Kövess minket!

Médiapiac

Így látja a tévés piacot az RTL

A piaci trendekről szóló háttérbeszélgetést terveztek, ám ismét közbeszólt a politika. A reklámadó után a terjesztési díjakról ötletel a kormány. Pedig izgalmak a politika nélkül is bőven akadnak az átalakuló tévés piacon.

A tévépiaci trendekről és az RTL-csoport hazai teljesítményéről évente legalább egyszer háttérbeszélgetést tart a társaság. Ilyenkor többnyire a nézettségi grafikonoké és a médiafogyasztási trendeké a terep. A keddi sajtóbeszélgetést illetően is ez volt a terv, ám mint Kolosi Péter programigazgató a prezentáció előtt utalt rá, a politika ismét adott egy csavart a történetnek. Így aztán Dirk Gerkens vezérigazgató leginkább a reklámadóról és a terjesztési díjakról szóló kérdésekre válaszolhatott.

Ettől függetlenül a már említett grafikonok sem voltak érdektelenek. Ezeket a cikk végén a kapcsolt prezentációban tudja elérni, a lényeget pedig ide is leírjuk:

  • Az analóglekapcsolást követően a digitális platformok részaránya 66 százalékra nőtt, a 2012-es 51 százalék után (forrás: Nielsen Alapozó Felmérés). A digitális átálláshoz hasonló, a nézettséget ilyen mértékben befolyásoló változás most egy ideig biztosan nem várható Kolosi Péter szerint.
  • Ami a különböző tévézési platformokat illeti, az IPTV előretörése (2012: 7,1%, 2013: 10,4%, 2014. augusztus: 12%) látható, miközben az analóg kábeles vétel visszaszorulóban van (2012: 35,7%, 2013: 35%, 2014. augusztus: 33,8%).
  • 2013-ban a televíziós háztartások 89 százalékában rendelkeztek valamilyen előfizetéssel, ami 7 százalékponttal több, mint a 2012-es érték.
  • Kiteljesedett a fragmentáció: mára minden háztartás legalább 7 csatornát tud fogni; 61% több mint 30 csatornát fog, 45% pedig több mint 50-et. A háztartások majd ötödében tavaly 60-nál több csatornát lehetett fogni. Mindez erősen befolyásolja a nézettséget, jellemzően a húzóműsorok átlagos nézőszáma és közönségaránya is visszafogottabban alakul, mint korábban.
  • Még mindig fragmentáció: a kábelcsatornák 18-49 évesek körében mért együttes közönségaránya már 64,8% 2014 augusztusában. Főműsoridőben “csak” 56,6%, de ez is jelentős előny.
  • Az RTL Klub stabilan vezet a TV2-vel szemben főműsoridőben, a 18-49 évesek körében.
  • A TV2-höz egyre inkább az RTL3-at, azaz a CoolTV, a Film+ és az RTLII alkotta, tükörbreakek által összekötött “kereskedelmi csatornát” hasonlítják. A verseny a teljes napon, 18-49-ben igen éles.
  • 2014 legnézettebb műsora az év eddig eltelt időszakában természetesen a foci vb-döntő volt, ezen kívül a top20-ba továbbihárom focimeccs került a köztévé kínálatából. Az RTL uralja a toplistát, egy darab TV2-es adás, a Sztárban sztár egyik kiadása jelent kivételt a focin kívül. Érdekesség, hogy az RTL egyik híradója szerepel a harmadik helyen, de ennek prózai az oka: a TV2-n aznap hosszú elsötétítés volt.
  • 2014. május 12. óta az RTL-es Híradó is 18 órától kezdődik, mivel a TV2-es Tények teljesítménye erre a válaszlépésre sarkallta a csatornát. Ezzel az RTL-es hírműsor elkezdte a felzárkózást.
  • Az RTL Klub nézőinek átlagéletkora 51 év, ami fiatalodást jelent a 2010-es 54-hez képest. A TV2 esetében 61 év, szemben a 2010-es 52-vel, ami öregedés. Ez összhangban áll azzal, hogy a TV2 18-59-re váltott, az RTL pedig maradt a 18-49-nél. Az RTL szerint 2014 eddig eltelt időszakában a TV2 nézőinek 61 százaléka volt 50 év feletti, míg az RTL Klub esetében ez 51%.

Ezek pedig Dirk Gerkens válaszai az újságírói kérdésekre:

  • A reklámadó nyomán nem látszik változás a hirdetők, ügynökségek hozzáállásában. Leginkább kivárnak, hogy mit lép az RTL, amelynek nem szándéka az adóterhek áthárítása a partnerekre.
  • A terjesztési díjakkal kapcsolatos kormányzati fejleményeken az RTL vezére meglepődött, mivel érvényes szerződésük van az NMHH-val. Ez a megegyezés pedig nem született meg könnyen, a kompromisszumoknak része volt, hogy a nagy országos tévék támogatják az analóglekapcsolást, cserébe 2015-től az RTL-ért, TV2-ért is pénzt lehet kérni.
  • A politikának nem lenne dolga ezekkel a terjesztési szerződésekkel, erről a piacnak, a hatóságnak kell beszélgetnie. Az az érv pedig fals, hogy így a nézőknek nem kell fizetniük, hiszen eddig is fizettek az előfizetési csomagért és ezután is fognak. Áremelés pedig messze nem csak a TV2, RTL díjának megjelenése miatt lehetne.
  • Hogy kinek a lobbiérdeke a terjesztési díjakat érintő tervek megfúrása? Dirk Gerkens szerint – bár nem tudja, a kábelesek hogyan és kinél lobbiznak – nem kifejezetten egy-egy csoport vagy cég érdekeiről van szó, hanem inkább arról a szándékró, hogy ne tudjanak felállni a reklámadó-pofon után. E szempontból a bejelentés időzítése is érdekes.
  • A TV2 megúszhatja-e a terjesztési díjra vonatkozó korlátozást? Nem hinné, bár volt már hasonló példa, amikor a konkurens a reklámadó alól kapott jelentős könnyítést.
  • Róbert Ákos távozása nincsen összefüggésben az RTL körüli fejleményekkel. Ő volt a társaság első itthoni alkalmazottja, és mint ilyen, érthető, hogy váltani akart egy idő után. Erről a lépésről már hónapok óta tudtak a tévénél.
  • A reklámadó mértéke és az a tény, hogy nem a profit, hanem a bevétel után fizetik meg, egészen unikális. Dirk Gerkensnek nem nagyon hiszik el, hogy ilyen van, amikor külföldön mesél róla. Az RTL a reklámpiac kb. 15 százalékát viszi, míg az adó kb. 80 százalékát fizeti be.
  • Találkozott-e Simicska Lajossal Dirk Gerkens? Az RTL vezére azt mondta, nagyon rég nem találkozott Simicska Lajossal, és nem gondolja, hogy igazgatói vagy részvényesei így tettek volna. Miért is találkoznának? – kérdezett vissza.
  • Nem, nem tervezik, hogy kivonuljanak a magyar piacról, sőt, növelték a programing invesztíciót.

    Médiapiac

    Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

    Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

    Közzétéve:

    Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

    Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

    Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

    az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

    Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

    Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

    Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

    Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

    Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

    A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

    Az EP is „színesítene”

    Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

    Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

    Közzétéve:

    Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

    – Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

    Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

    Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Átadták a Lovas István-sajtódíjat

    Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

    Közzétéve:

    Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

    Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

    Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

    A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

    Tovább olvasom