Kövess minket!

Médiapiac

Húsz éve az RTL Magyarország Híradójának élén – címlapinterjú Kotroczó Róberttel az új Médiapiacban

Interjú az RTL Magyarország hírigazgatójával, Kotroczó Róberttel, a televíziózás emblematikus alakjával, Horvát Jánossal, a közéleti újságíró Bombera Krisztinával és páros interjú a standfotózás két generációjának képviselőivel, B. Müller Magdával és Szilágyi Lenkével. Ebben a lapszámban búcsúzik Varga Attila, alias Sixx az Indextől, és olyan aktuális témákkal is készültünk, mint a cyberbullying vagy az internet szabadsága, de bemutatjuk a magyar porcelángyártás három nagy műhelyét is. A Médiapiac új számában emellett minden megtalálható, amit a digitalizációról tudni érdemes.

Kotroczó Róbert egy nógrádi kis faluból indulva lett a média titokzatos és megkerülhetetlen alakja. Idén húsz éve vezeti az RTL Híradójának szerkesztőségét. De hogyan esett szerelembe a képzőművészettel?

Kotroczó Róbert (Fotó: Soós Bertalan)

A művészet iránti érdeklődésem Kisterenyén, a gimnáziumban kezdődött, imádtam a festőművész rajztanárom, Radics István művészettörténet-óráit. Idővel gyűjteni kezdtem az alkotásokat. Bizonyos értelemben a kollégáim, maga a szerkesztőség is egyfajta gyűjtemény. Ahogy a műtárgyakat, úgy azokat az embereket is „le kellett vadásznom”, akikkel szerettem volna együtt dolgozni. Úgy érzem, nagyon egyben vagyunk. A híradós csapatban csak olyanok dolgoznak, akik valamiben jobbak, kitartóbbak vagy elmélyültebbek nálam. Nélkülük nem tudtam volna végigcsinálni ezt a két évtizedet

– mondja Kotroczó Róbert a vele készült portréinterjúban.

A Médiapiac 2020/4. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Szabad internet: az interneten mindent szabad? Az internet szabályozása, az e-kormányzás régóta fontos kérdés, azonban a közelmúltban számos okból – a koronavírusjárvány okozta digitális robbanás, az egyre másra előkerülő, közösségi médián elkövetett bűncselekmények és a szólásszabadság kérdésköre miatt – ismét időszerűvé vált a téma. Kinek kéne kezébe venni az internet irányítását, és hogyan próbálják megakadályozni a különböző platformok, hogy a bűnözés melegágyává váljanak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Amikor elkezdtük a donate kampányunkat 2018-ban, azt mondtam a támogatóknak szánt videóban, hogy nekem az Index volt AZ újság, ahol szerettem írni, mert kvázi azt csináltam, amit akarok. Ezt a fajta szabadságot pedig sehol máshol nem fogom megkapni, mármint olyan helyen, ahol hajlandó is lennék dolgozni, szóval ha beüt a derült égből a NER, akkor részemről ennyi volt a sajtómunkáskodásnak

– kezdi Varga Attila Sixx az Indexről írt cikkét, amelyből kiderül, hogy számára nem lesz másik.

Horvát János (Fotó: Egry Tamás)

A mai világban arra, amit televíziósként tudtam, amit szerettem, nincs szükség, és ezt elfogadtam. Nem is szívesen venném fel a mai televízió diktálta tempót, de olyan szerepben el tudom magam képzelni, hogy politikai riportereket oktassak. És persze ott a pókerközvetítés, amelyben Korda Gyuri a prímás, én a brácsás, szükségünk van egymásra

– mondja Horvát János újságíró, diplomata, az első Riporter kerestetik győztese, A Hét és a Napzárta című műsor alapítója, egykor az MTV 2-es csatornájának igazgatója és a Sport TV elnöke, volt kubai nagykövet, akinek nincs dicsőségfala, az életének furcsa kurflijaira viszont szívesen emlékezik.

Az elmúlt időszakban rengeteget hallhattunk a Zoomot érő kibertámadásokról és az ezzel egybekötött kritikákról. Tény azonban, hogy bár az elmúlt hónapokban a Zoom került leginkább a biztonsági szakértők célkeresztjébe, más videókonferencia applikációkkal is érdemes óvatosan bánni. Ha például egy csapat tagjai nem frissítik azokat rendszeresen, akkor akár a vállalati szintű szoftverekkel is adódhat probléma. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehetséges ezt kivédeni, illetve ha végképp mellőzni szeretnénk a Zoomot, akkor milyen más lehetőségek állnak rendelkezésre?

