Kövess minket!

Médiapiac

Húsz éve az RTL Magyarország Híradójának élén – címlapinterjú Kotroczó Róberttel az új Médiapiacban

Interjú az RTL Magyarország hírigazgatójával, Kotroczó Róberttel, a televíziózás emblematikus alakjával, Horvát Jánossal, a közéleti újságíró Bombera Krisztinával és páros interjú a standfotózás két generációjának képviselőivel, B. Müller Magdával és Szilágyi Lenkével. Ebben a lapszámban búcsúzik Varga Attila, alias Sixx az Indextől, és olyan aktuális témákkal is készültünk, mint a cyberbullying vagy az internet szabadsága, de bemutatjuk a magyar porcelángyártás három nagy műhelyét is. A Médiapiac új számában emellett minden megtalálható, amit a digitalizációról tudni érdemes.

Kotroczó Róbert egy nógrádi kis faluból indulva lett a média titokzatos és megkerülhetetlen alakja. Idén húsz éve vezeti az RTL Híradójának szerkesztőségét. De hogyan esett szerelembe a képzőművészettel?

Kotroczó Róbert (Fotó: Soós Bertalan)

A művészet iránti érdeklődésem Kisterenyén, a gimnáziumban kezdődött, imádtam a festőművész rajztanárom, Radics István művészettörténet-óráit. Idővel gyűjteni kezdtem az alkotásokat. Bizonyos értelemben a kollégáim, maga a szerkesztőség is egyfajta gyűjtemény. Ahogy a műtárgyakat, úgy azokat az embereket is „le kellett vadásznom”, akikkel szerettem volna együtt dolgozni. Úgy érzem, nagyon egyben vagyunk. A híradós csapatban csak olyanok dolgoznak, akik valamiben jobbak, kitartóbbak vagy elmélyültebbek nálam. Nélkülük nem tudtam volna végigcsinálni ezt a két évtizedet

– mondja Kotroczó Róbert a vele készült portréinterjúban.

A Médiapiac 2020/4. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Szabad internet: az interneten mindent szabad? Az internet szabályozása, az e-kormányzás régóta fontos kérdés, azonban a közelmúltban számos okból – a koronavírusjárvány okozta digitális robbanás, az egyre másra előkerülő, közösségi médián elkövetett bűncselekmények és a szólásszabadság kérdésköre miatt – ismét időszerűvé vált a téma. Kinek kéne kezébe venni az internet irányítását, és hogyan próbálják megakadályozni a különböző platformok, hogy a bűnözés melegágyává váljanak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Amikor elkezdtük a donate kampányunkat 2018-ban, azt mondtam a támogatóknak szánt videóban, hogy nekem az Index volt AZ újság, ahol szerettem írni, mert kvázi azt csináltam, amit akarok. Ezt a fajta szabadságot pedig sehol máshol nem fogom megkapni, mármint olyan helyen, ahol hajlandó is lennék dolgozni, szóval ha beüt a derült égből a NER, akkor részemről ennyi volt a sajtómunkáskodásnak

– kezdi Varga Attila Sixx az Indexről írt cikkét, amelyből kiderül, hogy számára nem lesz másik.

Horvát János (Fotó: Egry Tamás)

A mai világban arra, amit televíziósként tudtam, amit szerettem, nincs szükség, és ezt elfogadtam. Nem is szívesen venném fel a mai televízió diktálta tempót, de olyan szerepben el tudom magam képzelni, hogy politikai riportereket oktassak. És persze ott a pókerközvetítés, amelyben Korda Gyuri a prímás, én a brácsás, szükségünk van egymásra

– mondja Horvát János újságíró, diplomata, az első Riporter kerestetik győztese, A Hét és a Napzárta című műsor alapítója, egykor az MTV 2-es csatornájának igazgatója és a Sport TV elnöke, volt kubai nagykövet, akinek nincs dicsőségfala, az életének furcsa kurflijaira viszont szívesen emlékezik.

Az elmúlt időszakban rengeteget hallhattunk a Zoomot érő kibertámadásokról és az ezzel egybekötött kritikákról. Tény azonban, hogy bár az elmúlt hónapokban a Zoom került leginkább a biztonsági szakértők célkeresztjébe, más videókonferencia applikációkkal is érdemes óvatosan bánni. Ha például egy csapat tagjai nem frissítik azokat rendszeresen, akkor akár a vállalati szintű szoftverekkel is adódhat probléma. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehetséges ezt kivédeni, illetve ha végképp mellőzni szeretnénk a Zoomot, akkor milyen más lehetőségek állnak rendelkezésre?

Bombera Krisztina (Fotó: Soós Bertalan)

A pénz és a hírnév soha nem volt elég fontos ahhoz, hogy beleugorjak szerintem rossz döntésekbe, amelyek ártottak volna az adott csatornának is és nekem is. Történeteket szerettem volna elmesélni olyan emberekről, akik pozitív irányba változtatták meg a világot, a többi nem érdekelt

– mondja magáról Bombera Krisztina, aki véletlenül csöppent bele a televíziózásba, és akit kezdetektől kizárólag a komoly témák foglalkoztatnak, mint a különféle társadalmi rendszerek működése, és az, hogy amelyek rosszak, vajon hol és hogyan lehetnének akár jobbak is a jövőben.

Észtország: élen a digitalizációban – Sokan európai Szilikon-völgyként emlegetik. Az elektronikus oktatása szárnyal. Szinte bármilyen hivatali ügyet el lehet intézni online. Egyre másra szüli az innovatív start-upokat. De vajon minek köszönheti ez a kis balti állam, Észtország a sikereit? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Az adatvagyon-gazdaság nem olyan téma, amivel nap mint nap találkozunk a médiában, pedig egy óriási új gazdasági ágazatról van szó, melynek kiépítése éppen most zajlik hazánkban. Az adat nagyon fontos nyersanyag, egyesek szerint egyenesen az olajjal egyenértékű, de ahogyan az olajat is, úgy az adatot is ki kell termelni, felszínre kell hozni. Hogy tisztább képet kapjunk arról, hogyan is zajlik ez a folyamat és mit jelent majd a média és marketing szektor számára, megkérdeztük Jobbágy Lászlót, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

Ahogyan a digitalizáció, úgy az internetes zaklatás is egyre inkább terjed, nem csak hazánkban, de a világon mindenhol. Nem csoda, hogy a különböző szervezetek, szoftverfejlesztők és önkéntesek egyre hevesebben dolgoznak azon, hogy a kornak megfelelő újszerű megoldásokat találjanak a problémára. A Bullstop egy igazi hiánypótló alkalmazás, ami – bár egyelőre még csak angol nyelven érhető el – áttörést jelenthet a kiberzaklatás elleni védelemben – legyen szó gyermekekről vagy akár felnőttekről. Az applikáció egyben példaként is szolgálhat azoknak, akik hasonló projekteken dolgoznak.

Szilágyi Lenke és B. Müller Magda (Fotó: Soós Bertalan)

A fotó kordokumentum, ha jól sikerül, önálló életre kel. Ha mögé lehet látni sorsokat, emberi történeteket, akkor van rá esély, hogy még többé váljon: művészeti alkotássá. A szakmában úgy tartják, a jó standfotós olyan, mint a jó riporter, csak a valóság érdekli. De talán ennél is fontosabb, hogy képes legyen megörökíteni azokat a filmes pillanatokat, amelyek a moziban észrevétlenek maradnak. B. Müller Magda és Szilágyi Lenke a magyar film legjobb korszakainak krónikásai, akik a szakmában eltöltött évtizedekről mesélnek a velük készült interjúban.

Luxus, innováció és szolgálat. Ez a három szó jellemzi hazánk három nagy porcelángyárát, amelyek igazgatói meséltek a Médiapiacnak az örökségükről és céljaikról. Mindezt egy olyan termék tükrében, mely egyszerre örök és törékeny, sejkek és anyukák is választják, és bár a kifinomult gazdagság egyik jelképe, mégis minden háztartásban van belőle néhány.

A fiúk nyíltan konfrontálódnak, míg a lányok manipulatívabb eszközökkel bullyznak, mert még ebben is a társadalmi szerepeik szerinti elvárást követik. Sok bully maga is erőszakos környezetből jön, az áldozatok egyharmada pedig biztosan nem fordulna felnőtthöz segítségért. A webes zaklatás okairól és következményekről beszélgettünk a UNICEF Magyarország kampányában dolgozókkal.

„A felelős, érték alapú kommunikáció elengedhetetlen” – A George Floyd-ügy tanulsága a márkák számára: George Floyd halála rengeteg megbújó problémát előhozott az amerikai társadalomban. Ezek nagyrésze összefüggésben van a rendszerszintű és az internalizált rasszizmussal. Bár könnyű azt gondolni, hogy egy amerikai gyökerű problémáról van szó, a világ is sokat tanulhat abból, hogy hogyan reagáltak ebben a krízishelyzetben a különböző márkák. Erről beszélgettünk lapszámunkban Kőszegi András márkatanácsadóval.

A Médiapiac 2020/4. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el.

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom