Kövess minket!

Médiapiac

Így látja a tévés piacot az RTL

A piaci trendekről szóló háttérbeszélgetést terveztek, ám ismét közbeszólt a politika. A reklámadó után a terjesztési díjakról ötletel a kormány. Pedig izgalmak a politika nélkül is bőven akadnak az átalakuló tévés piacon.

A tévépiaci trendekről és az RTL-csoport hazai teljesítményéről évente legalább egyszer háttérbeszélgetést tart a társaság. Ilyenkor többnyire a nézettségi grafikonoké és a médiafogyasztási trendeké a terep. A keddi sajtóbeszélgetést illetően is ez volt a terv, ám mint Kolosi Péter programigazgató a prezentáció előtt utalt rá, a politika ismét adott egy csavart a történetnek. Így aztán Dirk Gerkens vezérigazgató leginkább a reklámadóról és a terjesztési díjakról szóló kérdésekre válaszolhatott.

Ettől függetlenül a már említett grafikonok sem voltak érdektelenek. Ezeket a cikk végén a kapcsolt prezentációban tudja elérni, a lényeget pedig ide is leírjuk:

  • Az analóglekapcsolást követően a digitális platformok részaránya 66 százalékra nőtt, a 2012-es 51 százalék után (forrás: Nielsen Alapozó Felmérés). A digitális átálláshoz hasonló, a nézettséget ilyen mértékben befolyásoló változás most egy ideig biztosan nem várható Kolosi Péter szerint.
  • Ami a különböző tévézési platformokat illeti, az IPTV előretörése (2012: 7,1%, 2013: 10,4%, 2014. augusztus: 12%) látható, miközben az analóg kábeles vétel visszaszorulóban van (2012: 35,7%, 2013: 35%, 2014. augusztus: 33,8%).
  • 2013-ban a televíziós háztartások 89 százalékában rendelkeztek valamilyen előfizetéssel, ami 7 százalékponttal több, mint a 2012-es érték.
  • Kiteljesedett a fragmentáció: mára minden háztartás legalább 7 csatornát tud fogni; 61% több mint 30 csatornát fog, 45% pedig több mint 50-et. A háztartások majd ötödében tavaly 60-nál több csatornát lehetett fogni. Mindez erősen befolyásolja a nézettséget, jellemzően a húzóműsorok átlagos nézőszáma és közönségaránya is visszafogottabban alakul, mint korábban.
  • Még mindig fragmentáció: a kábelcsatornák 18-49 évesek körében mért együttes közönségaránya már 64,8% 2014 augusztusában. Főműsoridőben “csak” 56,6%, de ez is jelentős előny.
  • Az RTL Klub stabilan vezet a TV2-vel szemben főműsoridőben, a 18-49 évesek körében.
  • A TV2-höz egyre inkább az RTL3-at, azaz a CoolTV, a Film+ és az RTLII alkotta, tükörbreakek által összekötött “kereskedelmi csatornát” hasonlítják. A verseny a teljes napon, 18-49-ben igen éles.
  • 2014 legnézettebb műsora az év eddig eltelt időszakában természetesen a foci vb-döntő volt, ezen kívül a top20-ba továbbihárom focimeccs került a köztévé kínálatából. Az RTL uralja a toplistát, egy darab TV2-es adás, a Sztárban sztár egyik kiadása jelent kivételt a focin kívül. Érdekesség, hogy az RTL egyik híradója szerepel a harmadik helyen, de ennek prózai az oka: a TV2-n aznap hosszú elsötétítés volt.
  • 2014. május 12. óta az RTL-es Híradó is 18 órától kezdődik, mivel a TV2-es Tények teljesítménye erre a válaszlépésre sarkallta a csatornát. Ezzel az RTL-es hírműsor elkezdte a felzárkózást.
  • Az RTL Klub nézőinek átlagéletkora 51 év, ami fiatalodást jelent a 2010-es 54-hez képest. A TV2 esetében 61 év, szemben a 2010-es 52-vel, ami öregedés. Ez összhangban áll azzal, hogy a TV2 18-59-re váltott, az RTL pedig maradt a 18-49-nél. Az RTL szerint 2014 eddig eltelt időszakában a TV2 nézőinek 61 százaléka volt 50 év feletti, míg az RTL Klub esetében ez 51%.

Ezek pedig Dirk Gerkens válaszai az újságírói kérdésekre:

  • A reklámadó nyomán nem látszik változás a hirdetők, ügynökségek hozzáállásában. Leginkább kivárnak, hogy mit lép az RTL, amelynek nem szándéka az adóterhek áthárítása a partnerekre.
  • A terjesztési díjakkal kapcsolatos kormányzati fejleményeken az RTL vezére meglepődött, mivel érvényes szerződésük van az NMHH-val. Ez a megegyezés pedig nem született meg könnyen, a kompromisszumoknak része volt, hogy a nagy országos tévék támogatják az analóglekapcsolást, cserébe 2015-től az RTL-ért, TV2-ért is pénzt lehet kérni.
  • A politikának nem lenne dolga ezekkel a terjesztési szerződésekkel, erről a piacnak, a hatóságnak kell beszélgetnie. Az az érv pedig fals, hogy így a nézőknek nem kell fizetniük, hiszen eddig is fizettek az előfizetési csomagért és ezután is fognak. Áremelés pedig messze nem csak a TV2, RTL díjának megjelenése miatt lehetne.
  • Hogy kinek a lobbiérdeke a terjesztési díjakat érintő tervek megfúrása? Dirk Gerkens szerint – bár nem tudja, a kábelesek hogyan és kinél lobbiznak – nem kifejezetten egy-egy csoport vagy cég érdekeiről van szó, hanem inkább arról a szándékró, hogy ne tudjanak felállni a reklámadó-pofon után. E szempontból a bejelentés időzítése is érdekes.
  • A TV2 megúszhatja-e a terjesztési díjra vonatkozó korlátozást? Nem hinné, bár volt már hasonló példa, amikor a konkurens a reklámadó alól kapott jelentős könnyítést.
  • Róbert Ákos távozása nincsen összefüggésben az RTL körüli fejleményekkel. Ő volt a társaság első itthoni alkalmazottja, és mint ilyen, érthető, hogy váltani akart egy idő után. Erről a lépésről már hónapok óta tudtak a tévénél.
  • A reklámadó mértéke és az a tény, hogy nem a profit, hanem a bevétel után fizetik meg, egészen unikális. Dirk Gerkensnek nem nagyon hiszik el, hogy ilyen van, amikor külföldön mesél róla. Az RTL a reklámpiac kb. 15 százalékát viszi, míg az adó kb. 80 százalékát fizeti be.
  • Találkozott-e Simicska Lajossal Dirk Gerkens? Az RTL vezére azt mondta, nagyon rég nem találkozott Simicska Lajossal, és nem gondolja, hogy igazgatói vagy részvényesei így tettek volna. Miért is találkoznának? – kérdezett vissza.
  • Nem, nem tervezik, hogy kivonuljanak a magyar piacról, sőt, növelték a programing invesztíciót.

    Médiapiac

    Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

    Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

    Közzétéve:

    MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

    A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

    Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

    Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

    Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Nyerteseket hirdettek két vidéki és két fővárosi rádiós frekvenciapályázaton

    A Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz frekvenciát a KAtolikus Rádió, a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz frekvenciát a Roma Rádió kapta meg.

    Közzétéve:

    Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

    Nyertest hirdetett a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi, valamint a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásokban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – tájékoztatta az NMHH pénteken az MTI-t.

    A közlemény szerint a két vidéki médiaszolgáltatási lehetőségre irányuló pályázati eljárás nyertese az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt., míg a fővárosiakat a szintén egyedül pályázó Roma Rádió Kft. és az LBK Sport Kft. nyerte.

    A testület a Dunaújváros 99,1 MHz, a Dunaföldvár 104,1 MHz, a Kalocsa 94,5 MHz és a Székesfehérvár 106,6 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára benyújtott ajánlatok alaki vizsgálata során a dunaújvárosi pályázati eljárásban hiánypótlásra szólította fel, míg a székesfehérvári pályázati eljárásban nyilvántartásba vette az egyedül pályázó Karc FM Média Kft.-t.

    A Dunaföldvár 104,1 MHz és a Kalocsa 94,5 MHz pályázati eljárásában nyilvántartásba vette az ugyancsak egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t. A Szeged 87,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat alaki vizsgálata során viszont a grémium megtagadta az egyedül pályázó Radio Plus Kft. nyilvántartásba vételét, ugyanis alakilag érvénytelen volt a pályázata – írták.

    Közölték, a médiatanács ugyanakkor véglegesítette az Esztergom 92,5 MHz helyi vételkörzetű, közösségi jellegű, a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti vételkörzetű, kereskedelmi jellegű, továbbá a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára szóló pályázati felhívásokat.

    A testület az X AND A Kft. kérelme alapján 180 napra szóló ideiglenes hatósági szerződés megkötéséről döntött a körzeti vételkörzetű Budapest 92,9 MHz tekintetében – olvasható az NMHH közleményében.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Bírságolt és figyelmeztetett a médiatanács

    A szerződéses vállalások és a termékmegjelenítésre, támogatásra vonatkozó szabályok megszegése miatt szabott ki bírságot, valamint figyelmeztetett műsorszolgáltatókat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

    Közzétéve:

    Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága által pénteken az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál.

    A velencei 90.4 Best FM kevesebb magyar zenét, míg a kiskunfélegyházi Rádió Smile kevesebb szöveget, magyar zenét, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort, továbbá közszolgálati műsorszámot tett közzé, e tekintetben megsértette a vonatkozó törvényi rendelkezést is, valamint több zenét, ismétlést és reklámot tett közzé a megengedettnél, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

    A kaposvári 99,9 Rádió 1 szolgáltatójára és vezető tisztségviselőjére összesen 20 ezer forint bírságot rótt ki a tanács, mert az adó kevesebb zenét sugárzott szerződéses vállalásaihoz képest – írták.

    Közölték, a médiatanács 100 ezer forint bírságot szabott ki a Balaton Televízió szolgáltatójára és figyelmeztette a Somogy TV-t. Előbbi médiaszolgáltató az egyik áprilisi, termékmegjelenítést tartalmazó műsorában olyan reklámértékű információkat közölt egy bemutatott termékről, amelyek közvetlen vásárlásra ösztönözhették a nézőket. Egy másik adásban pedig a műsort támogató cég termékeinek bemutatása ugyancsak vásárlásra buzdító hatású lehetett, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé.
    Utóbbi szolgáltató a vizsgált augusztusi adáshéten nyolc alkalommal elmulasztotta közzétenni a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást a műsorszámok végén, emellett két esetben a műsorszámot támogató vállalkozások termékeiről reklámértékű információkat tett közzé – olvasható.

    A közleményben kiemelték, a médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

    Közölték: bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat.

    Augusztusban az RTL Klub Survivor – Celebek a civilek ellen! című műsor egyik epizódjában, valamint a TV2-n sugárzott Bohém rapszódia című filmben nem volt olyan tartalom, amely indokolta volna első esetben a 12-esnél magasabb, 16-os, míg a második esetben a 16-osnál magasabb, 18-as korhatár-besorolást.

    A Magyar Lapkiadók Egyesülete eljárása nyomán, amely állampolgári bejelentésre indult a Magyar Nemzet online felületén februárban megjelent cikkel kapcsolatban, a médiatanács hatósági eljárást indított – írták a kommünikében.

    .

    Tovább olvasom