Bombera Krisztina (Fotó: Soós Bertalan)

A pénz és a hírnév soha nem volt elég fontos ahhoz, hogy beleugorjak szerintem rossz döntésekbe, amelyek ártottak volna az adott csatornának is és nekem is. Történeteket szerettem volna elmesélni olyan emberekről, akik pozitív irányba változtatták meg a világot, a többi nem érdekelt

– mondja magáról Bombera Krisztina, aki véletlenül csöppent bele a televíziózásba, és akit kezdetektől kizárólag a komoly témák foglalkoztatnak, mint a különféle társadalmi rendszerek működése, és az, hogy amelyek rosszak, vajon hol és hogyan lehetnének akár jobbak is a jövőben.

Észtország: élen a digitalizációban – Sokan európai Szilikon-völgyként emlegetik. Az elektronikus oktatása szárnyal. Szinte bármilyen hivatali ügyet el lehet intézni online. Egyre másra szüli az innovatív start-upokat. De vajon minek köszönheti ez a kis balti állam, Észtország a sikereit? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Az adatvagyon-gazdaság nem olyan téma, amivel nap mint nap találkozunk a médiában, pedig egy óriási új gazdasági ágazatról van szó, melynek kiépítése éppen most zajlik hazánkban. Az adat nagyon fontos nyersanyag, egyesek szerint egyenesen az olajjal egyenértékű, de ahogyan az olajat is, úgy az adatot is ki kell termelni, felszínre kell hozni. Hogy tisztább képet kapjunk arról, hogyan is zajlik ez a folyamat és mit jelent majd a média és marketing szektor számára, megkérdeztük Jobbágy Lászlót, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

Ahogyan a digitalizáció, úgy az internetes zaklatás is egyre inkább terjed, nem csak hazánkban, de a világon mindenhol. Nem csoda, hogy a különböző szervezetek, szoftverfejlesztők és önkéntesek egyre hevesebben dolgoznak azon, hogy a kornak megfelelő újszerű megoldásokat találjanak a problémára. A Bullstop egy igazi hiánypótló alkalmazás, ami – bár egyelőre még csak angol nyelven érhető el – áttörést jelenthet a kiberzaklatás elleni védelemben – legyen szó gyermekekről vagy akár felnőttekről. Az applikáció egyben példaként is szolgálhat azoknak, akik hasonló projekteken dolgoznak.

Szilágyi Lenke és B. Müller Magda (Fotó: Soós Bertalan)

A fotó kordokumentum, ha jól sikerül, önálló életre kel. Ha mögé lehet látni sorsokat, emberi történeteket, akkor van rá esély, hogy még többé váljon: művészeti alkotássá. A szakmában úgy tartják, a jó standfotós olyan, mint a jó riporter, csak a valóság érdekli. De talán ennél is fontosabb, hogy képes legyen megörökíteni azokat a filmes pillanatokat, amelyek a moziban észrevétlenek maradnak. B. Müller Magda és Szilágyi Lenke a magyar film legjobb korszakainak krónikásai, akik a szakmában eltöltött évtizedekről mesélnek a velük készült interjúban.

Luxus, innováció és szolgálat. Ez a három szó jellemzi hazánk három nagy porcelángyárát, amelyek igazgatói meséltek a Médiapiacnak az örökségükről és céljaikról. Mindezt egy olyan termék tükrében, mely egyszerre örök és törékeny, sejkek és anyukák is választják, és bár a kifinomult gazdagság egyik jelképe, mégis minden háztartásban van belőle néhány.

A fiúk nyíltan konfrontálódnak, míg a lányok manipulatívabb eszközökkel bullyznak, mert még ebben is a társadalmi szerepeik szerinti elvárást követik. Sok bully maga is erőszakos környezetből jön, az áldozatok egyharmada pedig biztosan nem fordulna felnőtthöz segítségért. A webes zaklatás okairól és következményekről beszélgettünk a UNICEF Magyarország kampányában dolgozókkal.

„A felelős, érték alapú kommunikáció elengedhetetlen” – A George Floyd-ügy tanulsága a márkák számára: George Floyd halála rengeteg megbújó problémát előhozott az amerikai társadalomban. Ezek nagyrésze összefüggésben van a rendszerszintű és az internalizált rasszizmussal. Bár könnyű azt gondolni, hogy egy amerikai gyökerű problémáról van szó, a világ is sokat tanulhat abból, hogy hogyan reagáltak ebben a krízishelyzetben a különböző márkák. Erről beszélgettünk lapszámunkban Kőszegi András márkatanácsadóval.

A Médiapiac 2020/4. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom