Áremelés pedig messze nem csak a TV2, RTL díjának megjelenése miatt lehetne.
  • Hogy kinek a lobbiérdeke a terjesztési díjakat érintő tervek megfúrása? Dirk Gerkens szerint – bár nem tudja, a kábelesek hogyan és kinél lobbiznak – nem kifejezetten egy-egy csoport vagy cég érdekeiről van szó, hanem inkább arról a szándékró, hogy ne tudjanak felállni a reklámadó-pofon után. E szempontból a bejelentés időzítése is érdekes.
  • A TV2 megúszhatja-e a terjesztési díjra vonatkozó korlátozást? Nem hinné, bár volt már hasonló példa, amikor a konkurens a reklámadó alól kapott jelentős könnyítést.
  • Róbert Ákos távozása nincsen összefüggésben az RTL körüli fejleményekkel. Ő volt a társaság első itthoni alkalmazottja, és mint ilyen, érthető, hogy váltani akart egy idő után. Erről a lépésről már hónapok óta tudtak a tévénél.
  • A reklámadó mértéke és az a tény, hogy nem a profit, hanem a bevétel után fizetik meg, egészen unikális. Dirk Gerkensnek nem nagyon hiszik el, hogy ilyen van, amikor külföldön mesél róla. Az RTL a reklámpiac kb. 15 százalékát viszi, míg az adó kb. 80 százalékát fizeti be.
  • Találkozott-e Simicska Lajossal Dirk Gerkens? Az RTL vezére azt mondta, nagyon rég nem találkozott Simicska Lajossal, és nem gondolja, hogy igazgatói vagy részvényesei így tettek volna. Miért is találkoznának? – kérdezett vissza.
  • Nem, nem tervezik, hogy kivonuljanak a magyar piacról, sőt, növelték a programing invesztíciót.

    Médiapiac

    Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

    Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

    Közzétéve:

    MTI/Kovács Tamás

    Álhírek és oltásellenesség

    Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

    Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

    Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

    A magyarok bíznak a vakcinákban

    A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

    a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

    Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

    E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

    A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

    Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

    feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

    E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

    Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

    Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

    És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

    Közzétéve:

    Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

    Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

    Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

    A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

    A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

    Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

    A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

    Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

    Közzétéve:

    A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

    II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

    A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

    A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

    A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

    Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

    A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

    Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

    A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

    A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

    Tovább olvasom